Hidrológiai tájékoztató, 2011

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A Francia-középhegységi forró pont (hot spot) és vízföldtani megnyilvánulás formái

kút tulajdonosa ekkor a Szent Margitsziget Gyógyfürdő Rt., míg az ivócsarnok vezetője Frank Miklós orvos volt. Jelenleg a hévíz egy részét a Thermál Gyógyfürdőbe, a Hélia szállodába és a Lukács fürdőbe balneológiai célra, a Palatínus strandra pedig kizárólag sportolásra használják. A hévízkút videokamerás mérésével 2010-ben Szongoth Gábor a hévízkutat kifogástalan műszaki állapotúnak találta. IRODALOM Dobos /., (1987): A hajdúszoboszlói gyógyvízfeltárás szerepe az Alföld földtani és hidrogeológiai megismerésében. - Tudományos ülés, Hajdúszoboszló, abstract, 11. Dobos I., (1988): Pávai Vajna Ferenc, a hidrogeológus. Földtani Tudománytörténeti Évkönyv 1982-83-ról, 11. 167-177. Dobos /., (1989): Megemlékezés dr. Pávai Vajna Ferencről, halálának 25. évfordulóján. Hidrológiai Tájékoztató, október, 8-9. Dobos /., (1992): Regényes élettörténet a tudósról, Pávai Vajna Ferencről. Hidrológiai Közlöny, 72/4, 237-241. Dobos /., (2004): A hajdúszoboszlói hévízfeltárás hatása az Alföld mélyföldtani megismerésére. - Szókimondó, március, 3, 9-10. Dobos /., (2011): Pávai Vajna Ferenc (1886-1964) első hévízfeltáró munkája Hajdúszoboszlón. - Internet: www.italipar.hu 1-8. Dobos I. - Fejér L. et al., (2001): 75 éve mélyült a Hajdúszoboszló I. sz. városi mélyfúrás. —Kőolaj és Földgáz, 6—7. 77-80. * * * Több szakirodalom hivatkozik Pávai Vajna Ferenc egyéb tevékenységével is és ezt összefoglalóan Székely Ferenc és Lorberer Árpád: Pávai Vajna Ferenc szerepe a hévíz feltárásában és hasznosításában c. munkájában (2011. január 25.), valamint Nagy László János: A „hévizek atyja" (Dr. Pávai Vajna Ferenc regényes életútja) című könyvében (Debrecen, 2010) olvashatjuk. A Francia Középhegység-i forró pont (hot spot) és vízföldtani megnyilvánulás formái DR. SCHEUER GYULA 1. Bevezetés Franciaországban fakadó ásvány és gyógyvizek közül leghíresebbek azok, amelyek a Francia Középhegység (Massif Central) északi részén fakadnak. Ezek közül világhírűek a Vichy-nél feltörő gyógyvizek, de híresek még a Clermont-Ferrand-i és a Royatnál felszínre lépő forrásvizek is, amelyekre alapozva itt igen magasszintű gyógyászati tevékenység alakult ki (7. ábra). a vizsgált források helyének feltüntetésével E világhírű ásványvizekre az édesvízi mészkövekkel kapcsolatos szakirodalmi adatgyűjtésem során figyeltem fel még a hetvenes évek közepén, amikor Staub M. (1893) a Földtani Közlönyben megjelent cikkében megemlíti, hogy a Középhegység területén Royatnál fakadó források jelentős elterjedésben mésztufát raktak le. Erről az édesvízi mészkő előfordulásról Waring G. A. (1965) is említést tesz a franciaországi hévforrásokat ismertetve, és ezeket Central Mountains csoportként tárgyalja. Táblázatban sorolja fel név szerint az egyes vízkilépéseket, megadva hőmérsékletüket, vízhozamukat és milyen kőzetből fakadnak. Leírja még, hogy mésztufa képződés történt többek között Clermont-Ferrand-i St Ayre forrásnál, továbbá Royatnál az Eugenie vízkilépésnél még. A hazai vízföldtani szakirodalomban is e forrásokra vonatkozóan meghatározó jelentőségű ismertetések jelentek meg a Hidrológiai Tájékoztatóban. Ilyen anyag jelent meg Szirtes L-tól Franciaország gyógyvizei címmel még 7965-ban. Ebben a közleményében önálló fejezetben ismerteti a Középhegység ásványvizeit amelyeket három fő csoportra bontva tárgyal, megemlítve még vízkémiai jellemzőiket. Korim K.-nak pedig 7997-ben jelent meg olyan közleménye a Hidrológiai Tájékoztatóban, amelyben ismerteti a helyszíni vízföldtani viszonyokat a mély szerkezeti adottságokkal összefüggésben. Leírja, hogy a források térségében a geofizikai mérések a kontinentális kéreg kivékonyodást mutattak ki és a kéreg alatt 25-30 km-es mélységben már a köpeny felszínét jelezték. Továbbá, hogy vízföldtani szempontból alapvető jelentőségűek azok az észak-déli irányú hosszon követhető jelentős szegélytörések, amelyek mentén a harmadidőszakban az idős prekambriumi és paleozóos kőzetek a köpeny által generálta széthúzásos lemeztektonikai folyamatok révén árok képződés mentén mélybe süllyedtek. E szegélytörések mentén áramlik fel ma a köpeny felső és a kéreg alsó részéből a jelentős mennyiségű C0

2 gáz. így Korim K. leírásából már megállapítható volt, hogy a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség 1989. szeptemberében tartott 18. ülésén a helyi előadók már a kö112