Hidrológiai tájékoztató, 2007

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás évfordulói 2008-ban

1933. augusztus 7. t Gonda Béla (Budapest), mérnök, műegyetemi tanár, vízügyi szakíró, technikatörténész, a mezőgazdasági vízgazdálkodás úttörője. 1877-ben megalapította, s egészen 1902-ig szerkesztette a „Gazdasági Mérnök" c. gazdasági-műszaki szaklapot, amely egy időben a Tiszavölgyi Társulat hivatalos lapja is volt. A Vaskapu szabályozásánál jelentős érdemeket szerzett. 1897-ben megindította a ,.Magyar Hajózás" c. szaklapot. A magyar tengerkutatás megszervezője, a Magyar Adria Egyesület és folyóiratának alapítója volt. Különösen nagy érdemeket szerzett a hazai vízitársulatok mozgalmának népszerűsítésében, s a hazai mérnöktársadalom gazdasági gondolkodásának formálásában. Nevéhez fűződik Vásárhelyi Pál szakmai pályafutásának feltárása. (* Szöllöske, 1851. december 28.) 1933. augusztus 21. f Károlyi Sándor (Budapest), oki. mérnök, több kultúrmérnöki hivatal munkatársa és főnöke, az FM Kultúrmérnöki Ügyosztályának vezetője, az Ecsedi-láp, valamint a Szamos-szabályozás min. biztosa. (* Varasd, 1871. július 31.) 1933. szeptember 29-30. A Széchenyi emlékére hajóutat szerveztek a Tiszán. A hajó Tokajból, reggel 6-kor indult. Kikötött Tiszafüreden, este 7-kor ért Szolnokra. A „Lukács Béla" gőzösön Kállay Miklós földművelésügyi miniszter és számos előkelőség utazott. Mindenütt lelkes tömeg üdvözölte a hajót. Szolnok és Szeged között a vendégek köre tovább bővült, kíséretével a hajóra szállt Horthy Miklós kormányzó is. 1933. szeptember Az 1929-1930-ban folytatott víztisztítási kísérletek alapján megépült a Káposztásmegyeri főtelepen a GanzDabeg-féle módosított túlklórozási rendszert (vas- és mangántalanítót) alkalmazó szűrőház, 10 egységgel, 19 200 m

3-es napi teljesítménnyel. A következő években már csaknem eltűnt a vas és mangán az innen szállított ivóvízből. 1933. október 5. * Nagy László (Budapest), oki. mérnök, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium főosztályvezetője. 1957-1964 között a VIZITERV munkatársa, majd az Országos Vízügyi Hivatal, illetve Minisztérium vezető munkatársa, a vízügyi nagylétesítmények, mint pl. a dunai vízlépcsőrendszer beruházásainak irányítója, (f ? 1988. október 5. autóbaleset) 1933. * Brachna Lajos (Battonya), oki. mérnök. 15 évet dolgozott a bajai, illetve pécsi VIZIG-eken, utóbbinál igazgatóhelyettesként. 1978-tól a Pollack Mihály Műszaki Főiskola tanára volt, majd 1979-től haláláig a bajai főiskola Vízgazdálkodási Intézetét igazgatta. (Baja, 1986. december?) 1933. A harkányi fürdőt - belügyminiszteri engedély alapján „Harkány Gyógyfürdő"-vé minősítették. 1933. Ebben az évben létesült a Szeged Fehértói Tógazdaság, valamint a Garadna-patakra és a Margit-forrásra telepített pisztrángtelep. 1933. A Győri Folyammérnöki Hivatalnál Tőry Kálmán műszaki tanácsos elkezdte a dunai hordalékmozgás tudományos vizsgálatát, amelyet később a hivatal kultúrmérnökei, Bogárdi János és Károlyi Zoltán folytattak. 1933. IJj. Lóczy Lajos, a M. kir. Állami Földtani Intézet igazgatójának előterjesztésére kiadták a 23963.sz. FM rendeletet, amely kötelezően előírta, hogy minden artézi kút fúrásához a Földtani Intézet engedélyét kell kikérni. 50 éve... 1958. január 10. A Tiszakutató Bizottság megtartotta alakuló ülését Szegeden, ahol elhatározták, hogy rövid időn belül meg kell alakítani a Tiszakutató Munkaközösséget a szegedi Tudományegyetem Állatrendszertani Intézetének keretében. 1958. február 21. A Kormány 18/1958.sz. rendelete foglalkozott „A vízgazdálkodási társulatok alakításáról szóló 1957. évi 48. számú tvr." végrehajtásával. A feladatok tisztázása érdekében a társulatok március 18.-án megtartották első országos tanácskozásukat. 1958. március 1. Az öntöző vizek vizsgálatára a vízügyi szolgálat felügyelete alatt 1956-ban létrehozott bajai, szolnoki, szegedi, debreceni, gyulai és székesfehérvári, valamint a létesítendő miskolci vízminőségvizsgáló laboratóriumokat egy OVF főigazgatói utasítás értelmében a felszíni vizek ipari és házi eredetű szennyeződéseinek vizsgálatára is alkalmassá kellett tenni. 1958. március 20. A Tolna megyei Dombóváron megalakult az ország első víziközmű társulata, a Dombóvári Vízmű Társulat. 1958. április 1. Az Országos Földtani Főigazgatóság felügyelete alatt működő a Ceglédi, Kaposvári és Tokaji Mélyfúró Vállalatok összevonásával, budapesti székhellyel megalakult az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat, amely 1964-ben az OVH irányítása alá került. A Vállalat fő feladata a vízkutatás, valamint a mérnökgeológiai és kútfúrási munkálatok kivitelezése volt. 76