Hidrológiai tájékoztató, 2009

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma - dr. Lorberer Árpád: A palackozott „Óbudai Gyémánt" ásványvíz rövid élete

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK A palackozott „Óbudai Gyémánt" ásványvíz rövid élete DR. DOBOS IRMA - DR. LORBERER ÁRPÁD A palackozó telep előtörténete Az ásványvíz feltárása, majd palackozása szorosan összefügg a korábbi állami vállalat, a BUSZESZ tör­ténetével. A mai Corvin mozi helyén ecetet és élesz­tőt gyártott a Gschwindt Mihály vállalkozása, amely 1908 és 1910 között Budafokra, likőrgyártása pedig a IX. kerületi Ipar utcába költözött. Valószínűleg az eredményesen működő telepek hatására, s emelett az 1867. évi kiegyezés is hozzásegítette az újabb ipari létesítmények megindulását. így történt, hogy a mai BUSZESZ területén Leipziger Vilmos megalapította az Első Óbudai Szeszégető és Finomító Részvénytár­sulatot, amely rövidesen kiegészült cukor- és ecet­gyártással. Ez akkor az ország legnagyobb ecetgyártó üzeme volt. Amikor 1946-ban a két céget államosították és össze­vonták, akkor alakult meg a BUSZESZ a Szeszipari Vál­lalatok Trösztje (1971) egyik vállalataként. Ettől kezdve az óbudai üzem Budapesti Szeszipari Vállalat (BU­SZESZ, Folyamőr u. 9-11.) néven működött, s akkor már üdítőitalt is gyártott. 1992-ben részvénytársasággá ala­kult, amelynek többségi tulajdonosa az osztrák Mautner Markhof konszern lett (1. kép). Az új telephely kijelölése A BUSZESZ Zrt 2007-ben azután ismét magyar kéz­be került, mert a korábbi tulajdonos bővíteni szerette vol­na a telepet, de nem kapott rá engedélyt. Miután a jelen­legi cégnek az 5 hektáros terület ugyancsak nem volt ele­gendő a fejlesztéshez, s a környék a szállítással kapcso­latos zaj- és légszennyeződést kifogásolta, ezért úgy dön­tött a részvénytársaság, hogy Albertirsán folytatja tevé­kenységét. Az ásványvíz ezután - megtartva a Gyémánt jelzőt - új nevet kap; jóllehet ott is Ca-Mg-HC0 3 típusú, de nem karsztos, hanem porózus tárolóból származó víz termelésére van lehetőség, s így kisebb vízminőségi vál­tozást is jelent a meg változó termelési hely. Az új tulaj­donos a Queen Drinks már megkezdte 2008 első felében az építkezést, s megépült egy olyan új csarnok, ahol a francia-német gépsor óránként 40 ezer palack ásványvíz, illetve üdítő ital palackozására alkalmas, s ez év végén vagy a jövő év elején már valószínűleg működését meg is kezdi Albertirsán (Dobos 2009). Az ásványvízkutató fúrás előzményei Az Óbudai Szeszgyár ipari vízellátása céljából 1974­ben fúrta a Vízkutató és Fúró Vállalat (VIKUV) Lajos­mizsei üzemvezetősége a Bp.III/34 kataszteri számú, 18,0 m mélységű csőkutat, amelyet 8,1-14,7 m szintek között a negyedidőszaki kavicsteraszra szű-rőztek. As­ványvízkutató fúrás létesítésére még 1992-ben Gondos György geológus tett javaslatot, de a BUSZESZ akkori vezetősége nem vállalta a fúrás telepítéséhez szükséges ­az engedélyező hatóságok által előírt - előzetes környe­zeti hatástanulmány elkészíttetését. A palackozó gépsor kapacitásának kihasználása érdekében 1994 tavaszán a BUSZESZ Rt új igazgatósága bízta meg a Vízgazdálko­dási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI Rt.)t Hidroló­giai Intézetét a karsztvíz-beszerzési és rezervoármecha­nikai szakvélemény elkészítésével. Az „ásványvíz minő­ség" igénye helyett véglegesen csak 12,0 m 3/h maximá­lis ivóvíz minőségű palackozási igényt határoztak meg, amely 16 128 m 3/év = 44,2 m 3/d átlagos karsztvíz-kiter­melésnek felelt meg (2. kép). Az előzetes tanulmányban - az észak-budapesti karszt­rendszer szerkezeti-földtani és vízföldtani jellemzői­nek feldolgozása alapján - a karsztvízkutató fúrást a meglévő 111/34. jelű kúttól 30 m-re Ny-ra tűztük ki, 350 m-es mélység-előirányzattal a felső-triász alaphegy­ség feltárására, az eocén fedőrétegek kipróbálásával. A BUSZESZ Rt új, Bp. III/47. kataszteri számú langyos 1. kép. A palackozó épülete 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom