Hidrológiai tájékoztató, 2009

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Béres Márta: Rövid áttekintés a máramarosi ásványvizek, hasznosításuk múltjáról és jelenéről

Az Alsó-Tisza ID hidrodinamikai elemzése Az Alsó-Tisza szakasz 1D hidrodinamikai elemzése során egy meg nem történt, de feltételezhető árvízi e­semény modellezését végeztem el. A modellben a 2006. évi dunai árhullámot és a fontosabb tiszai mel­lékfolyók 2006. évi árhullámát vetettem össze a 2000. évi tiszai árhullámmal (7. ábra). Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a Tisza és mellékfolyói, valamint a Duna együttes hatása még nagyobb mértékű árvizeket is tudna létrehozni, mint amelyek a legújabb időszakban kialakultak. Ez is utal a Tisza és mellék­folyói árhullám-egyidejűségi vizsgálatainak fontosságára. Ezen kívül a HEC-RAS modellben előál­lított árvízi hurokgörbékkel az Alsó-Tiszán jelentkező dunai visszaduzzasztások mértékét, illetve a tetőzés­befejeződés dunai torkolaton kívüli kialakulásának helyét határoztam meg. IRODALOM Sziebert János - Zellei László (2003): A Bodrog országhatár-torkolat közötti szakaszának árvízi vízszállítása. Vízügyi Közlemények 2003. 85. évf. 4. klnsz. 145-172. o. Szlávik Lajos (2006): A Duna és a Tisza szorításában c. könyvben 126­243. o. KÖZDOK., Budapest Vágás István (1982): A Tisza fontosabb árhullámai 1876-ot követően. A Tisza árvizei c. könyvben 135-138. o. Vágás István (2009): A vízszín-esés változásai a Tisza árhullámában. Hidrológiai Közlöny 2009. 89. évf. 3. sz. 57-58. o. Zsóri Edit-Sági Rajmund (2008): A Tisza szegedi évi nagyvizeinek sta­tisztikai természete. Hidrológiai Közlöny 2008. 88. évf. 1. sz. 29-31. o. Rövid áttekintés a máramarosi ásványvizek, hasznosításuk múltjáról és jelenéről BÉRES MÁRTA Máramarossziget Bevezető A tárgyalt vidék Romániában, Máramaros-megye északi részén, 3218 km 2 területen fekszik. Földrajzilag a Keleti-Kárpátok északi csoportjához tartozó kárpátközi medence, mely magába foglalja a Má­ramarosi-medencét a Tisza vonaláig északon, az interflu­viális Máramarosi-dombságot, a hegyek lábaitól az ala­csonyabb részek felé nyúló piemontokat és az egészet körülövező hegységkeretet (a szubalpesi, alpesi zónáig felhúzódó kristályos Radnai és Máramarosi havasokat, a vulkáni eredetű Kőhát, Gutin, Hugyin, Cibles, Torojága hegyeket). A komplex földtani felépítés és szerkezet, természeti viszonyok (pl. bőséges csapadékmennyiség) lehetőséget teremtenek számos és változatos kémiai összetételű ás­ványvíztelepek kialakulásához. Ebben részt vesznek: a perm előtti kristályos palák (biotitos, muszkovitos, zöld klorit, kvarcit palák, filitek, gnájszok és permo-mezo­zóos üledékek sorozata, kristályos mészkő (Máramarosi és Radnai-havasokban), a hegyek lábai körül a gyűrt ré­tegződésű belső kárpáti flis őv kőzetei (kréta, eocén, oli­gocén) homokkövek, konglomerátumok, agyag és márga összletek, a belső miocén medence lagunáris lerakódá­saiban a dézsi tufa és a kősó lencsék (tortonai emelet), amely a Batiza-Glód-Dragomérfalva vonaltól Aknasuga­tag, Rónaszéken túl Aknaszlatináig teijed (Ukrajna), és a vulkáni eredetű effüziv kőzetek a dacitok, riolitok, ande­zitek, piroxénandezit lávatakaró, és a szubvulkánok in­truziói, telérei, játszanak nagy szerepet. Máramaros moz­galmas tektonikája elősegítette az ásványvízforrások fel­törését a számos hegységszerkezeti törés-rendszerek mentén, vagy a különböző eredetű rétegek találkozásá­nál, míg az ú.n. mofeta-ővben az utóvulkáni működés eredményezi az ásványvizek szénsavas jellegét, a külön­böző bikarbonátos forrásokat (Ca, Na, K, Mg, Fe, Mn) és több forrás H 2S, szabad C0 2 és más ritka gázok tartalmát esetenként. A máramarosi ásványvizekről általában Az átjárt kőzetektől és az utó vulkáni működéstől füg­gően, Máramarosban a következő gyakoribb ásványvíz­típusok fordulnak elő: sós-bikarbonátos, sós-brómos-jó­dos, kénes-szulfátos, bikarbonátos-szénsavas, sós-kénes­szénsavas. A vulkáni és kristályos kőzeteken áthaladó vi­zek egy része vaskarbonátokban gazdagodnak, amit út­jukban oldanak ki, így ott a forrásmedencékben gyakori a limonit kiválás. Egyes források mellett travertino réteg keletkezett, pl. Suliguli, Batiza és Borvölgy környékén. Mofettás kigőzölgés csak nagyon ritka Máramarosban, észleltek Borsafüreden, a Borvölgyben és a Szász-patak völgyében. A máramarosi ásványvizeket a népi megfigyelés és tapasztalás alapján, a helyi lakosság már ősidők óta is­merte és használta ivóvízként, élvezeti víznek és gyógy­vízként primitiv módon, orvosi ajánlás nélkül különbö­ző betegségek kezelésére. A szénsav tartalmú ásványvi­zeket itt általánosan magyarul és románul „borkútnak" nevezik, a bor szó a máramarosi ősi helynevekben is szerepel: Borvölgy, (Valea Vinului), Vini§or, Borkút-for­rás. Az itteni ásványvizeknek híre kelt, és egyes átuta­zók, szakemberek, orvosok, gyógyszerészek figyelmébe kerültek. Későn kezdődött ezek tudományos felismeré­se, Mária Terézia rendelete vitte előre tanulmányozásu­kat. Először a helyszínen, csak a források külső fizikai 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom