Hidrológiai tájékoztató, 2009

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szinay Miklós: Csapadékgazdálkodás ökológiai közelítése

zésre, a hosszútávon fenntartható megoldásokra, a környezettel, a természetvédelemmel, a terület- és tájfejlesztéssel, ökológiával való integrálásra fekteti a hangsúlyt. A szivárgáshidraulika régi/új koncepciója és folytatása az 1970-ben Az ökológiai alapon való csapadékgazdálkodás azt az elvet követi, hogy hazánk két legértékesebb erőforrását, a csapadékot és a termőtalajt együttesen kell kezelni. Az ökológiai indikátoraira kiterjesztjük a Liebig féle minimum törvényt is. Alapvető a jövő integrált vízgazdálkodásának kimunkálása és az új kihívások figyelembevétele. Ide tartozik az EUtagságból adódó követelmények teljesítése (lásd 3. ábra), a globális piac miatti bizonytalanság és az éghajlat változásra az éghajlat-biztonság követelményeinek kezelése. kezdett rendszerökológia általánossá tétele és kombinálása a meglévő vízi infrastruktúrával nem egyszerű feladat. Feltételezi a kölcsönös kompromisszum keresését, innovációt és az új indikátorok monitorozását (mérését). Ha változtatni szeretnénk és a szándék is megvan, akkor használnunk kell Albert Einstein vélekedését is. Úgy vélekedett, ha szeretnénk megoldani bosszantó problémáinkat (belvízgazdálkodásban és öntözésben), akkor a gondolkodásunknak túl kell szárnyalnia azt a szintet, amely szinten a problémát létrehoztuk (a csapadékgazdálkodásban). Rajtunk múlik! A VAHAVA jelentés gyakorlati megoldása és a fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodás alapelve a csapadékgazdálkodás. A változást elősegítő összehasonlító táblázat a XX. század hidrológiai öröksége és a XXI. század ökológiai megoldása között a belvíz és öntözés területén Hungarikum belvízgazdálkodás és a hazai öntözés Csapadékgazdálkodás ökológiai alapon csak Magyarországon alkalmazzák Nemzetközileg általánosan alkalmazzák vízjoggal kötelezően előírják a pazarló tevékenységet Bellagioi elvek alapján elfogadtatják (1996) Nem fenntartható Fenntarthatóságát a Local Agende 21 megoldásával éri el (szubszidiaritás elve) Egyértelmű elméleti alapja nincs Elméleti alapjait a szivárgáshidraulika és a rendszerökológia adja. Elméleti alapja a Dupuit-Forchheimer (D-F) hipotézis (Dupuit 1863, Forchheimer 1886) használata a Darcy törvény (1856) megoldásával létrehozott egyenletek. A Laplace egyenlet elméleti szintre és továbbkutatásra emelése. felszíni tározódás alapján ténykedik gyökérágy alapján ténykedik vízgyűjtőben vagy belvízöblözetben méretez és gazdálkodik öntözésnél figyelembe veszi a táblát, de figyelmen kívül hagyja a talaj drénviszonyait tájelemnek tekinti a táblát és ezen a szinten is méretez és gazdálkodik talajvízháztartásban (hidromelioráció) látja az ökológiai megoldást a belvíz vízjogi műszó (1874.XI.t.c. több, mint 50 műszaki tartalommal, nincs angol megfelelője értelmezése szerint a káros víz (excess water) a gyökérágy vagy a háromfázisú zóna telítettsége és utánpótlódása társadalmi hatásának leírását Wittfogel „Keleti despotizmus" (1956) és „Hidraulikus civilizáció" (1957) c. művei tartalmazzák természet-gazdaság-társadalom hármas egységben fejti ki társadalmi hatását erőforrás pazarló azzal a gondolkodásával és cselekedeteivel, hogy a gazdaság alrendszere a természet (ökológiailag nyitott) (cowboy economy) cowboy gazdaság erőforrás gazdálkodó azzal a gondolkodással és cselekedeteivel, hogy a természet, ökológia alrendszere s gazdaság (ökológiailag zárt) (spaceman) űrhajós gazdaság belvízi eljárások alapja a kár eljárás alapja a költség-haszon és a gazdaságilag fenntartható környezet-szabályozás potenciális evapontraszspiráció alapján öntöz tényleges evapontraszspiráció alapján kiegészítőén öntöz természeti erőforrás pazarló természeti erőforrás gazdálkodó alapelve a fajlagos elvezetett vízhozam (lefolyás) alapelve a vízrendezési együttható lecsapolt, elvezet javítja a talaj drénviszonyait, talajtároz 135 éve van rendszeresen belvízkár mezőgazdasági területeken mezőgazdasági területeken nincs belvízkár vagy a hungarikum örökség miatt mérséklődő nem ismeri a szivárgáshidraulika alapját a vízrendezési együtthatót elismeri a hungarikum belvízgazdálkodási és öntözési (és komplex meliorációs) megoldásokat, de csővégi („end of pipe") technológiáknak tekinti és átértékel ágazatcentrikus egytényezős fejlesztéseket készít világbanki (Európai Uniós) indikátorokkal fejleszt (1992) 38