Hidrológiai tájékoztató, 2010
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Kassai Zsófia: Az iszapkotrás hatása a Gemenc-Béda-Karapancsa ágrendszer foszforforgalmára: A Béda esettanulmány
Az iszapkotras hatasa a Gemenc - Béda - Karapancsa agrendszer foszforforgalmára: A Béda esettanulmány* KASSAI ZSÓFIA Dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy az iszapkotrásnak milyen hatása van a tápanyagforgalomra a Gemenc - Béda - Karapancsa (GBK) térségben, különös tekintettel a Belső-Bédára. Bevezetés, célok A fonatos ágrendszereknek, amilyen a GBK is, jelentős szerepük van a folyók tápanyag-forgalmában. Az itt található talaj, a holtágak és a mellékágak üledéke nagymértékben befolyásolhatja a hullámtérre kijutott víz foszforviszonyait. A mentett oldali és a hullámtéri holtágakban, mellékágakban jelentős feltöltődés figyelhető meg, mely funkciójukat veszélyezteti. Emiatt a GBK terültén kotrásokat végeznek, aminek célja a víztérfogat növelése, ugyanakkor a kotrás hatással van a tápanyagforgalomra is. A diplomamunka célja az iszapkotrás hatásának vizsgálata az üledék foszfor megkötő képességének vizsgálata alapján. Anyag és módszer A Belső-Béda holtágon 2009. április 22-30. között végeztek kísérleti kotrást a Vizslaki-csatorna bejáratánál. Ennek során kb. 1-1,3 m mélységben távolítottak el üledéket mintegy 250 m-es hosszon és 35 m-es szélességben. Két helyszíni mintavételen vettem részt a BelsőBédán, egyszer a kotrás előtt, majd április végén, amikor a kotrás a vége felé tartott. Mindkét alkalommal víz- és üledékminta vételére került sor, továbbá a helyszínen mértük a víz vezetőképességét, hőmérsékletét, pH-ját és oldott oxigén tartalmát. Az üledékmintákat laboratóriumban dolgoztam fel: mértem szárazanyag-tartalmat és izzítási veszteséget, meghatároztam a KOI-t, illetve az üledék összes nitrogén (TN), összes foszfor (TP) és szénsavoldható foszfor tartalmát. Az üledék foszformegkötő képességét laboratóriumi adszorpciós vizsgálatokkal határoztam meg. Ezek során 15g/L-es üledék - Dunavíz szuszpenzióhoz adagoltam foszfát oldatot úgy, hogy a kísérletek során a foszfor koncentráció 0,0-2,0 mg P0 4P/L között változzon. A mintákat 150 ford/min fordulatszámon, 24 órán keresztül rázattam, majd 0,45 Um-es pórusátmérőjű membránszűrőn átszűrtem. A szűrt mintáknak mértem a vezetőképességét, a hőmérsékletét, a pH-ját és a P0 4-P koncentrációját. Annak érdekében, hogy közelítőleg megtudjam az üledékben eredetileg kötött foszfor mennyiségét, desztillált vízzel, a korábban leírt rázatási kísérlettel, deszorbeáltattam az üledékben lévő P0 4-P egy részét. Eredmények és értékelés A kotrás előtti mintavételkor szemmel látható volt, hogy az üledék a holtág hossza és keresztmetszete mentén is inhomogén. 1. táblázat. Kotrás előtt vett üledékminták kémiai paraméterei minta TN |mg/g] TP |mg/g] KOI [mg/g| izz. veszt. [%| savoldható P |mg/g] 1/1 4,526 1,022 137,08 23,3 0,045 1/2 3,999 0,121 114,74 28,4 0,033 1/3 4,773 0,392 134,98 24,6 0,05 1/4 6,204 0,283 176,06 15,8 0,117 1/5 5,462 1,161 200,33 16,5 0,061 1/6 5,323 1,126 188,51 17,9 0,067 Az 1. táblázatban látható hat minta a kotrandó területről, két keresztszelvényből származik. Az 1/1 és 1/4-es mintákat vettük középről. Az értékek jól szemléltetik, hogy a holtág üledéke igen kis területen belül inhomogén (ez nem szokatlan üledék esetében), amin a kotrás sem változtatott. Ami a kotrás előtti üledék foszfor adszropciós jellemzőit illeti, az inhomogenitás itt is megfigyelhető (/. ábra). Az eredmények Langmuir-izotermát követnek, melynek jellemzői a következők: 1. ábra. Kotrás előtti üledék foszfor adszorpciós izotermái * A 2009. évi Lászlófiy Woldemár diplomamunka pályázaton egyetemi kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. 28
