Hidrológiai tájékoztató, 2010

TANULMÁNYISMERTETÉS - Dr. Dobos Irma: Szlabóczky Pál: Miskolc fürdővizeinek emlékalbuma

TANULMANYISMERTETES Szlabóczky Pál: Miskolc fürdő vizeinek emlékalbuma Saját kiadás, 100 példány, 22 oldal, Miskolc, 2009. Nem a szokásos könyvkötészeti kiállításban jelent meg a 30 x 21 cm méretű kiadvány, hanem egy félkemény fó­lia borítású, műanyag-spirállal összefűzött formában. Miután csak mindössze 100 példányt kívánt a szerző közreadni, ezért talán nem is lett volna célszerű nyom­datechnikát is igénybe venni. A számítógéppel előállított albumnak nem csak a szövege, hanem a beépített képek és az ábrák is kifogástalan minőségűek. Éppen ezért na­gyon kellemes benyomást kelt már akkor, amikor kézbe vesszük. Hogy a szerző miért választotta éppen Miskolc fürdő­inek feldolgozását, ahhoz tudni kell, hogy először is en­nek a városnak a szülötte, itt élt, tanult és itt szerzett az egyetemen olyan képesítést, amely elsősorban a felszín alatti víz kutatásához, sok irányú vizsgálatához adott ala­pot. Mindez azután kiegészült a kedvező történeti szem­léletével, amelynek keretébe be tudta illeszteni tudását, ismeretét és gyűjtő munkáját. A szabadon idézett Márai vélemény a fürdő haszná­latáról, nagyon helyesen megválasztott idézet, amely a fürdőzés egykori kultúrfokára utal. Jól kijelölte a szerző az 1930-as éveket mint a miskolci fürdők kialakulásának fontos időpontját, mert hiszen ekkor kezd a városban a fürdőkultúra kialakulni. Ezt megelőzően a Görömböly­tapolcai forrásnál kialakított fürdőt csak a lakosság egy része látogatta. Az 1829-ben létesített első fürdőházat gőzfürdő és uszoda követte, majd nagy lendületet vett a fürdők léte­sítése, illetve kialakítása és már 10 éven belül 11 fürdő­vel rendelkezett a 70 ezer lakosú város. Ezek között volt tisztasági, üdülési, gyógyítási és sportolási célú fürdő is, s legnagyobb részük felszíni, vagy felszín kö­zeli (talaj-) vízből biztosították a medencék feltöltését. 1927-ben kísérlet történt Pávai Vajna Ferenc terve alapján Lillafüreden mélyfúrású kúttal hévíz feltárásá­ra, ahol 2008-ban felállították a Rudolf Mihály tervezte kopjafa emlékművet. A nagy fellendülés a II. világháború után következett be, bár sok kis jelentőségű fürdő már korábban is meg­szűnt. Ilyen volt: a Sajó-parti, később fecskeszögi holtá­gi fürdő, amely a Csorba-tói kavicsbánya tavakhoz ke­rült. A Palota-szálló úszómedencéje és a Hámori-tóban kialakított fürdő ugyancsak megszűnt. A 19. és a 20. század fordulója után több jelentős für­dőépítményről számol be a szerző. Közülük kiemelkedik a Zsolnay tetőcserepes Zsidó-fürdő, egy uszoda a Király­malomnál, a Vasgyári Gőzfürdő és a Napfürdő. A város nagyobb fürdőiről című fejezetben a diós­győri Várfürdő kialakulásáról, a fürdőt tápláló forráso­król és a kialakított fürdő létesítményeiről teljes képet kapunk. Utal a szerző az esetleges nagyobb hőmérsékle­tű hévíz feltárásának lehetőségére is. Az 1970-es évek elején épült Városi (Vasgyári) Uszo­da könnyűszerkezetes elemekből épült fel és mindössze egy oktató és egy 30 m-es medencével rendelkezett. A tervezett, de meg nem valósult hévízkút létesítését geofi­zikai mérés és a kút helyének kijelölése előzte meg, Az 1960-as évek végéig több fürdő (Avas, Kori, Konzi) még működött, míg az Erzsébet Gőzfürdőt és Uszodát csak az 1990-es évek közepén zárták be. A színvonalasan beren­dezett eklektikus épület berendezését, szolgáltatásait pu­blikációból ismerjük. A fürdő bezárásáig, illetve teljes felszámolásáig azonban igen változatos, mozgalmas éle­téről olvashatunk. A kezdeti időben a Színva vize táplál­ta a fürdőt, majd hévízkút is létesült, de kedvező mennyi­ségi és minőségi mutatói ellenére a helytelen üzemeltetés és a privatizáció megpecsételte sorsát. Jelentős szerepet töltött be a város fürdőéletében a több néven is szereplő Selyemréti (Villanytelepi, Augusz­tus 20.) Strandfürdő. Ahogyan a többi fürdő, úgy kezdet­ben ez is hideg vizet használt, majd 1953-ban Tregele Kálmán javaslatára egy 627 m mély földtani kutatófúrás a fürdőt 43° C hőmérsékletű hévízzel, látta el. A fúrást itt is az Erzsébet fürdőhöz hasonlóan gravitációs mérések 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom