Hidrológiai tájékoztató, 2010

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: Három földrész jellegzetes forrásmészkő-előfordulás kapcsolata a lemeztektonikával: Scheuer Gyula cikkgyűjteménye vízföldtani tanulságai

nyiségben van benne magnézium, mangán és vas, az anionok közül a szulfát. A hidrogén-karbonát itt is hiányzik. A vízutánpótlódás minden bizonnyal a tengerből történik, mivel ez a terület 157 m-rel mélyebben fekszik, mint a tenger, ugyanakkor a nagy mélységű áramlási pályák is szerepet játszhattak, a mélykarszttal is kapcsolatba kerülhettek. Ezt a paleo-tóban képződött tavi mészkő bizonyítja. A vízkörforgalomban bekövetkezett egymást váltó karbonátos, szulfátos, nátrium-kloridos változások legfőbb indítékát az időszakos vulkáni működésnek lehet tulajdonítani. A kiszáradt depressziókban a ma is működő sós hévízforrások az egykori mélységi vizek jelentős szerepére utalnak. Az üledékképződés a felső-pleisztocén és az alsó-holocén között igen jelentős volt a süllyedék-területeken is. A holocén második felében olyan mozgások következtek be, amelyek hatására megváltoztak a felszín alatti vízáramlások és helyettük új feláramlási pályák mentén jöttek a felszínre a hévforrások. Különböző jellegű gőzök, gázok a bazaltból lépnek a felszínre, gipsz és travertínó képződése is megfigyelhető. Olyan paleo-tó is akadt, ahol mésziszap, homok és konglomerátum halmozódott fel. A karbonátos kőzeteknél nem csak a szénsavas, hanem s kénsavas és a sósavas oldási, folyamatok is lejátszódhatnak. Az Abbe-tó kisebb része Djibutihoz, a nagyobb része pedig Etiópiához tartozik. Viszonylag rövid idő alatt (1955-2009) egynegyedére csökkent a tó területe és a csökkenés napjainkban is tovább tart. Különlegessége az 1955-ös tó határán a sok rendkívül magas mészkőtorony. A korábbi kutatások rögzíteni tudták a tó egykori kiterjedését, a vízszint magasságát. Az Abbe-tó vize nátriumkloridos, szulfátos, míg a forrás sok kalciumot tartalmazó nátrium-kloridos hévíz Mind a tó, mind a forrás igen sok nyomelemet tartalmaz, közülük kiemelkedik a bór, a stroncium és a lítium. Az Asszál- és az Abbe-tó vize különböző, egyedül a klorid- és a szulfát-tartalomban azonosak. A különbségek mindenképpen a vulkánossággal lehetnek kapcsolatosak. Az egykori hidrotermákból olyan változatos kiválások jöttek létre, hogy azokat magasság, egyedi formák, csoportos kiválások szerint is osztályozzák. Megfigyelés szerint a kiválások egy jó része nem csak hévforrásokból, hanem gázból és gőzből csapódtak ki, a mai forrásokból azonban már nem képződhet mészkő. A terület tektonikai viszonyainak ismeretében a hévforrások képződése, a karsztosodás folyamata nyomon követhető, s ásványi anyagokban dúsulva a felszínre lépve mészképzővé válik. A szöveges részt kiegészítő 18 és 31 db. képanyagban működő és kialudt vulkáni képek, sós hévforrások, gipszes-meszes lerakódások, partmenti, öbölmenti sókiválások, mészkőtornyok, ikertornyok, toronycsoportok, ágas-bogas, csöves, üreges szerkezetű formák láthatók, A kötet utolsó része délnyugat tibeti (Kína) mészképző karsztos hévforrások vizsgálata és kapcsolatuk a lemeztektonikai folyamatokkal" c. tanulmány. A már korábban is kutatást végzett a szerző ezen a területen, de azt újabb vizsgálati eredményekkel egészítette ki a tibetiek szent hegyétől, a Kajlastól délre feltörő Tirtapuri és Manaszarovar-i hévforrásokkal. A szent hegy alatt mintegy 2000 km hosszú árokrendszer, alakult ki, amely mellett felszínre lépnek a mészképző források, a hidrotermás tevékenységet pedig a gejzírmezők jelzik. Ezt az árokrendszert az indiai és a kelet-ázsiai lemezek ütközési helyének tekintik a kutatók. A vizsgált területen a paleozoikumtól jóformán a teljes földtörténet képződményei nyomozhatok. A tirtapuri mai közel 100 °C források egy részét foglalták és fürdőbe vezetik. Környezetükben mészkiválás jelenik meg, a völgyi medencében több m vastag mészkő-plató, sok helyen pedig csak mésziszap képződött. A völgy magasabb részein feltehetően a felső-pleisztocénben is képződtek mészkövek és elkülöníthetők a paleo-hévforrásokból képződött 1—1,5 m magasságú vörös vasas kúpok és oszlopok A likacsos mészkövek a víz gázosságával függnek össze. A mészképző hévforrások sok alkáliát tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos szulfátos termálkarsztvíz, amely nyomelemekben is gazdag, különösen bór, litium, stroncium, bárium és rubidium jelentkezett nagyobb mennyiségben. A Manaszaróvár-tónál fakadó források részben fenék-(szökevény-?) források alakjában, részben a folyó alacsony árterületén lépnek a felszínre. A források egy része a folyó vízállásától függően időszakosan szárazra kerül. A hévizet két fürdőben hasznosítják. A kemény mészkő-kiválások egy része a kisebb, másik része pedig jelentős nagyságú kúpok közzé tartozik. A mészkőplató kb. 300 m hosszú, 150-200 m széles A forrásvíz alkáli-hidrogén-karbonátos és kloridos, jelentős szulfát-tartalommal. A nyomelemek közül igen sok a bór, a lítium, az arzén, a stroncium, a rubidium és a cézium. Ma már mészkő nem képződik, helyette a források környezetében nátrium-karbonát kéreg-kiválás figyelhető meg. Minden bizonnyal a lemeztektonikai folyamatok következtében változott meg a vízáramlási pálya és ennek következtében a víz kémiai összetétele. Az indiai-keletázsiai lemezek ütközési zónájában kialakult recens hévizes karsztosodásának felszíni megnyilvánulási formái és a nyomelemek jelentős mennyisége a vizekben a lemeztektonikai folyamatokkal állnak kapcsolatban. A Tirtapuri forrásmészkő területről 10 nagyon szép színes képet mutat be a kötet. A Kajlas szenthegy északi oldaláról, a mészképző hévforrások völgyéről, a képződő mészkőplatóról, a kaszkádos és a vörös, vasas mészkiválásról kapunk bemutatást. A Manaszarovar-i forrásmészkő területről a tó, a fürdő, az ártéri források, a nátrium-karbonát-kiválás, a folyó mentén mészkőfeltárás látható a 8 db. szép színes képen. A nagy gonddal összeállított 181 oldalas kötet az ismeretterjesztésen kívül az oktatásban is hasznos lenne és megérdemelné a nyomdai kivitelt, mert ebben a formában csak nagyon kevés érdeklődőhöz lehet eljuttatni. 41