Hidrológiai tájékoztató, 2008

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szlabóczky Pál: A történelmi és gazdaságpolitikai változások hatása a magyar hidrogeológia gyakorlati irányaira

sültek. Ezek a polgári élet kedvelt helyszínei. A Balaton első átfogó limnogeológiai leírását műegyetemi alapképzettségű geológus, és geográfus készítette el. A Földtani Intézet geológusait gyakran felkérték a fejlődő mezőgazdasági (szőlő)birtokok agrogeológiai felvételezésére, amihez szükségszerűen hidrogeológiai megfigyelések is járultak. Az 1880-90-es évektől kezdődik a bányavíz betörések elleni védekezés a Gerecsében, Vértesben, Selmecbányán, Rudabányán. Nem véletlen hogy a magyar ipari hidrogeológia a mélybányászatból és az artézi kútfúrásokból hajtott ki! A századfordulón kezdődő folyamhajózási és tengeri kikötő építések, valamint a hegyvidéki vizierőmű tervezések hidrogeológiai vizsgálatokat is kívántak. Ez időben a vízkutatások a Földművelésügyi tárcához tartoztak, egészen a szocialista rendszer bevezetéséig, amikor először a bányászati kutatásokkal együtt az Országos Földtani Főigazgatósághoz, majd a 60-as évek elejétől az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz (későbbi nevén Hivatalhoz) egészen a 90-es évekig. 1920-1949/50-ig A trianoni békediktátummal harmadára csökkent ország ásványi nyersanyagokban, városi kultúrájában legjelentősebb területeit vesztette el. Sürgős feladatok vártak a hidrogeológusokra is. Az időszakra jellemző a problémák kvalitatív vizsgálata, elvi földtani ábrákkal, intuitív becslésekkel. A karsztvizes geológiai medencékben a vízszint alá mélyülő bányászat miatt fokozódik a bányavíz elleni védekezés. A Dunántúli-középhegység paleogén medencéjére elkészültek az első regionális karsztvízszint térképek Az Északi-középhegység szénmedencéinek hidrogeológiai eseményeiről összefoglaló tanulmány készült. A leszűkült energiabázisok miatt felmerült a kiemelt „triászvíz" hasznosítása. Jelentősen növekedtek az ásvány-, gyógy- és hévizekkel kapcsolatos hidrogeológiai feladatok. Ezek védelmét is szolgálta az 1929-es fürdőtörvény. 1936-ban Budapesten rendezik az első nemzetközi Balneológiai Kongresszust. Az elcsatolt erdélyi gázlelőhelyek pótlására az Eötvös-ingával kimutatott geológiai dómokra irányuló szénhidrogén kutató fúrásokból több helyen sós, gázos kerogénes hévizek törnek a felszínre, de tucatjával mélyülnek direkt hévíz feltáró fúrások is. A karbonátos hegyvidékek ősi hévíz forrásainál - pótolandó az elcsatolt felvidéki, délvidéki, erdélyi fürdőket mélyfúrású kutakat fúrnak a vízhőmérséklet növelése céljából, de a növekvő forgalom vízhozam igénye miatt is. Magas sótartalmú, gyógyhatású vizeket támak fel a bányászati kutatások nyomán, nagyszerkezeti törések mentén. Egyes szikes területeken ősidők óta ismert talajvíz jellegű gyógyhatású ivóvizeket az orvosokkal együtt működő hidrogeológusok teszik megbízható forrásokká. Az 1900-as évek elején elkezdett vízierőmű és hajózóút tervezésekre, a területi visszacsatolások miatt, a 30-as évek végétől ismét lehetőség nyílik. Az 1930-as években megindított talajvíz észlelő kúthálózat telepítése tette lehetővé, hogy napjainkra az egyre szélsőségesebb talajvízjárás vizsgálatához fél évszázadnál hosszabb adatsorok állnak rendelkezésre. A két világháború után a csonka ország területére menekült többszázezernyi tömeg a nagyvárosokban települt le. Ezért ismét fontos feladat, az ivóvíz és ipari víz igények növekedésének, a lakás és közmű építkezések hidrogeológiai feladatainak gyors és megbízható kielégítése. Budapest területéről hidrogeológiai térkép és mérnöktovábbképző kiadvány készült. A beépülő budai hegyoldalak kedvezőtlen geokémiai összetételű márgás kőzetein a forrás-, csapadék-, és szennyvízszivárgások által keltett földcsúszások károsítják az új villákat. A síkvidéki városok mélyebb fekvésű feltöltéses, tőzeges, vagy folyós-homokos területein a talajvizek, a dombvidéki városokban a régi pincesorok okoznak geotechnikai problémákat. A II. világháborúban megrongálódott budapesti fürdők és ivóvíztermelő kútsorok újjáépítésében nagy szerepet vállaltak a hidrogeológiához is értő egyetemi tanárok. A gyakorlati, ipari hidrogeológiát művelő szakemberek fontos fóruma, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságából 1848-ban alakult Magyarhoni Földtani Társulat későbbi Hidrológiai Szakosztálya (1917). Figyelemre méltó, hogy ez időben a szakosztályi választmány több mint fele valamilyen mérnök volt. Ebből szerveződik 1949-ben a Magyar Hidrológiai Társaság, amely egyik legaktívabb szakosztálya évtizedeken keresztül a Hidrogeológiai volt, főként ipari előadókkal. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület egy évszázadon át nyújtott széles teret a bányavízvédelmi nehézségek és eredmények ismertetésének, de a Magyar Mérnök- és Építész- Egyletben is szerepeltek hidrogeológiai előadások. A felsorolt egyesületek szaklapjait még ma is érdemes visszalapozni, szakmai tájékozódás céljából! 1949/50-től az 1980-as évek közepéig A szocialista államosítással a kút-, és geotechnikai fúrási magánvállalkozásokból először Nemzeti Mélyfúró Vállalatot, majd országos bányászati, geotechnikai, illetve vízkutató fúró vállalatokat alakítottak. A műszaki és természettudományok gyakorlati alkalmazása fontos politikai tényezővé vált: 1949-ben megalakult a Műszaki És Természettudományi Egyesületek Szövetsége. A hidrogeológiai kutatásokban a félempirikus kvantitatív mérnöki módszerek dominálnak. A túlerőltetett iparosítás nyomán keletkezett súlyos lakossági és ipari vízhiányok azonnali megszüntetése csúcsfeladatot jelentett a hidrogeológusoknak és kultúrmérnököknek. A falusi villamosítás lehetővé tette a szivattyúk alkalmazását, ezért már a 40-es évek végétől százával fúrták a faluközpontokban, majorokban, vidéki vasútállomásokon a mélyfúrású kutakat. A nyilvántartott artézi kutak száma a 60-es évek végén mintegy 16 ezer. A Földtani Intézetben megszervezik a kutak szakszerű telepítéséhez szükséges szakvéleményezést, geológiai adatfeldolgozást, dokumentálást, ami majd a 60-as évektől a vízügyi szolgálathoz kerül át. A 60-as évek elején elkészül Magyarország Vízföldtani Atlasza és Magyarázója, 1963-tól kiadják az országos kútkatasztert. Az ivóvízellátási rendszereket műszakilag is felügyelendő, a közegészségügyi szolgálatnál is létrehozzák a főmérnöki státuszt. Bányászati módszerekkel tárják fel az ipari 44