Hidrológiai tájékoztató, 2009

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szinay Miklós: Csapadékgazdálkodás ökológiai közelítése

gyakorlat belvízben és öntözésben a vízjoggal kötelezően elrendelt ágazatcentrikus előírások betartása és betartatása volt. Ez környezetgazdálkodás szempontjából a termelj többet, fogyassz többet elv százalékos emelését jelentette. Ha ezt fenntarthatóság szempontjából vizsgáljuk, akkor egyértelművé válik a felfogásban keveredő növekedés és fejlődés vízjoggal kikényszerített felcserélése. Az 1990-et követő privatizációval előállt tábla, illetve birtokszerkezet, majd az uniós csatlakozás kikényszerítette az innovációban gondolkodó kutatók és fejlesztők cselekvését. A vízjoggal kikényszerített XX. századi hidrológiai örökség, hogy az energiamérlegből vett összefüggés alapján számított öntözés (és ebből adódó vízátvezetések és tározások), valamint az 1874 XI. tv-en alapuló belvízgazdálkodás nem fenntartható. A belvízgazdálkodás és öntözés eddigi gyakorlata az volt, hogy a gazdasági feltételeknek alárendelték a bioszférát (nyitott gazdaság). Az Európai Unió az ökológiai megközelítésre adja a támogatást, ami azt jelenti, hogy a bioszféra alrendszere a gazdaság (zárt rendszer). Az 1970-ben indult irányzattal a természeti erőforrások felhasználásával már jeleztük és alkalmaztuk, hogy utóbbi, a zárt gazdaság az alternatíva. Az Európai Uniós gazdasági támogatásai közgazdaságilag segítik elő, hogy Magyrországon is tért nyeijen az ökológiai gazdálkodás alapelve a csapadékgazdálkodás. Ez egyúttal azt jelenti, hogy természeti tőke válik meghatározóvá és követendővé az eddig alkalmazott, elsődleges pénztőke helyett. Ez belvíz és öntözés esetében azt jelenti, hogy a korlátlan, nyitott gazdaság bekerül egy ökológiailag zárt rendszerbe (akár a Föld is egy zárt rendszer!). Ez azt jelenti, hogy a 135 éves megszokásokat, ágazatcentrikus, korlátok nélküli gazdálkodást, gondolkodást, szokásjogot 1 1 hulladék viz levegő talajban talajban készlet (máshonnan) (eredeti) készlet emisszió - imisszió transzmisszió össze* mennyiség oldhatóság - oldószer - tulajdonság függó oldható mennyiség elmozdulhat víz lóidat) mozgásától függ vízkészletbe juthat mobil készlet felvehető készlet élőszervbe jutfhat) növény szelektív tápanyagfelvétele „növény"-felvehető állat szelektív táplálkozása „állat"felvehető ember szelektív táplálkozása „ember"felvehető egészségügyi hatások T Ö B B —• C E L U — H I D R O M B L I O R A C I Ó Levegő 1. Vizek felszíni felszín alatti a. Föld talaj alapkőzet ásványi vagyon 3. Élővilág fajok, fajták egyedek társulások stb. 4. Művi környezet építmények, létesítmények stb. 5. Ember 6. Ökoszisztéma 7. Települési környezet 8. TÁJ 9. 2. ábra. A környezet szennyeződés lépcsői 3. ábra. Többcélú hidromelioráció eröforrás-gazdálkodási rendszerökológiai megközelítése át kell állítani az ökológiai korlátait is figyelembevevő gazdálkodásra. Ehhez segítségre van szükség, melynek magyarázata az 1. ábra. A monokultúrára kialakított tevékenységből a továbblépést a vegyszeres termésszabályozás visszaszorítása is megfogalmazódik az ökológiával. Ennek magyarázatát és rendszerökológiai megközelítését a 2. ábra adja. Továbblépést a 3. ábrán tüntettünk fel a többcélú (természet-gazdaság-társadalom megváltoztatásával) hidromelioráció erőforrásgazdálkodási koncepcióját. A többcélú hidromelioráció környezete, tevékenysége környezeti elemekből és környezeti rendszerekből áll, amelyben tevékenységei, beavatkozásai történnek. A környezeti elemek, mint erőforrások és rendszerek között lejátszódó folyamatok, és a szerkezet alapvető fontosságú a környezetben bekövetkező változások és változtatások (környezetszabályozás) megértéséhez. A környezeti elemek, a környezet erőforrásai a levegő, a felszíni és felszín alatti vizek, a föld (talaj), az élővilág (egyedek és populációk), a művi elemek, az ember, mint egyén (humán erőforrás). A környezeti elemekből épülnek fel a környezeti rendszerek: ökoszisztémák (társulások és élőhelyek), és a települési környezet. A táj magába foglalja a természetes és mesterséges (antropogén) környezeti rendszert és környezetszabályozás szempontjából magát az embert, mint egyént és közösséget. A belvízben és öntözésben követett 135 éves vízjoggal szabályozott gyakorlat megváltoztatásának, elfogadtatásának legnehezebb feladata a humán erőforrás ráhangolása, megnyerése a változtatásra. A jövő(bel) vízgazdálkodásának a meglévő hagyományokkal és adottságokkal, továbbá a tág értelemben vett átalakulásból származó bizonytalan trendekkel szükséges számolni. Hasonlóan számolni indokolt a változó szemlélettel, amely a követeléssel, a védekezéssel és a rövid távú gondolkodással szemben a megelő37