Hidrológiai tájékoztató, 2008
EMLÉKEZÉSEK - Dr. Dobos Irma: Az 50 éves Vízkutató és Fúró Vállalat vízföldtani munkája
2. kép. Központi és üzemi geológusok jósvafői tanulmányúton (1961) Balról jobbra: Sztyehlik Károly, Tuska József, Boskovits Gábor, Farkasné Erdödi Erzsébet, dr. Urbancsek János, dr. Dobos Irma, Zsolnayné Egervári Katalin és Somlai Ferenc. az 1956-ban kiadott 189/1956. sz. OFF utasítás végrehajtására teijedt ki, amely az artézi kutak létesítésének alapját képező vízföldtani szakvélemény kiadására, az üzemi geológia és a vállalati munkahelyek ellenőrzésére vonatkozott. Ugyanakkor az osztály megkezdte az artézi kutak kataszterezésének előkészítését. A megalakuláskor a csekély létszámú osztály tagja volt: Urbancsek János fögeológus, a Dunától K-re eső területre dr. Dobos Irma a Tokodi Mélyfúró Vállalat volt főgeológusa, a dunántúli területre pedig Zsolnayné Egervári Katalin, a Kaposvári Mélyfúró Vállalat volt főgeológusa adta a szakvéleményt vízfeltárásra. Az 1958-ban végzett Farkas Tiborné Erdödi Erzsébet csoportvezető beosztásban kapta feladatul a kataszterezés bonyolítását Az artézi kutak tovább fejlesztését Bazsika Margit (Csath Béláné) végezte (1. kép). A Földtani Szolgálat megalakulása és működése Az országos hatáskörű földtani szolgálat életre hívásához újból szabályozni kellett a vízfeltáró fúrások és kutatások kötelező adatszolgáltatását, a központosított anyagfeldolgozást és dokumentálást annál is inkább, mivel az 1950-es évektől a MÁFI már nem tudott megbirkózni sem a szakvélemények kiadásával, sem az anyagfeldolgozással. E sokrétű és felelősségteljes munka ellátására akkor a legmegfelelőbb szervezet az OVIFUV Vízföldtani Osztálya bizonyult. Az osztály akkori, majd később az újabb szakemberek alkalmasak voltak az évente több száz vízszerzési szakvéleményt a beruházó vagy a tervező rendelkezésére bocsátani, a fúrási mintákat feldolgozni és a kút üzemeltetéséhez szükséges engedély megszerzésének alapját képező földtani és műszaki dokumentációt is összeállítani, az artézi kutak és fúrások ellenőrzésére és végül az új kutak adataival folyamatosan kiegészíteni a térképezéskor felverteket. Ilyen előzmények után 1960. augusztus 8.-án életbe lépett a 34/1960. sz. OVF utasítás, amely a fürt kutakra vonatkozó vízjogi engedélyezési eljárás szabályait állapította meg. Az utasítás olyan meghatározó szerepű volt a vízkutatásban és -feltárásban, hogy részletesebb elemzése semmiképpen nem hanyagolható el. Az utasítás hatálya általában a 10 m-nél mélyebb fürt kutakra teijed ki. Meghatározza, hogy milyen esetben szükséges szakvélemény és azt melyik szerv adja. A nagy létesítmények, vízellátási rendszerek, gyógy- és ásványvíz, valamint a karsztvíz feltárásához a MÁFI, egyéb létesítményekhez pedig az OVIFUV-hoz ren3. kép. Részlet az Anyagfeldolgozó és Dokumentáló Osztály laboratóriumából (1960-as évek) Kristóf János és dr. Salamon Jánosné delt országos hatáskörrel rendelkező Földtani Szolgálat (Vízföldtani, Anyagfeldolgozó és Dokumentáló Osztály) adja a vízföldtani szakvéleményt (2. kép). Szabályozza a kúthelykitüzés módját, a vízjogi engedély iránti kérelem formáját. Kitér a kivitelező és a Földtani Szolgálat kötelezettségeire, előíija a fúrási mintaanyag feldolgozásának, a műszaki, a hidrogeológiai és a vízkémiai adatok szolgáltatásának rendjét. Mindennek alapján ugyancsak a Földtani Szolgálat készíti el a Vízföldtani Naplót (3. kép). A mélységi vízkincs védelme érdekében az utasítás a Földtani Szolgálat részére az egész országban a vízkutató és -feltáró munka alatt ellenőrzési jogot biztosít. Bejelentési kötelezettséget ír elő abban az esetben, ha a fúrás a vízen kívül egyéb ásványi nyersanyagot is harántol. A Földtani Szolgálat ténykedése a kutak műszaki átadás-átvételével fejeződik be. A MÁFI több mint 80 éves működése az artézi kutak szakvéleményezésében 1965. március 8-án befejeződött. Ezt megelőzően már 1960-ban megállapodott a Vízföldtani Osztály a MÁFI Vízügyi Osztály vezetőjével, Schmidt Eligius Róberttel, hogy a gyógy- és ásványvízre, illetve hévízkutakra nem ők, hanem a szolgálat készíti a szakvéleményt, s aláírásával csak egyetértését fejezi ki. Hogy ez mennyire így volt, azt az is bizonyítja, hogy amikor Tápén a Tiszatáj Tsz tervezett hévízkútja kőolajat tárt fel (az algyői olajmező 1. sz. kútjában), ekkor az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt főgeológusa úgy döntött, hogy rétegmegnyitás előtt a Földtani Szolgálat minden tervezett hévízkút vízföldtani szakvéleményét a geofizikai szelvénnyel közösen kiértékeli hasonló esetek elkerülése céljából. 1965-től kezdve azután az OVH a szakvéleményezést a Földtani Szolgálat és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) között osztotta meg. A Földtani Szolgálat sem mentesül az átszervezés alól és 1967. július 1-étől a Vízgazdálkodási Központ vette állományba, majd 1976-ban az Anyagfeldolgozó és Dokumentáló Osztályt a VITUKI-hoz csatolják, a szakvéleményezés pedig a vízügyi igazgatóságok feladata lett. Egy néhány főből álló kis csoport már csak az utolsó két kataszteri kiadványon dolgozott, hogy azután teljesen felszámolódjon a jól megszervezett és jól működő Földtani Szolgálat (Dobos, 1981). Az artézi kutak országos kataszterezése Az artézi kutak országos nyilvántartása 1892-től a Magyar Királyi, később Magyar Állami Földtani Intézet 8