Hidrológiai tájékoztató, 2009

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Béres Márta: Rövid áttekintés a máramarosi ásványvizek, hasznosításuk múltjáról és jelenéről

tulajdonságaik (íz, szag, szin) alapján majd a kémia fej­lődésével kémiai bontással, elsősorban az üvegekbe fo­gott mintákat Tognio Lajosnak küldve analízisre. A má­ramarosi ásványvizeket analizálok, vagy helyben tanul­mányozók a múltban: Adler A., Bernáth J. Bél M„ Csausz tanár, Fischer S., György J., Hauer H., dr. Huli­man, Kitajbel P., Müller B., Palatini J„ Szabó S., Szőlő­si S., Than K., Tognio L., Torosiewitz T„ Vozáry gyógy­szerész, míg az ásványvizekről kiadott ismertető mun­káikban számosan hozzájárultak a máramarosi ásvány­vizek ismeretéhez, ezek közül kiemelkednek: Boleman /., ChyzerK., Crantz J., Csaplovicz, Fényes E., La hang­úé J., Lengyel D., Mán L., Schuszter, Siegmeth K., J., Tognio L., Szilágyi I. szerk.: Máramaros monográfiája, helyi publicisztikai lapok (Máramaros, Máramarosi Napló, Graiul Maramure?ului, Maramure?, Visó és vidé­ke) stb., napjainkban a legjelentősebbek közül Pricajan A., Bologa V, Airinei, St., a bukaresti Balneológiai-Kli­matológiai Intézet kutatói stb. A Máramaros-i ásványvizek előfordulásai A legtöbb ásványvízforrás a Vasér (Valea Vaserului) medencében (40), Csiszla (Párául Cisla) - Vinyeszér pa­tak (Párául Vini§oara) (33), Borvölgy (Valea Vinului) (27), Csimpojás (Párául Cimpoie§) - Párául Fántánii (4 forrás), Ruszkova medencéje (7), Iza völgyén és az Iza és Mára közötti hegységszerkezeti törés mentén (41) termé­szetes úton, források alakjában törnek fel, de az utóbbi időkben hidrogeológiai kutatóforrásokat is végzett a Víz­ügyi Igazgatóság pozitív eredménnyel, melyek vizét a környékbeliek, turisták használják és lehetőséget nyitnak gyógyüdülőhelyek kialakításához. Máramarosban az eddigi kutatások alapján 284 ás­ványvízforrás van számontartva, ezek között jelentékte­lenebbek is vannak, melyek tartalékainak felkutatása a jövőre vár. Több forrás vizét nem használja a helyi lakos­ság nagy távolsága miatt. Az ásványvizek hasznosítása a múltban és jelenben A tanulmányozott területen a felhasznált irodalom alap­ján 1 3 82 szénsavas forrás vizét hazaszállítva asztali vz'znek, vagy helyben fogyasztva frissítő ivóvízként használja a he­lyi lakosság, turisták. A legismertebbek és leggyakrabban használatosak közül megemlítünk néhányat: Suliguli, Fe­rencvölgy, Váncsfalva, Szaplonca 3 forrás, Batiza 2 forrás Glód, Sajópolyána, Petrova-Bistra, Borvölgy, Felső-Visó, Novicsor, Szkragye, a forrásfoglalatok primitívek, nincse­nek védve a külső szennyeződésektől. A múlt szakcikkei tartalmaznak ugyan orvosi aján­lásokat az ásványvizek gyógyhasználatára, de ezek elavultnak bizonyultak a kémia, orvostudomány fejlő­désével. A jelenlegi adatok a források kémiai összeté­telére vonatkoznak, és több forrás orvosi ajánlásai is­meretesek, azonban szükségesek még a források hiva­talos besorolásához, felhasználási módjuk és elismeré­sükhöz további laboratóriumi vizsgálatok és felhasz­nálhatóságukra vonatkozó engedélyek. A máramarosi gyógyvizek nagy része kihasználatlan, még azok is amelyek a múltban már elismertek voltak prevencióra, gyógyításra. A nép, a tapasztalatra támaszkodva az asz­tali vizek közül számosat használ különböző betegsé­gek gyógyítására, míg a könyvészeti anyagban felso­rolt „Apele minerale §i námolurile terapeutice din Re­1. ábra. A Máramarosi-medence áttekintő térképe 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom