Hidrológiai tájékoztató, 2010
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A Föld lemeztektonikai folyamataihoz kapcsolódó karsztok legjelentősebb mésztufa előfordulásai
2.3. Ázsia E hatalmas földrésznek mind a kontinentális területein, mind pedig a kapcsolódó szigetvilágban is a lemeztektonikai folyamatok révén igen nagyszámú karsztos hidrodinamikai rendszer alakult ki főleg olyan területeken ahol a karbonátos kőzetek jelentős elterjedésben és vastagságban fordulnak elő a földrészen. Az eurázsiai lemezen belül annak keleti részét délkelet-ázsiai lemezként tartják számon, amely kiterjed Kínára és az Indonéz szigetvilágra. Ez a merev lemez ütközik az indiai-ausztrál lemezzel és ebből az ütközésből keletkeztek többek között a Himalája és a Hindukus hatalmas hegyláncai, továbbá Kína nyugati részén (Szecsuán, Yünnan) felgyűrődött magasra kiemelt hegységei. Ezekhez genetikailag kapcsolódó számos magashegységi karsztrendszer keletkezett felszín alatti vízkörforgalommal. E részen fakadó karsztforrások egyes helyeken világhírű mésztufa előfordulásokat hoztak létre. Ezek sorába tartoznak többek között a Szecsuán tartományban képződött Jiuzhaigou-i Huanglong-i előfordulások, amelyeket szépségük és különlegességük miatt a világörökség részévé választottak. Helyszíni tapasztalatok alapján állíthatom, hogy ezek az előfordulások méltán világhírűek sokszínű tavaikkal és érdekes mésztufa kiválásaikkal (5. és 4. kép). Ezek sorába tartozik még Afganisztánban a Hindukusban a kréta időszaki mészkőből fakadó karsztforrásokból képződött Bandi Amir-i Plitvicéhez hasonló nagyságú és kiterjedésű mésztufagátas előfordulás. A nagykiterjedésű délkelet ázsiai lemez délnyugati és déli részén az indiai-ausztrál lemezzel ütközve és ez szubdukálódva az ázsiai kontinentális lemez alá, ebből eredő, folyamatok révén a Maláj félszigeten és az Indonéz szigetvilágban is számos karsztrendszer alakult ki, jelentős hozamú karsztforrásokkal. E karsztvizekből igen gyakran képződik mésztufa. A mellékelt 1. táblázatban e térségből hármat sorolok fel, melyek képződése a karsztos vízfolyásokhoz kapcsolódik. A fent leírtakat összefoglalva megállapítható, hogy az egyes kontinenseknek a lemeztektonikai folyamatokhoz kapcsolódó ütközési, és az aktív mozgó zónáiban igen változatos hidrodinamikai rendszerek alakultak ki. Ezeken belül a jelen anyagban azokat a karsztrendszereket ismertetem, amelyek karsztvíz forgalmából származó karsztforrások nevezetes vagy világhírű mésztufa lerakódásokat hoztak létre. E mésztufa kiválások a lemeztektonikai folyamatok révén kialakult karsztrendszerek felszíni akkumulációs megnyilvánulásformái és egyben bizonyítékai a felszín alatti karsztosodásnak, amelyben a mai lemeztektonikai folyamatok aktív szerepet játszanak (pl. emelkedés). Ezért az aktív lemeztektonika napjainkban is jelentősen befolyásolja a karsztrendszerek fejlődését pl. a kiemelkedések sebességével, mértékével, szakaszosságával vagy a süllyedő mozgásokkal, mert e folyamatok egyértelműen befolyásolják a karsztrendszeren belüli karsztvízforgalmat. IRODALOM BögliA. H978): Karst hydrographie und physische Speläologie. Springer Verlag. Berlin-New York 1—137. Chamot-Rooke W. - Rabaute A. (2006): Plate Tectonics from Space. Commission for the Geological Map of the World. UNESCO. Paris. Diardini D. et al. (1999): The Global Seismitic Hazard Assessment Program 1992-1999. Sammeri Volume. Annali di Geofisica 42. 954-1230. Roglié J. (T981): Les barrages de tuf calcaire eux lacs de Plitrice. Tufs et Trarertins 119-128. Scheuer Gy. (1992): A mediterrán országok legismertebb édesvízi mészkő előfordulásai Mérnökgeológiai Szemle 40.133-160. Scheuer Gy. (2002/a): A világ legnevezetesebb karsztvízből kivált mésztufa területei. Hidrológiai Tájékoztató 35-39. Scheuer Gy. (2002/b): A hideg karsztvizek mésztufáinak vizsgálata és több típusaik. Hidrológiai Közlöny 82. - 4. 225-232. Scheuer Gy. (2002/c): Karbonátos forrásüledékek vizsgálata. A karsztvizek mésztufa lerakódásai. I. rész. Külföldi előfordulások. Önálló kiadvány. Budapest 1-169. Simkin T. et al. (1994): This Dynamic Planet. World Map of Volcanoes, Earthquakes, impact Craters and Ptate Tectonics. M= 1 :30.000.000 U.S. Geological Survey. Federal Center. Denver. Teraoka Y.-Okumura K. (2007): Geological Map of Central Asia. M= 1:3.000.000 Geological Survay of Japan. AIST. Tóth L. - Mónus P. (2006): A Kárpát-medence földrengései (456-2004) GeoRisk. Zhang W.Y. et al. (1983): The Marine and Continental Tectonic Map of China and its Environs. M= 1:5.000.000 Sciens Press China Beijing. 3. kép. Mésztufagát homlokfala a Jiuzhaigou-i előfordulásnál (Kína, Szecsuán) 4. kép. Mésztufa gátrendszer színes tavakkal Huanglongnál (Kína) 48
