Hidrológiai tájékoztató, 2007

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás évfordulói 2008-ban

100 éve... 1908. A XLIX. tc., az ún. „víziberuházási törvény" 20 esztendőre biztosította a vízi utak fejlesztését és a vízmosások megkötésére szolgáló beruházási program végrehajtását. A törvény alapján a Vág folyót állami kezelésbe vették és Komáromtól Zsolnáig terjedő szakaszának szabályozására 8,2 millió koronát irányoztak elő. Ugyancsak e törvény alapján fogtak hozzá a Sió mederszelvényének bővítési munkálataihoz is. 1908. április 2. f Wein János (Budapest), bányamérnök, a Fővárosi Vízművek első igazgatója, Budapest vízellátásának kiemelkedő alakja. (* Németbogsán, 1829. január 10.) 1908. május 3. t Türr István (Budapest) tábornok, a magyar és az olasz szabadságharc hőse. A kiegyezés után hazatérve műszaki munkatársaival nagyszabású víziút-fejlesztési programot dolgozott ki. Újjászervezte a Ferenc-csatorna Társulatot, s kezdeményezte a Ferenc József-csatorna megépítését, valamint a Baja-Bezdáni tápcsatorna kivitelezését, amellyel a Ferenc-csatorna vízutánpótlását lehetett biztosítani. Gerster Bélával együtt részt vett a Panama-csatorna építésének előkészítésében (1876), valamint a Korinthoszi-csatorna megépítésében (1881-1893). (* Baja, 1825. augusztus 11.) 1908. június 30. Megépült a Mosoni Duna-ágat elzáró rajkai (csunyi) zsilip, amely a másodpercenkénti 200 m

3-nél nagyobb vízmennyiségeket a Duna-ágból kizárva elsősorban árvízvédelmi célokat szolgált, ugyanakkor ellátta a Mosoni-Dunát élővízzel. 1908. október 12. * Alföldi György (Perecsény), mérnök, folyammérnök, 1949-től a hazai vízellátás-csatornázás szakterület egyik országos irányítója, konstruktőrként a gépkocsira szerelhető víztisztító berendezés (Hydropur) megalkotója, számos tankönyv és tanfolyami jegyzet szerzője, (t ?) 1908. december 19. Budapesten az érdekelt társulatok képviselői nagygyűlést tartottak, amelyen elhatározták a Dunavölgyi Vízitársulatok Szövetségének létrehozását, amelyet kellő előkészületek után a következő év decemberében meg is alakítottak. 1908. A Berettyó Vízszabályozó Társulat területén, Csurgón alkalmaztak először nyersolajmotort szivattyútelepek hajtására. 1908. Közel egy évtized alatt a vízrajzi szolgálat elkészült a Duna vízrajzi felmérésével. A munka eredményeit Duna helyszínrajza és hosszszelvénye Dévénytől Orsováig " címmel adták közre. 1908. A Balaton Nyugati Bozótlecsapoló Társulat megkezdte a Nyugati-övcsatorna ásatását, mivel az 1864-től kezdve végzett nagybereki lecsapolási és vízrendezési munkálatok nem vezettek eredményre. Az övcsatorna létesítésével a 87,2 km

2 területű természetes mocsarat, a Nagybereket, valamint a Balatont összekötő vízfolyásokat akarták elkülöníteni a Balatontól. A lecsapolási munkát 1911-ben fejezték be az érdekeltek. 1908. Befejeződött a Cziráky - mai nevén Répce árapasztó csatorna építése, amelynek eredményeképpen a Répcén érkező árvizek Nick alatt közvetlenül a Rábába folynak. 1908. Zsák Hugó főmérnök vezetésével megalakították a Soroksári Dunaág Rendezési Munkáinak Kirendeltségét. A későbbi időszak olyan kiemelkedő mérnökei dolgoztak itt mint Viczián Ede, Sajó Elemér és Lampl Hugó. 75 éve... 1933.január Sajó Elemér és Trümmer Árpád szerkesztésében az FM kiadványsorozatának köteteként látott napvilágot az „Ujabb tanulmányok az öntözésről" című 540 oldalas összeállítás. Miként a kötet előszavában Kállay Miklós miniszter is utalt rá, a Gömbös-kormány fontos feladatának tekintette, hogy a hazai mezőgazdaságban olyan termelési módokat honosítson meg, amelyek lehetőséget nyitnak minél szélesebb rétegek számára, hogy munkát és biztos megélhetést találjanak maguknak. A kötetben foglalt tanulmányok a hazai és külföldi tapasztalatok bemutatásával kívánta ezt a folyamatot segíteni. 1933. június 2. Átadták rendeltetésének a nicki duzzasztó művet, amely a maga nemében az első önműködő fedeles gát volt Magyarországon. A gát építési terveit a Dieter (Ditróy) János készítette, a kivitelező pedig Széchy Endre mérnök és építési vállalkozó volt. 1933. június 6. és 14. Az Osztrák Mérnök- és Építész Egyesület két-napos vitát rendezett a Fertő tó sorsáról, illetve esetleges lecsapolásáról. 1933. június 22. A vízügyi szolgálat főnökének, Sajó Elemérnek, és Sebők Elek békési ügyvédnek, a Hosszúfoki Armentesítő Társulat alelnökének kezdeményezésére az érdekeltek gyulai székhellyel megalakították a Körösvölgyi Vízhasznosító Társaságot. A társaság fő célja a Körösök hajózhatóvá tétele és az öntözések ügyének felkarolása volt. 75