Hidrológiai tájékoztató, 2010

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Dobos Irma: A Felszín Alatti Vizekért Alapítvány: A XVII. Konferencia Siófokon

Az ásványvizek minőségének izotóphidrológiai ellenőrzését Fórizs István és Deák József végezte annak alapján, hogy azonosító bélyeg lehet a kémiai és az izotópos összetétel. Mivel a stabilizotópos összetétel nyomjelzi az ásványvizet, elkezdték a Kárpát-medencei ásványvíz stabilizotóp kataszter összeállítását. A karsztvíz kutatása és feltárása A téli csapadék formájának és az ezzel együtt járó hőmérsékletváltozás is a téli hónapokban a karsztvízszint jelentős emelkedését idézi elő és így a tavaszi emelkedés elmarad vagy csak kismértékű lesz. E téma kutatója Lénárt László úgy látja, hogy ilyen változás esetén a hideg karsztvíz-készlet jelentősége megnő, a meleg karsztvíz megbízhatósága pedig fokozódik. (A felszíni víz hőmérséklet változásának hatását a szivárgásra Molnár Zoltán vizsgálta. Hidrológiai Tájékoztató, 1983 szerz.). A jósvafői források eredményes kutatásról Maucha László számolt be előadásában. Felvázolta a módszer leglényegesebb mozzanatait és végeredményben megállapította, hogy a kidolgozott módszer bármely triász időszaki mészkő vízgyűjtő forrására alkalmazható, ha a vizsgált forrás átlagos vízhozama az időszakos mérések alapján nem nagyobb 10 000 l/min.-nél, s ha a vízgyűjtő területen sok éve folyamatosan működik vízmérő állomás. Két egymáshoz kapcsolódó előadás hangzott el a visegrádi hévízkút létesítéséről, hasznosításáról és védelméről. Dobos Irma az 1971-2004 közötti időszak legfontosabb eseményeit vázolta fel, a hévíz feltárásától a kialakított hasznosítási formákkal, illetve helyekkel kiegészítve. A második előadást Tósné Lukács Judit mutatta be kiemelve a védőterület kialakításának jelentőségét és a hévíz védelmét. Az elhangzottakat több színes tájkép és földtani szelvény tette rendkívül hatásossá. Hévízkutatás, -hasznosítás A 2008-ban indult EU finanszírozású terv eddig végzett eredményéről Lorberer Árpád és Maginecz János számolt be. Az előadásban kifejtették a Közép-Európa-i hévízkutatási klaszter (csoport) leglényegesebb szempontjait. A tervezésben és a szervezetben a Kárpát-medencei országok vesznek részt Szlovákia és Szlovénia kivételével. Eddig már azokkal az alapadatok feltárásával elkészültek, amelyek szükségesek a hévizek és a geotermikus energia hasznosításának alkalmazásához. Az antropogén hőmérsékleti anomáliák közelítő számításának osztrák irányelveit mutatta be Vasvári Vilmos, amelyek alkalmasak a felszín alatti víz termikus használatára. Ez azért is fontos, mert a tervezésnek szüksége van a vízvezető rétegben lejátszódó hőterjedés becslésére. A geotermikus energia kutatásának, kinyerésének és hasznosításának szabályozásáról Kovács Gábor tartott előadást, amelyre elsősorban a bányatörvényt módosító 2010. évi IV. törvény vonatkozott. Vízfeltáró és termelő kutak A szivárgási tényezők meghatározásához Jobbágy Réka, Hajnal Géza és Vasvári Vilmos szerző a terepi méréseket javasolja. Számításaik alapján megjelölték azokat az eseteket, hogy mikor és hol milyen módszerek alkalmazhatók. A vízkutató fúrások kivitelezése utáni műszeres kútszerkezeti és hidrodinamikai mérésekre vonatkozó rendelet alkalmazásának eredményéről Prohászka András és Szongoth Gábor több esettanulmányt mutatott be. Az előadás főként az új kutak hibáit emelte ki. A hidrodinamikai méréssel minőségi értékelést végzett Rózsa Attila és elemezte a kútkapacitást és a visszatöltődés mérést. Megállapította, hogy a maximális vízhozam kevésbé, inkább a kútkapacitás görbe és közvetve a fajlagos vízhozam már jobb lehetőséget ad a minősítésre, amelyhez visszatöltődés mérésre van szükség. Tíz szerző (Juhász Akos-Kerbolt Tamás et al.) a legkorszerűbb kútvizsgálati műszerek és módszerek alkalmazásával elért eredményeket mutatta be a tervezők és a kutatók részére. Székely Ferenc a csáposkút permanens áramlástani folyamatainak modellezését végezte el és megállapította, hogy a független analitikus módszerrel érvényes módszer alkalmas a csápokban mérhető nyomás- és hozameloszlás szimulációjára a megcsapolt réteg körvonal, illetve egyenes vonal menti utánpótlódása mellett. Újmohács-Dél területe vízbázisa kialakítása érdekében Váradi Zsuzsanna a kísérleti telepen analitikus és grafikus közelítő módszerrel értékelt próbaszivattyúzás megoldásáról számolt be. Hernádi Béla és Tóth Katalin összehasonlította a bükkábrányi és a németországi Hambach melletti külfejtéses lignitbányák elővíztelenítésének megoldását kutak létesítésével. Vizsgálták az okkeresedés felszámolásának módját, az acél- és az új hajlékony termelőcsöves beépítési módszereket, továbbá az ejtőkutak felszámolásának módját. Bagi Márta a közüzemi vízművek 2004-2007 közötti időszak vízminőségi kötelező adatszolgáltatásának központi adatfeldolgozásának tapasztalatairól számolt be előadásában. A feladat végrehajtására a VITUKI Közhasznú Nonprofit Kft kapott megbízást. A meghirdetett harminc előadást egy poszter egészítette ki. Bucsi Szabó László geofizikai szelvényezésének eredményét mutatta be Ároktő-Tiszadorogma távlati vízbázis létesítése érdekében. Az egyik szelvény a Tisza mentén, a másik erre merőlegesen készült. Az úszó szondás VESZ mérővel a folyó mélységét, a mederben a kőzettani viszonyokat kb. 20 m-ig lehetett megismerni. A szerző egy egységes hidrológiai rendszer működését feltételezi a kapott adatok alapján. * * * A tudományos konferencia első nap estéjén - a közös vacsora előtt - Liebe Pál, a kuratórium elnöke méltatta a három kitüntetett eddigi tevékenységét és dr. Lorberer Árpádnak, dr. Székely Ferencnek és Ötvös Károlynak adta át az Ezüstpohár kitüntetést. Dr. Dobos Irma 82