Hidrológiai tájékoztató, 2010

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Páll-Somogyi Kinga: A Duna hatásának vizsgálata a Gellért-hegy környezetének felszín alatti vizeire

A Duna hatásának vizsgálata a Gellért-hegy környezetének felszín alatti vizeire* PÁLL-SOMOGYI KINGA Diplomamunkám keretében a Gellért-hegy környezetében található felszín alatti vizek és a Duna kölcsönhatását vizsgáltam a folyón levonuló 2009-es tavaszi árhullámok során. Bevezetés, célok A munka során célom a Duna, valamint a karsztvíztároló hévizei és a part menti porózus tároló talajvizei térbeli, időbeli dinamikus kapcsolatának megfigyelése, továbbá a Duna áradási, valamint megcsapoló normál állapota közötti különbségek tanulmányozása és értelmezése volt. A kutatás kezdetén két alaphipotézisből indultam ki. Az első, általános modell lényege, hogy a Duna az év túlnyomó részében megcsapolja a felszín alatti vizeket. A megcsapolódás mértéke a vízszint gradienstől és a meder hidraulikus vezetőképességétől függ. Áradás során - ha a folyó vízszintje meghaladja a környező talajvízszintet, akkor - a folyó vize parti tározásba kerül. A rátáplálást ekkor a folyó és a környező felszín alatti vizek vízszintkülönbsége, és az alluvium áteresztőképessége határozza meg. A folyó és a felszín alatti vizek „keveredése" ez esetben törvényszerű (/. ábra). GELLERT-HEGY BUDA 1. ábra. Altalános modell A második kiindulás a korábbi szerzők Schafarzik, Vendl, Papp, Kunszt és Kessler által felállított speciális modell volt, melynél a Duna vízszintjében bekövetkező változások a hidrosztatikus nyomás változása révén a folyó medrében, a triász dolomitból fakadó szökevényforrásokon keresztül hatnak a felszín alatti vízrendszerre. E modell alapján normál állapotban a szökevényforrások a Duna medrében csapolódnak meg, áradási állapotban ez részben a parti régióra tevődik át. Ennek következtében a területen lévő kutak vízszintje, hőmérséklete, valamint a források hozama is növekszik, de a folyó és felszín alatti vizek közötti keveredés nélkül (2. ábra). Anyag és módszerek A vizsgálatba 11 kút, illetve forrás került bevonásra, úgy, hogy a térbeli helyzet értékelésére alkalmasak legyenek, jól reprezentálják, a Dunától való távolságot, valamint a folyóval párhuzamos szelvény mentén is lehetőség legyen a folyamatok megfigyelésre. Mindezek alapján a 2. ábra. Speciális modell i : szökevényforrás, i : hévízforrás vizsgált terület a Dunával párhuzamosan három sávra osztható fel (5. ábra). A folyó és a felszín alatti vizek kapcsolata szempontjából legfontosabbak az Alsó rakparton lévő kutak. A Gellért-hegy előtti sávban, valamint a Szent Gellért téren lévő kutak egy köztes állapotot reprezentálnak. A folyótól legtávolabbi sávban, a Gellért táróban található kutak pedig tisztán karsztvízkutak. A térbeli folyamatok megfigyelésére négy, a Dunától induló, arra lehetőleg merőleges szelvényt alakítottam ki. 2009. január 7től áradásmentes időszakban heti, áradási időszakban napi rendszerességgel végzetem vízszint-, hőmérséklet-, valamint fajlagos elektromos vezetőképesség méréseket. A vizsgálatok megkezdése előtt az objektumok állapotát felmértem. Az adatok értékelésénél a kutak műszaki állapotát figyelembe véve vontam le a következtetéseket. A saját, kézi mérési adataimon kívül a DBR Metro Projektigazgatósága által rendelkezésemre bocsátott felszín alatti vizeket megfigyelő monitoring adatait is felhasználtam. Eredmények A vizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy a Duna vízállásának növekedésére - adott vízszint-, valamint hőmérséklet-válaszok alapján - a Gellért-hegy környezetében a Szabadság hídtól délre és északra lévő terület eltérően reagált (3. ábra). A különbség egyrészt a Duna és a kutak közötti vízszintek alakulásában, másrészt az Alsó rakparti kutak esetében tapasztalható hőmérsékletváltozásokban mutatkozott a legszembetűnőbben. E kutak esetében jelentkeztek a legerőteljesebb válasz-reakciók a Duna vízállás-változásaira. A hídtól északra, árvízi * A 2009. évi Lászlófiy Woldemár diplomamunka pályázaton egyetemi kategóriában II

I. díjat nyert diplomamunka kivonata. 23