Hidrológiai tájékoztató, 2008

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Ponyi Jenő: A Balaton faunája

Copepoda (Evezőlábú rákok) parasitica és Brachiura (haltetű) Taxonszám 4. Koncér, kárászfélék, süllő kopoltyúján és haltesten élősködő rákok. Collembola (Ugróvillások) Fajszám 49. A fajok száma és tömege a nádasszegély középső szakaszán a leggazdagabb, ettől befelé és kifelé számuk és tömegük csökken. Nádturzásból a tudomány számára Onychiurus génuszhoz tartozó új fajt írtak le. Ez is bizonyítja a nádturzások fontos szerepét. Ephemeroptera (Kérészek) Eddig 6 faja ismert, közülük ritkának számít a Paraleptophlebia werneri Ulmar. Odonata (Szitakötők) Fajszám 46. A „Vörös KÖNYV" (Rakonczay szerk.), 1997) szerint is ritka/veszélyeztetett fajoknak számítanak a következők: Aeshna viridis Eversmann nyugat-szibériai elterjedésű taxon; Somatochlora metallica (Linden). Hymenoptera (Hártyásszárnyúak) Taxonszám 250. A Balaton partközeli területein élő fajokat öleli fel, részletesebb információ nem állt rendelkezésre (Mahunka, szerk., 1989). Trichoptera (Tegzesek) Taxonszám 44. Az adatok Balatonudvari-Tihany, és Sajkod térségéből (Bozsai-öböl) származnak. Viszonylag ritka fajok a Ny.-Szibériai elterjedésű Ceraclea fúlva Ramb. és a Limnephilus decipiens Kol. Ugyancsak ritkának nevezhető a Horvátország-Irán-Szibériai elterjedésű taxon a Ceraclea senilis Burm. Lepideptora (Lepkék) Taxonszám ±900. A tó parti nedves régiójában élő fajok számát Mahunka (szerk., 1989) után vettük át. Tipikusan vízhez kötött, fajok száma 2, melyeknek hernyói hínáron élnek. Diptera (Kétszárnyúak) Faj szám 315. A gazdag taxonszámból a Nematocerara 168, a Brachycera-ra 147 esik. Két érdekesebb fajt szükséges kiemelni: Chironomus balatonicus DévaiWülker-Scholl taxont 1983-ban írták le. Az állat jellegzetes faja a Balatonnak. Tipula (Tipula) hungarica Lackschewitz ritka fajnak számít. Bryozoa (Mohaállatok) 2 faja más tavakból is ismert (Pulmatella repens (L.) és Fredericella sultana (Blumenback). Pisces (Halak) A Balatonban és vízgyűjtő területén 47 halfajt mutattak ki (Bíró, 1993). A ritkán előforduló és kipusztult fajok száma 16. Jelenleg is élő endemikus faj a lápi póc (

Umbra krameri Walb.) Amphibia (Kétéltűek) A fajok száma 12. A múlt század fauna listájához képest számuk 4-el kevesebb. A Balaton jellegzetes békája a Rana exculenta L., Keszthely vidékén a Pelobates fuscus Laur. él. Reptilia (Hüllők) Jelenleg taxonszámuk 11. Nevezetesebbnek Badacsony és Szent György-hegy környékén a magyar gyík (

Ablepharus kitaibelii fritzingeri Mertens), Keszthely és környékén a törékeny gyík (Anguis fragilis L.) a Balatonba ömlő árkokban pedig a mocsári teknős (

