Hidrológiai tájékoztató, 2010

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Horváth Adrienn: Tetővizek minősége és a szennyező anyagok csökkentésének lehetőségei

3. ábra. A vizsgálatba bevont objektumok helyzetben a szökevényforrások parti áthelyeződésével egyidejűleg a folyó továbbra is megcsapolta a felszín alatti vizeket. Az Alsó rakparti kutak esetében hőmérsékletemelkedés volt tapasztalható (GRP8: +9,9°C, GRP10: +8°C), itt a speciális modell érvényesült (2. ábra). A hídtól délre a Duna vize parti tározásba került, hőmérsékletcsökkenés volt megfigyelhető (DM5: -4°C), ez esetben az általános modell volt érvényben (/. ábra). A földtani viszonyokat tekintve mindkét területen a triász dolomit közvetlenül a felszín közelében található. Feltételezhető, hogy a Szabadság hídtól délre a Duna kavicsteraszában tározódó víz is szerepet játszhat a folyó és a hévizek kapcsolatában, ez a hatás a hidtól északra nem érvényesül. Összefoglalás A Gellért-hegy környezetében végzett vizsgálatok eredményei alapján a Szabadság hídtól északra és délre, a Duna áradási hatását tekintve eltérő mechanizmus érvényesül. Feltételezhető, hogy a különbség abból ered, hogy a hídtól délre a Duna kavicsteraszában tározódó víz is szerepet játszik a folyó és a hévizek kapcsolatában. A Duna és a hévizek közti tényleges kapcsolat az észlelő objektumok helyreállítását, továbbá az épülő főgyűjtő csatorna megfigyelő objektumai bevonását követően, a kérdés szisztematikus, több árhullámra kiterjedő vizsgálatával tárható csak fel. így válnak értelmezhetővé a Duna és a felszín alatti vizek közti tranziens folyamatok. E munka kiindulópontjául szolgálhat a jövőben e kérdéskörrel foglalkozó kutatások számára. Köszönetnyilvánítás Szeretnék köszönetet mondani témavezetőmnek Mádlnédr. Szönyi Juditnak, konzulenseimnek Erőss Anitának és Kovács Botondnak, a SolData magyarországi képviseletének, a DBR Metro Projektigazgatóságnak, valamint mindazoknak, akik diplomamunkám elkészítésében segítséget nyújtottak. Tetővizek minősége és a szennyező anyagok csökkentésének lehetőségei* HORVÁTH ADRIENN Bevezetés Az antropogén hatásokkal is befolyásolt klímaváltozás következtében az átlagos évi léghőmérséklet növekedést, az éves csapadékmennyiség pedig csekély mértékben csökkenő tendenciát mutat, és módosult a nyári/téli félévek korábbi csapadékmagassága az utóbbi javára. Az éves eloszlás változása mellett a nagy intenzitású csapadékesemények előfordulási gyakorisága is növekedett, ami problémát okoz a települési csapadékelvezetésnél. A gondot csak fokozza a folyamatosan növekvő burkolt, és csökkenő zöld felületek mérete. A mennyiségileg csökkenő, és minőségileg romló vízkészletek az ivóvíz árának emelkedését okozzák. Mindezen okok egyre inkább előtérbe helyezik a csapadékvízzel történő gazdálkodás szükségességét. A csapadékvizek, akár mezőgazdasági, akár csak telken belüli öntözés céljából történő gyűjtése, ugyan nem oldja meg teljes mértékben a felmerülő problémákat, de mindenképpen hasznos a települések és egyének szempontjából is. A városi lefolyás legkevésbé szennyezett része a tetővíz, így érthető, hogy elsősorban ennek a hasznosítása kerül előtérbe. Számos tanulmány számol be arról, hogy a tetővizek minősége nagymértékben függ a tető anyagától mellyel érintkezik, illetve a körülötte lévő környezettől. Anyag és módszer A diplomamunkám során egy adott borítású tetőfelületről lefolyó csapadékvíz vízkémiai minőségét vizsgáltam. A Budapest külső kerületében található épület tetője 9 évvel ezelőtt bitumenzsindelyes borítást kapott. A tetőről a csapadékvizet bádoglemezből készült ereszcsatorna vezeti le, melynek alsó kifolyási részén gyűjtöttem a mintákat a csapadékesemények során. A mintákat folyamatosan vettem, és külön edényekben tároltam annak ér* A 2009. évi Lászlófiy Woldemár diplomamunka pályázaton egyetemi kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. 24