Hidrológiai tájékoztató, 2008

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Krizsán György - dr. Marjai Gyula: Szarvas város közüzemi vízellátásának története

Szarvas város közüzemi vízellátásának története KRIZSÁN GYÖRGY - Dr. MARJAI GYULA Békés megyei Vizművek Üzemmérnökség, Gyomaendrőd Öntözési Kutató Intézet, Szarvas, ny. igazgató Szarvas város története A régészeti leletek tanúsága szerint a mostani város, valamint környéke már az őskorban állandóan lakott terület volt. Anonymus krónikája a települést „Szarvashalom" néven említi. A hajdani Árpád kori falu létét számos 1284-85 közötti időből származó feljegyzés bizonyítja, Kun László királyunk több rendeletét is „Szarvashalomróf' keltezte. A török időkben a Hármas-Körös mentén palánkvár épült, mely 1686-ban elpusztult. A török hódítás után a település és vidéke lakatlan pusztává változott. A város újkori történelme 1722-től számítható, mikor báró Harruckern János György benépesítette. A XVIII-XIX. század fordulóján végbement jelentős fejlődés az evangélikus lelkész Tessedik Sámuel nevéhez fűződik. A város életében a XIX. században kiemelkedően fontos szerepet töltött be a gróf Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették a szárazmalmot, létrehozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefiő\ elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a — méltán nemzetközi hírű - Szarvasi Arborétumot. A város legújabb kori történelmében az oktatás és kutatómunka vált a legfontosabb tényezővé. Az Öntözési Kutatóintézet, a Haltenyésztési Kutatóintézet (a két kutatóintézet ma HAKI néven működik), a Tessedik Sámuel Főiskola létrejöttével Szarvas Békés megye szellemi központjává alakult, s tölti be a mai napig ezen szerepét. A terület földtani és vízföldtani viszonyai Szarvas város Békés megye nyugati kiszögelésében épült. Ez a terület vízföldtani szempontból a Körösök süllyedék-területének nyugati részére esik. A földtani felépítés több szénhidrogén kutatófúrás adataiból ismert. Ezek elemzése, valamint a vízfeltáró fúrások adatainak figyelembe vételével megállapítható, hogy a negyedidőszaki rétegösszlet vastagsága kb. 650 m. Alatta jelentős vastagságú levantei (felső-pliocén) összlet követhető, kb. 1050 m-ig. Nagy vastagságot érnek el a felső-pannóniai emeletbe tartozó rétegek is, melyek kb. 1900 m-ig települtek. A további földtani rétegsor vízfeltárás szempontjából nem jelentős, mert már a felső-pliocén kori víztartó üledékek is hévízbeszerzés szempontjából vehetők csak számításba. Ivó és egyéb használati vízbeszerzésre a negyedidőszaki üledékösszlet alsó szintje került leggyakrabban megcsapolásra. Újkori, korszerűen vett vízvételezés (vízellátás) A település lakossági és egyéb vízigényeinek kielégítésére, a mai értelemben vett korszerű vízellátására a településen - műszaki paraméterekkel rendelkezésünkre álló - mélyfúrású kutat a Kossuth téren létesítettek 1890ben. E kút 290 m talpmélységgel létesült, üzemben kitermelhető vízhozama 250 l/m volt. Ezen kút fúrását az Alkotmány-Somogyi B. u. sarkán, 1906-ban létesített kút követte. (Talpmélysége 495 m, vízhozam 240 l/m.) Szinte ezzel egyidőben a DamjanichWesselényi u. sarkon is létesült egy mélyfúrású kút, 275 m talpmélységgel, 25 l/m vízadó-képességgel. Ezen kutakat - csak felsorolásszinten - követte a Szabadság-Rákóczi u. sarkon fürt (1912-ben) 303 m talpmélységű, a Kossuth-Deák F. u. sarkon létesített (1913-ban) 347 m-es, a Markovics-Pántlika u. sarki (1914-ben) 276 m-es, a Fürdőnél fúrt (1925-ben) 522 m-es stb. II. világháború előtt megfúrt, települést mélységi, mélyfúrású kútvízzel ellátó kutak létesítése. Közüzemi vízellátás Szarvas község területén 1958-tól több km nyomóvezeték épült meg vízjogi engedély nélkül. Az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság felszólítására a Községi Tanács Műszaki Csoportja megkísérelte a vízjogi engedély megszerzését a társadalmi munkában elkészített hiányos tervek alapján létesített vezetékekre. Damjanich utcai vízmű A vízmű és a nyomócsőhálózat terveit társadalmi munkában Gerhardt József okleveles mérnök készítette 1958-ban, mely alapján épült meg a vízműtelep a Damjanich-Wesselényi utca sarkán 45 m

3-es tárolómedencével és hidrofor-berendezéssel. Alkotmány utcai vízmű A vízműegység az Alkotmány-Somogyi B. utca sarkán épült meg terv szerint. (Hidroforház, gép-, és légüstteremmel.) (Az 1906-ban létesült 495 m talpmélységű kút gravitációsan töltötte a pápaszem elrendezésű 2 db 25 m

3-es tárolómedencét.) Kossuth téri vízmű A vízműegység süllyesztett légüst-szivattyú teremmel (hidroforház) épült, 2 db 250 m

3-es iker elrendezésű tárolómedencével. Nyomócsőhálózat. 1950-es évek A vízműegységekhez tartozó nyomócsőhálózat részben a vízműegységek kiviteli terveivel együtt elkészített tervek szerint, részben pedig a különböző magántervezők (részben társadalmi) által elkészített vázlattervek szerint készültek. A gyakorlatban a kivitelező vállalatok nem vették figyelembe a kiviteli terveket, a különféle tervezők által elkészített kiviteli tervek felülvizsgálatára vonatkozó 53