Hidrológiai tájékoztató, 2011

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízi évfordulók 2012-ben (egész-, háromnegyed-, fél- és negyed évszázadot figyelembe véve)

erővel hajtott lapátkerekes hajója fémjelzi. Ismeretes a Duna-Száva-Kulpa szabályozására vonatkozó terve. Borostyánkőn hazánk első vegyészeti gyárát hozta létre az 1780-as évek közepén, amelynek a kénsav volt a fő terméke. Textilmanufaktúrát is alapított. 1812. Fasola Frigyes tervei alapján befejeződött a 0,5 millió m

3 víz befogadására alkalmas Hámori-tó kiépítése. A Garadna patakra telepített 12 m magas völgyzárógátas rendszerű tározó az újmassai nagyolvasztó vízszükségletének biztosítását szolgálta. 1812. Ebben az évben kezdte meg működését az egyik első hazai vízszabályozó társulat a Geije-Peije Vízszabályozó Társulat, amely 1816-ig több nagy csatornahálózatot (köztük a Petje csatornát) építette meg. 1812. Az osztrák és magyar mágnásokból álló Privilegizált Magyar Csatorna és Hajózási Társaság - elsősorban a magyar gabonakivitel megkönnyítésére - megépítette a Fiúméba vezető ún. „Ludovika-utat". 1812. I Ferenc a pozsonyi árvízhelyzet megvizsgálására gr. Batthyány Vince elnökletével ún. „udvari bizottság"-ot küldött ki. A bizottság az érsekújvári Duna-ág szabályozásátjavasolta. Pozsony városa azonban tiltakozott a terv ellen és így az nem is valósult meg. 175 éve 1837. augusztus 14. A tavaszi nagy esőzések hatására a Görgényi-havasokban hegyomlás történt, amely elzárta a Békás-patak felső völgyét, valamint a Likas-, Hagymás-, Vereskő- és Gyilkos-patakokat. Az így képződött természetes duzzasztás eredményeképpen létrejött a Gyilkos-tó. 1837. Megalakult az első dunai vízi társulat „Paks-faddi Ármentesítő Társulat" néven, amely vármegyei irányítás mellett már 1836-ban 16 km hosszú védőtöltést épített. 1837. Megalakult az Olt-szabályozási Társulat. 150 éve 1862. augusztus 28. A Balaton szabályozása tekintetében érdekeltek részére iß. gr. Zichy Ferenc, királyi biztos Balatonfüredre értekezletet hívott össze, amelyen megállapodás született a tó szabályozásával kapcsolatos főbb célok tekintetében. Ezek szerint a Balaton és a Sió mentén húzódó mocsarakat ki kell szárítani; a tó déli partján vezető vasútvonalat védeni kell az áradásoktól; a Dunát és a Balatont összekötő hajózható csatornát pedig meg kell építeni. 1862. november 20. * Zawadowski Alfréd (Temesvár), jogász, statisztikus. A „ Magyarország vizeinek statistikája " c. munkájában (1911) összefoglalta a hazai vízfolyásokra vonatkozó értékes, zömében 19. századi adatokat. A mű mindmáig felbecsülhetetlen adatforrás a vízgazdálkodási tervezés, statisztika és a történettudomány számára, (t ? 1935. november 23.) 1862. november Felszerelték Siófokon az első balatoni vízmércét, amelynek adatait azóta is folyamatosan jegyzik. Feljegyzések szólnak arról, hogy az 1800-as évek elején a Festeticsuradalom is elhelyeztetett vízmércét Fenékpusztánál, amelyet a balatonszentgyörgyi halászcéh tagjai olvastak le időközönként. Ezen csak a relatív vízszintkülönbségeket tudták regisztrálni, s az adatok nem maradtak fenn. 1862. december 21. t György József (Máramarossziget), kiváló orvos és természettudós, jeles ásványvízkutató. Máramaros vármegyében 1843-ig mintegy 170 ásványvízfajtát vizsgált meg és írt le. (* Sátoraljaújhely, 1813. július 13.) 1862. Igen súlyos árvíz vonult le a Dunán, ami a paks-gerjeni töltést átszakítva közel 46 km

2 területet öntött el, de nem járt jobban a folyó jobb parti oldala sem, mert az árvíz csupán Kalocsán 600 házat döntött romba. 1862. A Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat területén található mocsarak lecsapolására, illetve a csatornákban összegyűlt vizek átvezetésére Hauzer Károly társulati mérnök két fazsilipet tervezett, az egyiket Törökémél, a másikat pedig Füzesérnél. Az év során azonban egy közepes árvíz mindkét műtárgyat úgy megrongálta, hogy azokat el kellett bontani. A zsilipeknél betörő árvíz nagy károkat okozott. 1862. A Déli Vaspálya Társaság és a Balaton menti parttulajdonosok közösen elhatározták, hogy Siófokon - közvetlenül a közúti híd alatt - vízleeresztő zsilipet létesítenek, amely megakadályozza a tó magas vízállásának kialakulását. A zsilipet már egy év múlva ünnepélyes külsőségek között átadták rendeltetésének. 1862. Megépítették az első kisebb vízművet Szegeden. 1862. Megépült a Tisza védtöltésével együtt Szolnokon a milléri, Tiszasüly határában pedig a sajfoki zsilip. A milléri műtárgy ma is meglévő műszaki emlék. 125 éve 1887. január 23. * Kállay Miklós (Nagyhalász) földbirtokos, a két világháború közötti időszak egyik vezető agrárpolitikusa, 1937-1942. között az Országos Öntözésügyi Hivatal elnöke, később Magyarország miniszterelnöke, (t New York, 1967. január 14.) 1887. március 5. * Fodor Ferenc (Tenke, Bihar vm.), geográfus, a térképészettörténet kutatója, egyetemi tanár. gr. Teleki Pál tanítványa, majd munkatársa. Hazai és ausztriai levéltári kutatásai alapján a XVIII. és XIX. század térképészeti és vízmérnöki munkáiról készült írásai a magyar kartográ134