Hidrológiai tájékoztató, 2011

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízi évfordulók 2012-ben (egész-, háromnegyed-, fél- és negyed évszázadot figyelembe véve)

Vízügyi évfordulók 2012-ben (egész, háromnegyed, fél és negyed évszázadot figyelembe véve) 325 éve 1687. I. Lipót IV. dekrétumának 16. cikkelye az első adat arra, hogy a kormányzat a vízi munkákat közvetlenül, anyagilag is támogatta. A Vág és a Duna szabályozása érdekében „Ó legszentségesebb felsége a magyar királyi kamarának a legkegyelmesebben meghagyja, hogy az erre szükséges költségekről, valamint egyéb ezek orvoslására szolgáló eszközökről gondoskodjék.". 300 éve 1712. február 12. Sok épületet romba döntve közel egy hétig pusztította Pest városát a Duna jeges árvize. 1712. tavasz Egy hatalmas árvíz Szegeden a Felső- és Alsóvárost egyaránt romba döntötte, s az elöntött város lakossága a várat övező Palánk gátjai között talált menedéket. 1712. április 3. Vásárhelyen 400 családot számolnak össze, ezekből többen Szegedről települnek át, mivel lakásukat a tavaszi árvíz elvitte. 275 éve 1737. Pozsony vármegye 1700-ban kiadott árvédelmi rendeletét úgy módosította, hogy a folyóhoz közelebbi és attól távolabb fekvő községeknek a töltésépítés és -javítás közmunkáiban való részvételét 2:1 arányban állapította meg. 250 éve 1762. Fritsch András Erik kamarai mérnök térképe alapján elkészült a Rába vidék első szabályozási terve. Ebben szó volt a meder kitisztításáról, az elmocsarasodást okozó malmok igazításáról, egyes hidak szabályozásáról, a folyó győri torkolatának kimélyítéséről, s a szerző számolt a Hanság kiszárításának lehetőségével is. 1762. december 29. Mária Terézia rendeletet adott ki a Birodalom valamennyi ásvány- és gyógyvizének nyilvántartásba vételéről. Az uralkodói intézkedést a Helytartótanács 1763. május 20-án megismételte. 225 éve 1787. február 13. * Beszédes József (Magyar-Kanizsa), földmérő és vízépítő mérnök, az MTA első mérnök tagja. Szabályozta a Siót, a Kapóst, a baja-bátai szakasz kiépítésével a Dunát. O létesítette első nagyobb ipari célú csatornánkat, a FehérKörösi Nádor-malomcsatornát. 1831-ben választották az Akadémia levelező tagjává. A komplex vízgazdálkodás gyakorlatának korai úttörője volt. Mint szakíró - a hazai műszaki nyelv egyik megújítójaként - cikkeivel és könyveivel sokat tett a vízépítési ismeretek terjesztése érdekében. (t Dunaföldvár, 1852. február 28.) (Életét és munkásságát, 1952-53-ban Fodor Ferenc és Károlyi Zsigmond, 1987-ben Bendefy László ismertette.) 1787. nyara Tizenegy esztendővel a Mirhó-gát vármegyei határozattal történt elrombolása után Lietzner János vármegyei mérnök vezetésével befejezték a gát előző évben megkezdett újjáépítési munkálatait. 1787. * Halász Gáspár (Szilasbalhás) geometra, vízmérnök. Fiatal korában a Sárvíz-Kapos-szabályozásnál dolgozott Beszédes József mellett. A sárvízi munkák befejezése után a Nádor-csatorna Társulat igazgató főmérnökeként tevékenykedett tovább. Az abszolutizmus korában elkészítette a Sárvíz alsó szakaszának, valamint a dunai töltéseknek és a bátai zsilipnek terveit. Utolsó nagyobb munkája a Balatonhoz kötötte, a tó vízszintszabályozásával és a többletvíznek a Sión történő levezetésével kapcsolatosan készített méréseket és terveket, (t Szilasbalhás, 1859. január 2.) 1787. Fejér vármegye kísérletet tett a Velencei-tó és mocsarainak lecsapolására. Dinnyéstől, Seregélyes, Báránd határában haladva a Kajtori-tóig kb. 1 m fenékszélességű mesterséges csatornát ástak, de ez a belevezetett vizet levezetni nem tudta, idővel eliszaposodott, fenntartása elmaradt, így az egész vállalkozás abbamaradt. 1787. július A Száva völgyében rendkívüli, 1880-ig meg nem haladott árvize pusztított a folyónak. A katonai hatóság ÓGradiska és Brod váránál ekkor helyezett el vízmércét. 200 éve 1812. február 13. * Bubics [Bóbics] Károly (Alsólendva), vízépítő mérnök. Munkásságát a Kapós szabályozásánál kezdte Beszédes József (1787-1852) mellett, az Esterházy- és a Zichy-uradalom, majd Komárom vm. mérnöke. A folyószabályozásról szóló cikkei a pozsonyi és a komáromi lapokban jelentek meg. (t Pozsony, 1887. november 21.) 1812. február Baranya vármegye kisgyűlése utasította a Drávai Választmányt, hogy a drávai hajózóút és a töltések állapotáról tegyen rendszeresen jelentést. 1812. február 25. * Kovács Lajos (Homok), bányamérnök, reformpolitikus, akadémikus, a Tiszavölgyi Társulat első központi bizottságának titkára. (fSzatmárnémeti, 1890. december 19.) 1812. t Gr. Batthyány Tódor nagybirtokos, műszaki-gazdasági terveiről ismert haladó szellemű főúr. Nevét elsősorban az 1793-ban szabadalmaztatott, az ár ellen haladó, állati 133