Hidrológiai tájékoztató, 2009
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma - dr. Lorberer Árpád: A palackozott „Óbudai Gyémánt" ásványvíz rövid élete
karsztkútja így jelentősen javíthatta Óbuda szerkezetiföldtani és karsztvízföldtani megkutatottságát. Az előzetes számítások szerint a tervezett karsztvíz-használat nem okozhat kimutatható mértékű depressziós hatásokat a környező langyos és meleg karsztvíz-kivételeknél (.Lorberer 1995). A kutatófúrás eredménye A szakvélemény, a fúrás-műszaki terv és a létesítési vízjogi engedély alapján 1994 decemberében kezdte meg a Vízkutató és Fúró Rt,. Ceglédi üzemegysége a fúrás kivitelezését. 1995 januárjában nyilvánvalóvá vált, hogy a fúrást tovább kell mélyíteni. Először - 444,7 m-es talpmélység mellett - 413,6 és 444,7 m között szűrőzött eocén mészkőben próbakutat alakítottak ki februárban, majd pedig márciusban a 484,7 m végleges mélységű fúrást 474,4 m-es kúttá képezték ki. A felszín alatt 24 m-ig negyedidőszaki homok és kavicsos homok alatt az alsóés a középső-oligocén határzónáját tárta fel a fúrás, s azt a részletes vizsgálat az NP 23-as nannoplankton zónába sorolta 136,8 m-ig. E mélység alatt azután az uralkodóan márga rétegek már az alsó-oligocént képviselik, 216,8220,3 m között magfúrással a Tardi Agyag és a Budai Márga Formációk határát tárták fel, majd 409 m-től a felső-eocén priaboniai emelet Bryozoás márga tagozata gazdag Szépvölgyi Mészkő betelepülésekkel az első vízadó rétegcsoport jelent meg, 448,5 m-től pedig triász anyagú, utólag cementált mészkőbreccsában haladt a fúrás 453,5 m-ig. Az utolsó 3 m-ben a mészkő erősen tömött és kötött jellegű volt. A nóri emeletbe sorolt triász időszaki dachsteini mészkő kisebb márgás szakaszok váltakozásával képviseli ezt az üledéksort, amelyben a kisebb repedéseket részben kalcit töltötte ki, a nagyobb karsztos üregek pedig metamorf és miocén kori vulkáni kavicsokat tartalmaztak. Az üregekből a fúrólyukba becsúszó törmelékanyag azt március végén egészen 460 m-ig feltöltötte, s a későbbiekben már csak 476,7 m-ig lehetett kitisztítani. A kutat véglegesen 5 csőrakattal képezték ki, s a 102 mm 0-jű utolsó rakatot 459,9 és 464,9 m között perforálták. A próbaszűrőzésnél és a végleges kiképzésnél egyaránt 22 °C hőmérsékletű vizet kaptak, de míg a rétegpróbánál a terepszint alatt -10,3 m-en 2800 l/min, addig a véglegesen kiképzettnél -4,10 m-es üzemi szinten csak 1000 l/min karsztvizet lehetett kitermelni kissé csökkent fajlagos vízhozam mellett. A talphőmérséklet 474,0 mben 24,4 °C lett, a helyi geotermikus gradiens értéke így 30,38 °C/km, vagyis az országos átlagnál alacsonyabb. A nyugalmi szint az eocén rétegpróbánál kevéssel a felszín felett (+0,22 m=105,55 mBf), míg a végleges kútnál a felszínen (105,33 mBf) maradt. Az átlagos beáramlási szintek különbségére vonatkoztatott piezometrikus nyomásgradiens értéke -6,377x10" 3. A függélyben így nincs közvetlen kommunikáció a két tárolószint között (a rétegpróbha kizárása sikeres volt), de „kerülő úton" a hidrodinamikai összefüggés valószínű. A szűrőzött szakasz kivizsgálását követően a felszíni vízből 4-féle vegyvizsgálatot, kétféle gázvizsgálatot és a mélységi vízmintavételből egy vizsgálatot a VÍZKUTATÓ Vízkémia Kft. laboratóriuma végzett. A felszíni, illetve a mélységi víz kémiai összetételében alig volt különbség; jellege teljesen azonos, vagyis mindkettő Ca-MgHC0 3-OS, jelentős mennyiségű szulfáttal. Igen kedvező az összetétele, mivel a kalcium 92, a magnézium 47, a nátrium 11 mg/l. A kis nátrium-tartalom miatt a magas vémyomásúak is biztonsággal fogyaszthatják. A bromidot, a jodidot és a fluoridot (0,39 mg/l) csak csekély mennyiségben lehetett kimutatni. Az összes ásványianyag-tartalom 687 mg/l-nek adódott. A nehézfém-tartalmat is megvizsgálták (arzén, bárium, cink, higany kadmium, króm, ólom, réz) és egyik alkotó sem haladja meg, sőt nagyon alatta maradt az MSZ 450. szerinti határértéknek. Lényegesebb eltérés a rétegpróba és a végleges kiképzés vizének fémtartalmai között csak az arzénkoncentrációnál volt észlelhető a triász alaphegységi tároló javára (15,1 ppb az eocén-víz 29,4 ppb értékével szemben). Igen kedvező mind a szeparált, mind a vízben oldott gáztartalom, a metán elhanyagolható mennyiségben van jelen, éppen ezért szeparálás nem szükséges, míg a nitrogén és a szén-dioxid nagyobb mennyiségben vesz részt a gáz összetételében. Az áramlásmérések során kiderült, hogy a véglegesen kiképzett kútba beépített 102 mm 0-jű 5 m hosszű perforált sszűrőcsőből csupán az alsó 2 m-es szakasza működött. Az itt tapasztalt fajlagos vízhozam-csökkenés okát az áramlási viszonyok alapján a kútban fellépő szűrőellenállásnak tulajdonítjuk. A radiokarbon és a trícium vizsgálatot a VITUKI Rt., a stabil izotópokat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Atommagkutató Intézete végezte. Tríciumot csak a Szépvölgyi Mészkő rétegpróbája során vett vízmintában lehetett kimutatni, vagyis a felsőbb szint 10 évnél fiatalabb komponenseket is tartalmaz. A stabil izotóp vizsgálati eredmények a kitermelt víz kevert jellegére utalnak. A legpontosabb értékeket a hazai mélységi vizek abszolút korára a konvencionális módszer adja. Kisebb ellentmondás, hogy a végleges kiképzés vizének 14C40
