Hidrológiai tájékoztató, 2011

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: Pávai Vajna Ferenc születése 125. évfordulójára: Ásványvíz-feltárásának balneológiai jelentősége

össze, s ennek alapján 1938-ban az 1256,10 m mély hévízkút a reméltnél jóval kedvezőbb eredménnyel (4470 l/min 79,5 °C hőmérsékletű víz) fejeződött be. Majzon L. és Teleki Géza dolgozta fel az 1256,10 m mély fúrás anyagát és úgy nyilatkoztak, hogy „E második mélyfúrás Vendl A. és Pávai Vájna F., valamint munkatársaik részéről végzett eredményes munkának köszönhető." A fürdőben jelenleg termál-, gyógyfürdő és uszoda részleg alakult ki., és így már nem csak gyógykezelésre, hanem sportolásra is van lehetőség. A nyitott és a fedett medencék száma 18. Ivókúrázás mindig volt nem csak a Széchenyi, hanem már az előző fürdőben is. A „Szén? István forrás " ivókutat a fürdő előtt alakították ki. A víz kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos, kloridos, szulfátos és jelentős mennyiségű fluoridot tartalmazó gyógyvíz, s azt számos betegség esetén eredményesen lehet alkalmazni. Ilyen betegség: az idült gyomorhurut, gyomorfekély, bélhurut, gyomorsav-túltengés, a vesemedence és a húgyutak idült gyulladása, a vesekőbetegség egyéb formái, a légzőszervek idült hurutjai, a csontrendszer mészhiánnyal járó állapotainak megelőzésére, kezelésére, a köszvényes anyagcserezavar befolyásolása, az epehólyag és epeutak egyes megbetegedései esetén az az epe-ürülés elősegítése. Fürdőkúra ajánlott ízületek degeneratív betegségek, idült és félheveny ízületi gyulladások, ortopédia, baleseti utókezelés esetén. Jelentősen növelte a fürdő színvonalát a nappali kórház létesítése, ahol magas színvonalú gyógykezelést Horváth Remény főorvos végez. Ma a fürdő Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. A Rudas fürdő mellett, az Erzsébet-híd lábánál fakad a Hungária-forrás, amelyet fürdésre és 1916-tól Harmatvíz néven palackozásra is használtak. Föléje az I. világháború után, 1924-ben díszes ivócsarnokot építtetett a főváros. Az 1931. évi gazdasági válság hatására felmerült a fürdő hévízzel való fűtésének gondolata, akkor a fővárosi fürdők igazgatósága hévízkút tervezésére Pávai Vájna Ferencet kérte fel. A három 37^13 m közötti kis mélységű kút ugyan nem érte el célját, mert a 40-45 °C hőmérsékletű hévíz Jűtésre nem volt alkalmas, de a kissé eltérő minőségű Hungária II., az Attila és a Juventus gyógyvizet ivókúrára jól fel tudták használni. Ezek igazolták Schafarzik Ferenc véleményét, mert szerinte már kis távolságon belül is eltérő jellegű víz tárható fel, mint ahogyan a 3 kútnál is tapasztalni lehetett (Dobos, 1989). A jelenlegi ivócsarnokot 1965. június 22.-én adták át. Az Attila és a Juventus kutat 1932-ben, a Hungária II. kutat pedig 1935-ben létesítették. Mindhárom vegyes jellegű kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos, szulfátos, kloridos, radioaktív, alkáliákat és jelentős mennyiségben fluoridot is tartalmazó gyógyvíz. A különbség az, hogy az Attila és a Hungária II. kloridot is tartalmaz, míg a Juventus nem. A vegyelemzést Emszt Kálmán, a rádiumvizsgálatot Weszelszky Gyula végezte. Ivókúrára a Hungária II. kút vizét az orvosi vélemény gyomorsav-túltengés, idült gyomorsavhurut, csonthiány ideges gyomorbajok és vesemedence-bántalmak kezelésére, a kénes Attilát idült gyomorhurut, gyomorfekély és bélhurut, a légzőszervek idült hurutjai, a csontrendszer mészhiányának megelőzésére és kezelésére és aJuventust idült gyomorhurut, vesemedence és a húgyutak idült gyulladásai, köszvényes anyagcserezavar, némely vesekőbetegség, vérkeringési zavarok, érelmeszesedés, klimaxos panaszok esetén, a szervezet korai öregedésének megelőzésére javasolja. Az 1990-es években egy ideig a Juventus a kádfürdő-osztályt is ellátta hévízzel. A Hungária II. kútból 1938-ban 0,5 l-es palackban 4 900 ezer liter Harmatvízet, 1939-ben 4 963 ezer litert töltöttek. Mivel a Hungária II. vize lecsökkent, ezért 1965-től a 45 °C hőmérsékletű Juventus gyógyvízzel folytatták a palackozást.. A naponta 500 m

3 vízből 1975ben 936 880 db 0,5 l-es palackot töltöttek meg. Az új ivócsarnokban mind a három gyógyvizet (Hungária II., Attila és Juventus) forgalmazzák helyi fogyasztásra és elvitelre egyaránt. A palackozás 2004-ben megszűnt és kizárólag az ivócsarnokban lehet a 3 gyógyvízhez hozzájutni. Szirtes László főorvos szerint mivel a hévízben a Caés a Mg-ionok vannak túlsúlyban, ezért azok a gyulladásos betegségekre előnyös hatásúak. Kúraszerű használata általában csökkenti a gyomorsavtermelést, megköti a felesleges sósavat. Jó hatású a szulfátion, mivel hozzájárul a kén és a kénanyagcsere-zavar rendezéséhez. Értágító hatása vérnyomáscsökkentő. A radioaktivitás a csontrendszerben fejti ki előnyös hatását. Az ivókúránál a napi 200-250 ml reggel éhgyomorra kortyonként, lassan elfogyasztva hatásos. A Margitszigeti II. számú, a Magda-kút szakvéleményezését és helykijelölését is a szakirodalom Pávai Vájna Ferencnek tulajdonítja. A kút létesítését az indokolta, hogy mind a gyógyfürdő, mind a Duna-parti fürdő és a versenyuszoda vízszükségletét meg kellett oldani, mivel az I. sz. Zsigmondy-féle kút vízhozama már kevésnek bizonyult. Pávai a kitűzött helyen antiklinálist tételezett fel, ahol a Zsigmondy Béla Rt. sikeresen kivitelezte a 310,75 m mélységű Magda-kutat. A Margitsziget déli végénél 1936-ban létesült a hévízkút, vízhozama 3500 l/min 71 °C hőmérsékletű volt. Vegyelemzését Kárpáti Jenő és Emszt Kálmán végezte 1937-ben. Eszerint az alkáliák mellett kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátot, klorid-, szulfát-, bromid- és jodidionokat és 1663 mg/l összes oldott ásványi anyagot tartalmazó ásványvíznek határozták meg. A hévizet először Palatínus néven kezdték palackozni, majd 1968-tól Margitszigeti Kristályvíz néven hozták forgalomba. Még 1975-ben kengyelzáras (csatos), koronazáras, sőt csavarzáras üvegekben is palackozták évente olyan nagy mennyiségben, hogy az 1990-es évekig piacvezető volt az országban. 2010. január 1.-én a palackozás megszűnt, de már korábban, 2006-tól a szigeti III. és a IV. sz., kisebb fluorid-tartalmú hévizet palackozták, majd a továbbiakban Albertirsán folytatják Kristályvíz néven az ottani ásványvízből a termelést. 1939-ben a hévizet kizárólag ivókúrára vették igénybe a mintegy 50 m hosszú ivócsarnokban. Ekkor a gyógyvizet gyomor- és bélmegbetegedések, gyomorhurut, gyomorégés esetén, keserűvízzel keverve pedig jó hatásúnak találták máj- és különböző epebántalmakra, sárgaságra. A 111