Hidrológiai tájékoztató, 2010

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Darabos Enikő: A Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer által szolgáltatott adatok kapcsolatainak vizsgálata

1. ábra. A vizsgált mérőhelyek esetében megállapított tetözési idők visszafordítják. Az általam vizsgált mérőhelyek esetében az 1993 és 2006 között előfordult hatékony csapadékcsoportok, ezen definíció alapján meghatározott értékeinek átlaga az 1. táblázatban megtekinthetőek. A tetőzés ideje Adott hatékony csapadékcsoport ismeretében a várható vízszintnövekedés mértékének és a tetőzés időpontjának meghatározását is elvégeztem. Vizsgáltam, hogy például Garadna-forrás esetében 30 mm-nél nagyobb csapadék hullásakor mekkora valószínűséggel lesz nagyobb a vízszintnövekedés egy adott értéktől. Az egyes mérőhelyek tetőzési idejét statisztikai és nem statisztikai módszerek segítségével határoztam meg. A valószínűség számítás módszere alkalmazható a tetőzési idő esetében is. Az 1. ábrán láthatjuk a nem statisztikus módszer eredményét továbbá, hogy az egyes mérőhelyekhez tartozó értékek csoportokat alkotnak, csapadék nagyság és tetőzési idő szerint tömörülnek. Az egyes mérőhelyeken észlelt vízszintek egymás közötti kapcsolatai Az egyes mérőhelyek egymás között megfigyelhető kapcsolatai azért fontosak, mert az egyes adatsorok korrelációi alapján adathiányokat pótolhatunk. Az egyszerű hiánypótlás módszerének lényege, hogy megállapítjuk a két adatsor közötti függvénykapcsolatot. Ez alapján, ha az egyik mérőhelyen vannak adataink, a másikon viszont hiány van, akkor ezt a függvény segítségével számíthatjuk, pótolhatjuk. A mérőhelyek egymás közötti kapcsolatának kimutatása érdekében korrelációszámítást végeztem, amely során minden mérőhelyet minden mérőhellyel összehasonlítottam 2001 és 2006 között. A kapott korreláció értékeket a 2. táblázat tartalmazza. Összefoglalás Az egyes mérőhelyekhez tartozó, vízszintváltozásaiknak leginkább megfelelő csapadékmérő állomás meghatározása alapján az Nv-17, a Garadna-forrás és a Szinva-for2. táblázat. A mérőhelyek között megállapított korreláció értéke Mérőhely 1 Mérőhely 2 Korreláció Tebepuszta Felsőtárkány 0,91 Garadna-forrás Nv-17 0,85 Garadna-forrás Szinva-forrás 0,81 Garadna-forrás Felsőtárkány 0,42 Garadna-forrás Tebepuszta 0,36 Nv-17 Tebepuszta 0,68 Nv-17 Felsőtárkány 0,45 Szinva-forrás Nv-17 0,67 Szinva-forrás Tebepuszta 0,37 Szinva-forrás Felsőtárkány 0,34 rás, valamint a tebepusztai mérőhelyek esetén az ez előtt általánosan használt jávorkúti csapadékmérő állomás adatai használhatóak. A felsőtárkányi mérőhely esetében viszont a rendelkezésre álló adatok közül a Bélapátfalváról származó csapadék adatokat érdemesebb használni. Az általam vizsgált mérőhelyek esetében az 1993 és 2006 között előfordult hatékony csapadék csoportok új definíció alapján meghatározott értékeinek átlagát az 1. táblázat szemlélteti. A különböző megfigyelő állomásokhoz tartozó tetőzési időket egy közös diagramban ábrázoltam (1. ábra). Az értékek csoportokat alkotnak, csapadék nagyság és tetőzési idő szerint tömörülnek. Azt is sikerült kimutatni, hogy a vízszintek reagálása a csapadékra 1 napon belül minden mérőhely esetében bekövetkezik, viszont az egyes mérőhelyeken más-más ideig tart. A mérőhelyek egymás között megfigyelhető kapcsolatait is meghatároztam (2. táblázat). A vizsgált vízszintregisztráló helyek között többnyire magas korreláció mutatható ki, egyes esetekben akár 0,8-0,9 fölötti, de előfordulnak olyanok is, amelyek között 0,4 alatti korreláció figyelhető meg csak, ezek általában egymástól távol helyezkednek el. Köszönetnyilvánítás A dolgozat elkészüléséért dr. Lénárt László konzulensemnek mondok köszönetet. 27