Hidrológiai tájékoztató, 2010

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pálfai Imre: Éghajlatváltozás és mezőgazdasági vízgazdálkodás

4. ábra. Magyarország aszályossági térképe egy lehetséges éghajlatváltozás föltételezésével - kb. 30 éves időszakokra bontva - mennyire változatosan alakult az aszályok relatív gyakorisága és erőssége (3. ábra). A kibontakozóban lévő éghajlatváltozásra utal és figyelmeztető jel, hogy a súlyos és rendkívül súlyos aszályok gyakorisága éppen a vizsgált 300 év utolsó szakaszában, vagyis 1983-2009 között volt a legnagyobb: közel 30%-os! 8. Az időbeli változások mellett röviden utalnunk kell a belvizek és az aszályok területi eloszlására is. Köztudott, hogy a belvízprobléma elsősorban az Alföld problémája, de az Alföld egyes tájegységeinek belvízi veszélyeztetettsége igen különböző (Pálfai 2007a). Ebből következően a belvízrendezési és belvízvédekezési feladatok ellátása területileg differenciált ráfordítást és támogatást igényel. 9. Az aszály ugyancsak alföldi sajátosság, bár rendszerint mérsékeltebb formában Magyarország más területein is kialakul (Pálfai 2007a). A legaszályosabb zónában, az ország mezőgazdaságilag művelt területének kb. egyharmadán, az öntözés nélküli növénytermesztés több növénykultúrában igen nagy kockázattal jár. Az előrejelzett éghajlatváltozás hatására az erősebb aszályosságú kategóriákhoz nagyobb terület fog tartozni, a legaszályosabb zóna kiterjedése hazánk termőterületének felét is elérheti (4. ábra). Mindezért megnő a nedvességmegőrző agrotechnika alkalmazásának és az öntözés fejlesztésének jelentősége, amelyekre az 5. pontban már utaltunk. IRODALOM Alßldi L. - Starosolszky Ö. - Várallyay Gy. (1994): Az aszály jelenség hidrológiai vonatkozásai Magyarországon. In: Éghajlat, időjárás, aszály. I. Az időjárás változékonysága és hidrológiai vonatkozásai (szerk.: Cselőtei L. - Hámos Zs.). MTA Aszály Bizottság, Budapest, 105-129. Antal E. (1987): Éghajlatváltozás, aszály, mezőgazdaság. A Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád megyei Szervezete által „Az aszálykárok mérséklésének távlati stratégiája" témakörben szervezett szakértői értekezlet, Szeged. Bartholy J. (2006): A globális éghajlatváltozás valószínűsíthető klimatikus következményei Magyarországon. „AGRO-21" Füzetek, 48. szám, 12-18. Bihari Z. - Lakatos M. - Mika J. - Szalai S. — Szentimrey T. (2006): Hazánk éghajlatának néhány jellemzője az 1956 - 2005 időszakban, kitekintéssel a globális tendenciákra. Légkör, 51. évf., Különszám, 24 - 28. Cselőtei L. (1993): Az aszályról: változó helyzetünk, lehetőségeink, feladataink. In: Aszály 1983 (szerk.: Baráth Cs.-né - Győrffy B. - Harnos Zs.). OTKA támogatással készült kiadvány, Budapest, 159-170. Domokos M. (1995): Ismereteink az esetleges éghajlatváltozásról és annak hidrológiai-vízgazdálkodási következményeiről. VITUKI 62., Budapest, 136 p. Dunkel Z„ szerk. (1998): Az éghajlatváltozás és következményei. Meteorológiai Tudományos Napok '97. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 289 p. Kiss J. (2009): Klímaváltozás és mezőgazdaság: tettes és áldozat, vagy nyertes. MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 2009. november 17. (előadásvázlat). Láng I. - Csete L. - Jolánkai M., szerk.: (2007): A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok. A VAHAVA jelentés. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 230 p. + Melléklet. Nováky B. (2005): Hogyan tovább aszály? „AGRO-21" Füzetek, 40. szám, 106-119. Nováky B. (2007): Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének jelentése az Éghajlatváltozás várható következményeiről. „KLÍMA-21" Füzetek, 50. szám, 6-11. OMSZ (2008): Magyarország néhány éghajlati jellemzője a 2005-2007es időszakban. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 16 p. Orlóci /., szerk. (1994): Az éghajlatváltozás hatása a hidrológiai és vízminőségi paraméterekre. VITUKI 59, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt., Budapest, 219 p. Pálfai I. (2007a): Kistérségi vízgazdálkodás. Hidrológiai Tájékoztató, 35-39. Pálfai 1. (2007b): Éghajlatváltozás és aszály. „KLÍMA-21" Füzetek, 49. szám, 59-65. Vermes L. (1995): Az esetleges éghajlatváltozás és a mezőgazdaság. Hidrológiai Közlöny, 75. évf., 2. szám, 101-105. Vermes L. (2006): A nemzeti aszály stratégia. „AGRO-21" Füzetek, 48. szám, 30-33. Voykowitsh, A. (1994): Methanemissionen und ihre Klimawirksamkeit. Gas und Wasserwirtschaft, 48/6. 190-195. 44