Hidrológiai tájékoztató, 2010

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A Föld lemeztektonikai folyamataihoz kapcsolódó karsztok legjelentősebb mésztufa előfordulásai

A Föld lemeztektonikai folyamataihoz kapcsolódó karsztok legjelentősebb mésztufa előfordulásai DR. SCHEUER GYULA 1. Bevezetés A korábbi években több közleményben foglalkoztam a karsztvizekből kivált mésztufa előfordulásokkal [Scheuer Gy. (1992, 2002a, 2002b, 2002c)]. Azokon belül ismertetem az egyes kontinenseken és egyéb területeken (pl. Karibi-szigetvilág) képződött legnevezetesebb kiválásokat, amelyek rendszerint érdekes megjelenési formáikkal (mésztufagátak) és vízeséseikkel nemcsak jelentős természeti értéket, hanem látványos turisztikai érdekességet is képviselnek. A mésztufák helyszíni és szakirodalmi vizsgálataim és megfigyeléseim során a helyi karsztrendszerekre és ezekhez kapcsolódó karsztforrásokra, vízfolyásokra, kiválási folyamatokra megjelenés formáikra és tipizálásukra összpontosítottam a figyelmet. Ezért csak érintőlegesen foglalkoztam azokkal a nagy-átfogó földtani folyamatokkal, amelyek létrehozták azokat a karsztrendszereket, amelyek karsztvizeiből a mésztufák kicsapódtak. Ezért az utóbbi években a mésztufaképző karsztrendszerek és a lemeztektonikai folyamatok közötti összefüggéseket vizsgáltam miután a mozgó és merev lemezek ütközési zónáihoz a legváltozatosabb hidrodinamikai rendszerek kapcsolódnak, és ezek vízkilépéseihez számos esetben változatos típusú és kifejlődésű üledékek képződtek, amelyeknek egyik típusát képviselik a mésztufák. Mivel a mésztufák a karsztforrásokhoz kapcsolódó mészkiválások, ezért ezek a felszín alatti karsztosodásnak akkumulációs megnyilvánulás formái. Ezért a mésztufa, olyan felszíni karsztos jelzőkőzetnek tekinthető, amely egyértelműen egy adott karsztrendszernek meglétét bizonyítja, amely aktív karsztvíz forgalommal rendelkezik. Ezért ha a lemeztektonikailag ütközési és mozgó zónákon belül fordulnak elő, bizonyítottnak tekinthető, hogy olyan karsztrendszerekhez kapcsolódnak, amelyek keletkezése és kialakulásuk a lemeztektonikai folyamatokkal állnak genetikai kapcsolatban. Ennek alapján vizsgáltam az általam korábbi közleményeimben leírt legismertebb és legjelentősebb mésztufa előfordulások területi elhelyezkedését a Földön a rendelkezésre álló térképek és szakirodalom alapján [Chamot-Rooke W. - Rabaute A. (2006), Diardini D. et al. (1999), Simkin T. et al. (1994), Teraoka Y. - Okumura K. (2007), Zhang W. Y. et al. (1983)]. Ezekből egyértelműen megállapítható volt, hogy a mésztufák jelentős része olyan területeken helyezkedik el, amelyek a lemeztektonikai folyamatok ütközési zónáiban az aktív mozgó területekhez kapcsolódnak. így megállapítható volt, hogy a mésztufaképző karsztrendszerek egy része a mozgó-aktív zónákkal áll összefüggésben, míg a másik részük a merev lemezek területein helyezkedik el. Ezért azok a karsztrendszerek, amelyek a mozgó zónákhoz tartoznak, fejlődésüket és kialakulásukat a lemeztektonikával összefüggő fejlődéstörténeti folyamatsorok döntően befolyásolták, mégpedig az ütközésekkel összefüggő feltorlódásos-térrövidüléses és kiemelkedéses tektonikai folyamatokhoz, mert ezek biztosították azt a kőzettöredezettséget, amelyek az oldásos karsztosodást alapvetően elősegítették és elősegítik még napjainkban is és a felszín alatti megújuló karsztvíz körforgalmat meghatározott áramlási pályák mentén biztosítják. A fent leírtak alapján lemeztektonikai szempontból megkülönböztethetők a mozgó aktív zónákhoz kapcsolódó karsztrendszerek és olyanok, amelyek a merev lemezeken helyezkednek el. Ezért a mozgó lemezekhez kapcsolódó karsztrendszerek a lemeztektonikai folyamatokkal összefüggésben fejlődnek. Addig a merev lemezek karsztrendszereinek fejlődését a földtani-vízföldtani adottságokból adódó helyi tényezők befolyásolta törvényszerűségek határozzák meg. E közlemény összeállítása és megírása során az volt a célom, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy a karsztok tanulmányozásánál és fejlődésük vizsgálatánál ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy vannak olyan karsztok nagy számban a Földön, amelyek keletkezése az alpi lemeztektonikai folyamatokkal összefüggésben alakult ki. Továbbá, hogy ezek fejlődésében ma is alapvető szerepet játszanak a mozgó zónákon belüli folyamatok, aktív tektonikai mozgásokkal, erőteljes szeizmicitással pl. Horvátország (Dinaridák). A fentiekhez kapcsolódva miután hazánk is lemeztektonikailag az aktív zónákon belül helyezkedik el ezért a honi karsztrendszerek pl. mint a Mecsek, Dunántúli-középhegység a Bükk és az Aggtelek környéke kialakulását a Kárpát-medencében lezajló lemeztektonikai folyamatok hozták létre és mai fejlődési szakaszukat a felszín alatti karsztvíz körforgalommal a negyedidőszaki aktív lemezek kompressziós erőhatásai okozta emelkedések idézték elő. A jelen anyag összeállításánál felhasználtam még Bögli A. (1978) mésztufára vonatkozó anyagát. Roglié J.-nek (1981) a Plitvice-i mésztufákról írt közleményét és Tóth L. - Mónus P. (2006) szerkesztésében megjelent Kárpát-medence és környékének egykori földrengéseket ábrázoló térképét. Az előzőekben vázoltak alapján e közleményben áttekintően vizsgálom, a lemeztektonikai ütközési zónákban kialakult karsztrendszereket, melyekhez az egész Földre kiterjedően jelentős mésztufák kapcsolódnak kontinensenkénti felsorolással. A jelen anyag összeállítása során elsősorban 2002ben a Hidrológiai Tájékoztatóban megjelent publikációmat vettem figyelembe. 45