Hidrológiai tájékoztató, 2008

EMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: 125 éve jelent meg dr. Szabó József: „Geologia kiváló tekintettel a petrografiára vulkánosságra és hidrografiára" című első magyar nyelvű kézikönyve hidrográfiai tanulságai

125 éve jelent meg dr. Szabó József: „Geologia kiváló tekintettel a petrografiára vulkánosságra és hidrografiára" című első magyar nyelvű kézikönyve hidrográfiai tanulságai Dr. Szabó Józse/Trirályi tanácsos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a címben hivatkozott könyvében bámulatos precízséggel és a geológia tudománya széleskörű ismeretével és ismertetésével a hidrográfiai viszonyokat is példamutatóan tárgyalja. Ezek közül néhány a korabeli szemlélet szerinti fogalmazású érdekességet a következőkben emelek ki. Az I. rész „A Föld külalakulata" című I. fejezete: A lég és a víz (c) és A víz és a száraz (d) című, a 18-39. oldalon található alfejezetet tartalmazza. Igen szellemesen megállapítja, hogy lég és víz két óceán gyanánt tekinthető, melyek egymástól sok tekintetben különböznek, de bizonyos tekintetben hasonlítanak is." A légoceán fejünk felett terjed ki, a vízóceán lábunk alatt terül el. Akár a flóra, akár a fauna legjobban ott díszlik, ahol a száraz, a óceán és a lég egymással érintkezik, sőt azok a népek akik e három anyag határán telepedtek le érték el a legnagyobb haladást. Mindkét esetben megemlíti: a mélység, a légnyomás, a kémiai alkat és a hőmérséklet viszonyait. A korabeli ismereteknek megfelelően vázolja a vízi óceán mélységét és kiterjedését, az Airy féle hullámtáblákat, melynek lényege, „hogy csekély pocsolyákban a hullámok aprók s mozgásuk lassú, a mély vízben nagyobbak s haladásukban gyorsabbak." Tehát „számbeli arány létezik egyrészt a hullám szélessége, magassága és gyorsasága, másrészt a víz mélysége között." Ezzel az óceán mélységét is ki lehet számítani. Az Atlanti óceán közvetlen mérések által ismert mélységi viszonyait az 1. ábra szemlélteti. Ismerteti a víz térfogata, súlya és folytonossága adatait, az óceán feloldott alkatrészeit és a tengervíz tömöttségét, az óceán felosztását, valamint a légkör és az óceán hőfoki viszonyait. Ez utóbbit a 2. ábrán közölt ábráján szemlélteti. Részletesebben foglalkozik az édes víz, a jég és a hó szerepével, továbbá a lég és a víz mint geologiai tényezőkkel. A víz mint geologiai tényező című részben jelzi, hogy a „víz mechanikai hatása sokkal nagyobb, mint a levegőé." Hatását legjobban az édesvíznél a szárazon észlelhetjük, de az óceánban ez „hasonlíthatatlanul nagyobb mértékben történik." Igen fontos a víz chemiai hatása: „egyes testeket felold és így azok abban mint oldatok foglalnak helyet." Feltűnően koncentrált oldatok az ásványvízforrások. A víz vegyileg leköttethet: „olyan vegyületek melyekben előbb víz nem volt, vizet vehetnek fel és hidrátokká lesznek." A víz és a száraz című alfejezet megadja a szárazok felosztását és nagyságát, a száraz általános kinézetét, az óceáni szigeteket és a tengerfenék jellemzőit. Az említettek a korabeli szemléletnek megfelelően általános bevezető tájékoztatásnak tekinthetők, érzékeltetve, hogy 125 évvel ezelőtt már milyen széleskörű ismeretekkel magyarázta az egyes jelenségeket. A könyv III. részében a földtörténet alluviuma vagy jelenkora keretében a 337-373. oldalon foglalkozik a hidrográfiai viszonyokkal, mégpedig az 1. Édesvíz, 2. a Tengervíz és 3. a Jég szerepével. Az édesvizet a) a Föld felületén és b) a Föld alatt egymásból következő logikus rendszerben tárgyalja. 1. ábra. Az Atlanti óceán Yukatántól Szenegálig 3