Emys orbicularis L.) él. Aves (Madarak) A fészkelő vízimadarak száma 65, az összes fajé ± 130-ra tehető. A védett madarak (Rakonczay, szerk., 1997) közül 3 fajt érdemes megemlíteni: vörösnyakú vöcsök (Podiceps griseigena Boddaert), nyílfarkú réce (Anas acuta L.), kendermagos réce (Anas stepera L.). Mindhárom faj a Kis-Balaton tározójában él. Mammalia (Emlősök) Fajszámuk 16. Említésre méltó két védett faj: északi pocok (Microtus oeconomus Pallas) és a vidra (Lutra lutra lutra L.). Mindkét faj a Kis-Balaton területén, az utóbbi a Balaton déli oldalán lévő halgazdaságokban fordul elő. IRODALOM Bíró P. (1993): A Balaton halállományának változásai és jelenlegi helyzete. - Halászat, 86 (1), 22-24. Daday J.(1897): A magyarországi tavak halainak természetes tápláléka (A magyarországi tavak mikroszkópi állatvilága). - Kir. Magyar Term. tud. Társulat, Budapest, pp. 481. Dévai Gy. (1992): A balatoni bentoszkutatások történeti áttekintése és helyzetének értékelése. - 100 Eves a Balaton-Kutatás. Szerk.: Bíró P., Tihany, 91-100. Entz G. sen. (szerk.) (1897): A Balaton faunája -A Balaton tud. tanúim, eredm. 2. A Balaton tónak és partjainak biológiája. Első rész, Budapest, pp. 252. Entz G. és Sebestyén O. (1942): A Balaton élete. - Királyi Magyar Term. tud. Társulat. Budapest, pp. 366. Francé. R. (1894): Zur Biologie des Plankton. - Biol. Zentralblatt. 14, 33-38. lilies, J. (ed.) (1978): Limnofauna Europaea. - Gustav Fischer Verhäng, Stuttgart, New York, Swets and Zeitlinger B.V., Amsterdam, pp. 532. Kemenesné Kiss I. (1993): Egy védett ragadozó, a vidra (Lutra lutra L.) elteijedése, táplálkozása és az ezeket befolyásoló tényezők Magyarországon. - Kand. értekezés tézisei. M. Term. tud. Múzeum, Budapest, 1-12. Lóczy Z,.(1921): A Balaton földrajzi és társadalmi állapotainak leírása, a Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei czímű monográfiái gyűjtemény adatai alapján. - Homyánszki könyvnyomda, Budapest, pp. 194. Mahunka S. (szerk.) (1989): A Balaton és vízgyűjtő területén élő állategyüttesek antropogén hatásokra bekövetkezett recens változásainak vizsgálata. OTKA jelentés, Kézirat. Meschkat, A. (1934): Der Bewuchs in den Röhrichten des Platten-sees. -Arch. Hydrobiol., 27, 436-517. Molnár K, Matskási /., Mészáros F. és Murai É. (1992): Parazitológiai kutatások a Balatonon. -100 Eves a Balaton-Kutatás. Szerk. Bíró P., Tihany, 123-125. Nesemann, H. és Csányi B. (1995): Description of Batracobdelloides moogi n. sp., a leech genus and species new to the European fauna with notes on the identity of Hirudo paludosa Carena 1824 (Hirudinea:Glossiphoniidae).Z,a«/erftorai'a, 21, 69-78. PonyiJ. (1984): A Balaton nyíltvizének és iszapjának gerinctelen állatvilága és életkörülményeik. - MTA Doktori értekezés, Tihany, Kézirat. Ponyi J. (1992): A Balaton gerinctelen állatvilága kutatásának egy évszázada. - 100 Eves a Balaton-Kutatás. Szerk. Bíró P, Tihany, 77-84. Ponyi J. (szerk.) (1995): A parti táj (litorális régió) állat taxonómiai és ökológiai kutatása a Balatonban. - OTKA jelentés, Kézirat. Ponyi J. et al. (1996): A Balaton állattani kutatások újabb eredményei. -Állati. Közlem., 81, 167-226. Rakonczay Z. (szerk.) (1997): Vörös könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. - Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 360. SalánkiJ. és Nemcsók J. (szerk.) (1997): A Balatonkutatás eredményei 1981-1996. - MTA Veszprémi Területi Bizottsága és MEH Balatoni Titkársága, Veszprém, pp. 242. SalánkiJ. és PadisákJ. (szerk.) (1998): A Balaton kutatásának 1997-es eredményei. - MTA Veszprémi Területi Bizottsága és MEH Balatoni Titkársága, MISSZ Nyomda, Veszprém, pp. 224. 52