Hidrológiai tájékoztató, 2007

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Geszler Ödönné: A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése ajánlásai

gatása. Ugyancsak szükséges a már elkészült tervek alapján a hatósági kötelezések mielőbbi életbe léptetése. 2. A pályázati támogatások megítélése során előnyben kell részesíteni azokat a hosszú távon is komplex vízhasználatokat (pl. tatai Öreg-tó), melyeknél egyértelmű és meghatározott vízigény-kielégítési sorrend létezik. 3. A víztermelési feladatok meghatározása érdekében a hegyvidéki területeken egyértelműen meg kell állapítani az ökológiai vízigényeket, illetve a társadalmi vízkészletekről az ökológiai vízkészleteket le kell választani. 4. A vízbázisvédelem szempontjából a csatornázás jelentősége elsődleges, ezért a sérülékeny területeken a csatornázási beruházások kapjanak további állami támogatást. A lakossági rákötés aránya növelése érdekében szükséges további ösztönzők bevezetése. 5. A bányászati tevékenység befejezése után a karsztvízszint visszaemelkedése különböző vízbázisvédelmi, település-üzemeltetési, környezetvédelmi, természetvédelmi problémákat okozhat. Kapjanak kiemelt támogatást az ezzel érintett területek (pl. a jelenleg már veszélyeztetett Tata és térsége). 4. SZEKCIÓ CSATORNÁZÁS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS 1. Az ország nehéz gazdasági helyzetére hivatkozva kérjük, hogy a 28/2004. (XII.05.) „A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről" szóló KvVM rendelet módosított javaslatának „B" változatát legrövidebb időn belül adja ki a Minisztérium. Javaslatunkat azzal indokoljuk, hogy a jelenleg érvényben lévő szigorú határértékek betartása érdekében jelentős új beruházásokat, illetve technológiai rekonstrukciókat kellene megépíteni, amelyre sem az önkormányzatoknak, sem a Magyar Államnak nincs fedezete. A területi hatóságok felé intézkedni szükséges, hogy ne érvényesítsenek az üzemeltetési engedélyekben szükségtelenül szigorú egyedi elbírálási szempontokat. 2. A klímaváltozással kapcsolatosan a csatornázás, a szennyvíztisztítás, az iszapkezelés és a befogadó rendszerére gyakorolt hatásokat kellő mélységben kutatni szükséges. Ezzel összefüggésben a klasszikus csatornázási rendszereken felül a javított rendszerek hazai alkalmazási feltételeit szükséges megvizsgálni. Egyértelműsíteni kell mindezek finanszírozási feltételeit mind a beruházásokra, mind az üzemeltetési költségekre vonatkozóan. A lehulló csapadékot és használt vizet lehetőleg az adott vízbázis fölötti területen kell tartani, elszikkasztani mind a vízbázis utánpótlás, mind az egyre markánsabban jelentkező talajvízszint süllyedések miatt. 3. A kisebb eleveniszapos szennyvíztisztító telepek zöme csapadékhullás idején idegen vizek miatt a túlterhelés következtében átmosódik, mivel a megkerülő vezetékeket a hatóság nem engedélyezi. Átgondolandó, hogy a megkerülő vezetékek hatósági tiltása miatt kifolyó eleveniszap okoz-e nagyobb környezet szennyezést, vagy a megkerülő vezetéken a befogadóba jutó csapadékvízzel nagymértékben hígított szennyvíz. Javasoljuk a megkerülő vezetékek használatát. 4. Ajánljuk, hogy a következő vándorgyűlés egyik témája a településrendezés, csapadékvíz-elvezetés, csapadékvíz-gazdálkodás, és települési vízgazdálkodás integrált kezelése legyen, összefüggésben a globális felmelegedéssel és ennek hatásaival. 5. SZEKCIÓ VÍZGAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETVÉDELEM 1. A fenntartható vízgazdálkodás érdekében készüljön ajánlás a magyarországi vizes élőhelyek ökológiai jellegének megtartását szolgáló vízigények meghatározására. 2. Javasoljuk a települési önkormányzatok számára a meglévő lakossági szennyvíz/csapadékvíz-gyűjtő létesítmények csapadékvíz-gyűjtés céljára történő felhasználásának ösztönzését és az így gyűjtött vizek helyi célú hasznosítását. 3. Magyarországnak intenzíven folytatnia kell az ivóvízminőség-javító programok előkészítését és végrehajtását az egészséges ivóvíz biztosítása érdekében, amely a korszerűbb, biztonságos vízműrendszerek optimális üzemeltetői struktúrájának kialakításával érhető el. 4. A VKI hatékony végrehajtása és ezen belül a teljes költségmegtérülés elvének érvényesülése érdekében a jelenlegi pénzügyi ösztönzők (KTD, VKJ stb.) elemzését ajánljuk. 6. SZEKCIÓ VÍZÜGYI KOMMUNIKÁCIÓ 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben megjelenő intézkedési programok érdekellentéteket eredményeznek a különböző társadalmi csoportok között. Az értékelemzés egyik hatékony és objektív eszköze lehet az eltérő igények rangsorolásának, ezért ennek alkalmazását javasoljuk a tervezési folyamatban. 2. A Részvízgyűjtő Tanácsok összetételénél javasoljuk az eredeti összetétel megtartását a munkaprogramban rögzített módon. Az MHT ezt a formát támogatja, így hangsúlyozva társadalom megfelelő részvételét a Víz keretirányelv célkitűzéseinek megvalósításában. 3. Meg kell teremteni, és létre kell hozni az információk visszacsatolásának intézményesített formáját a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés folyamatában 79