Hidrológiai tájékoztató, 2007

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Geszler Ödönné: A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése ajánlásai

1983 nyara A KISZ KB, valamint a SZOT kezdeményezésére a Balaton-átúszás versenyek új korszaka kezdődött a Bala­tonboglár-Révfülöp közötti úszóversenyek meghonosítá­sával. A korábbi Siófok és Balatonfüred között rendezett átúszó versenyek a nagy távolság (12-13 km) miatt nem voltak alkalmasak az amatőr sportolók nagyobb tömegei­nek bevonására, jóllehet 1948-1967 között minden esz­tendőben megrendezték az ún. „Szekrényessy Kálmán­emlékverseny"-t. 1983. Megalakultak a fővárosban az első víziközmű társula­tok. Az első ivóviztársulat a Budapest, XII. kerületben (Irhás árok és környékén), az első csatornázási társu­lat pedig a Budapest, XVI. kerületben (Sashalmon) jött létre. 1983. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács az MTA főtitkára előterjesztésében foglalkozott a vízlép­csőrendszer adott műszaki megvalósulása esetén várható környezeti hatások előrejelzésével. A tanács környezeti hatástanulmány kidolgozását írta elő. Az összeállítást Fejér László készítette a Vizeink Krónikája. Bp., 2001. könyv adatai, valamint egyéb gyűjtések alapján. A MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE AJÁNLÁSAI Társaságunk 2007. július 4-5-én Tatán rendezte jubileumi, XXV. Országos Vándorgyűlését. A hét szakmai szekcióban elhangzott előadások, a lefolyt vita alapján a szekciók a következő ajánlásokat teszik a vízügyi szakmai vezetés számára: 1. SZEKCIÓ ÁRVÍZVÉDELEM 1. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia keretében kiemelt figyelmet kell fordítani a vízgazdálkodási (árvízvédelmi, vízrendezési, vízminőségi kárelhárí­tási) létesítmények állapotának megfelelő fenntar­tására. 2. Meg kell határozni az árvízvédelmi rendszerek mér­tékadó terhelésének fogalmát, felül kell vizsgálni a csapadék- és árvíz paramétereket. Ki kell dolgozni a vizsgálatok metodikáját, figyelembe véve a globális éghajlatváltozást is. 3. Fel kell készülni az EU Árvízi Irányelv végrehajtásá­ra, az Irányelv hazai jogrendbe illesztésére és az árví­zi kockázati térképezés és kockázatkezelési tervek készítésének tudományos megalapozására, az ehhez szükséges feltételek mielőbbi biztosítására. Meg kell teremteni a vízgyűjtő-gazdálkodási és az árvízi koc­kázat-kezelési tervezés összhangját a fenntartható vízgazdálkodás és területhasználat érdekében. 2. SZEKCIÓ TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS 1. A Duna-Tisza-közi homokhátság területén az el­múlt évtizedek folyamán súlyos, vízhiányos víz­háztartási helyzet alakult ki. A vízhiány enyhíté­sére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozása során a vízkészletek jó állapotának elérése, illetve megtartása érdekében szükséges­nek tartjuk a korábban működtetett kísérleti terü­letek még hozzáférhető archív adatainak össze­gyűjtését, rendszerezését, a megjelölt célok elérése érdekében történő feldolgozhatóságának biztosí­tását, valamint a vizek mennyiségi és minőségi állapotának jellemzését szolgáló monitoring fej­lesztését. 2. Szükségesnek tartjuk a belvízreform részleteiben tör­ténő ismertetését valamennyi érintett számára. Az MHT felajánlja együttműködését a szakmai és társa­dalmi viták lefolytatásában a társadalom bevonásá­nak területén. 3. A belvízreform keretében el kell végezni a belvízvé­dekezés költséghatékonyságának elemzését és ezt figyelembe kell venni a belvízvédekezési fokozatok elrendelésénél. 4. A megújuló energiatermelés növelése érdekében vizsgálni kell a meglévő víztározókhoz kapcsolható törpe vízierőművek építési lehetőségeit. 5. A belvízvédekezési üzemirányítás hatékonyságának növelése és a belvízgazdálkodást elősegítő tájhasználat optimalizálása érdekében alkalmazni kell a numerikus modellezés módszereit. 3. SZEKCIÓ VÍZBESZERZÉS 1. Az országban megtorpant a vízbázis-védelmi ter­vek elkészítése. Szükséges ennek folytatása, a megvalósítás finanszírozásának állami szintű támo­78

Next

/
Oldalképek
Tartalom