Hidrológiai tájékoztató, 2010

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Somody Anikó: Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási terve műszaki földtudományi szemmel

Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási terve műszaki földtudományi szemmel DR. SOMODY ANIKÓ A XXI. század folyékony aranya az iható víz, mely létünket minden téren meghatározza. Az iható vízzel kapcsolatosan egyre nagyobb vízminőségi követelményeket támasztunk, mely mára, a mennyiségi korlátokra is kiterjed. Az igényeink kiszolgálását nem tudjuk korlátlanul biztosítani, hanem a meglévő vízkészletekhez kell rendelnünk. Ezek az igények, szempontok, mind a szakemberekben, mind a lakosságban is fellépnek. A lakosokban ezek a felismerések egyszerűbben jelentkeznek. Az idősebbek sokszor mondják, hogy „Bezzeg régen nem ilyen íze volt a víznek!". Ásott kút vizét, vagy forrásvizet ittak és egészségügyi szempontból semmi baj nem történt. A mostani ivóvízhálózaton biztosított vizek néhol karbonátosak, vasasak és általában valamilyen víztisztítási technológián keresztül jutnak el a fogyasztókhoz. Ezt az egy esetet kiragadva is látható, hogy sok minden megváltozott. Az idei, 2010-es év bebizonyította hosszú évek, évtizedek után, hogy a vízvédelmi kérdések megválaszolása, a problémák megoldása tovább nem tűr halasztást. Az 1970-es években számos árvízi-, szükség és ivóvíztározó épült országszerte. A folyókat, patakokat szabályozták, töltések közé szorították, a régi medret, ártereket beépítették. Idővel sajnos a felszíni vízrendszerek kezelése, karbantartása feltételezhetően finanszírozási problémák miatt egyre jobban háttérbe szorult. Részben ezeknek a visszafogott kezelési, karbantartási eredményeknek a következménye, az idei év belvizeinek és árvizeinek egy része, azok a víz által okozott károk, melyek rámutatnak arra, hogy „víznagyhatalomként" kötelességünk és egyben feladatunk megfelelően bánni a felszíni és felszín alatti készleteinkkel. A felszíni vizeinket ahol lehet tároznunk kellene, és ezzel az aszályos időszakban biztosítani tudnánk az öntözővizet, mely által kedvezőbb áron lehet majd a kultúrnövényeket értékesíteni. A felszín alatti vizeinket szintén észszerűen kell felhasználnunk. Az elmúlt 20 évben a felszín alatti bányáink csaknem 100%-ban bezárásra kerültek. Ennek hatása, hogy a bányászat vízkivétele által okozott depressziós felületek idővel eltűnnek és a bányászat előtti vízminőségi, és vízmennyiségi viszonyok alakulnak ki. A felszín alatti vízkészleteinknél azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk a jövőbeni bányanyitásokat, újranyitásokat, hisz felelősek vagyunk azért, hogy az ásványkincseink, melyek részben meg vannak kutatva, részben megkutatásra várnak kiaknázhatóak legyenek. Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve (továbbiakban: VGT), stratégiai terve ezeket a törekvéseket segíti elő. Ennek a tervnek nem célja, hogy kész útmutatót adjon az adott problémák megoldására, de a sarokkövek helyzetét megadja, melyhez a jogszabályokat, terveket, kivitelezési, felhasználói, hatósági, alkalmazói, fogyasztói és egyéb feladatokat igazítani kell. Továbbá egy olyan alap, melyet figyelembe kell venni a mezőgazdasági, ipari, szolgáltatói tevékenységek tervezésénél. Szakmailag ezt tekinthetjük a kezdetnek és végnek. Hisz ez lesz az alapja annak, hogy adott tevékenység hol végezhető, illetve egy adott tájegységen a víz milyen életteret tud számunkra nyújtani például ivóvíz, mezőgazdasági vagy energetikai szempontból. A 2010-es év eddigi hidrológiai, hidrogeológiai jelenségei igazolták a VGT szükségességét, és büszkék lehetünk arra, hogy az elmúlt hónapokban zajló havária helyzetek megoldásra váró feladatainak többségét a 2009-ben elkészített VGT már tartalmazza. Az alábbiakban a VGT-ből néhány alapvető dolgot emelek ki (www.vizeink.hu). A víz, mint erőforrás nem áll korlátlanul a rendelkezésünkre ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, és a folyók, tavak, tájaink, életünk meghatározó elemei maradhassanak. Ahhoz, hogy ezt megőrizzük, erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni és felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért. Ez a felismerés vezetett az Európai Unió új vízpolitikájának, a „Víz Keretirányelvnek" (2000/60/EK irányelve, továbbiakban VKI) kidolgozásához, mely 2000. december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelező az ebben előírt feladatok végrehajtása. Magyarország elhelyezkedése miatt alapvetően érdekelt abban, hogy a Duna nemzetközi vízgyűjtőkerületben mielőbb teljesüljenek a VKI céljai. A VKI célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek ,jó állapotba"kerüljenek. A keretirányelv szerint a , jó állapot" nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. A VKI általános céljai a következők: - a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása, - a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, - a vízminőségjavítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, - a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, - az árvizek és aszályok által a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatások mérséklése. A VGT e célok eléréséhez szükséges intézkedéseket foglalja össze. Elsősorban azoknak a szabályozásoknak és programoknak az összefoglalása, amelyek biztosítják a környezeti célkitűzések elérését (azaz a jó ökológiai, kémiai és mennyiségi állapot elérését). A VGT nem kiviteli terv, hanem a vizek állapotát feltáró és annak ,jó állapotába hozását megalapozó koncepcionális és stratégiai terv. Célja az optimális intézkedések átfogó (műszaki, szabályozási és gazdasági-társadalmi szempontú) ismertetése, amely meghatározza az intézményi feladatokat, és amely alapján folytathatók, illetve elindíthatok a megvalósítást szolgáló programok. 49