Hidrológiai tájékoztató, 2007

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás évfordulói 2008-ban

A magyar vízgazdálkodás évfordulói 2008-ban 650 éve... 1358. A kékesi pálos kolostor /. Lajos királytól Szentendrén, a Kékes patakon egy malmot kapott. A malmot 1473-ban is említik, ekkor a kolostor 50 aranyforintot kapott a kijavítására. 1458-ban a kolostor egy szentendrei szőlőrészét elcserélte egy két kerekű sződi malomra. 575 éve... 1433. Bertrandon de la Brocquiére Macedóniából jövet keresztül utazott Magyarországon. Beszámolójában képet adott az ország vizeinek (Duna, Tisza, Buda és fürdői, Hanság, Fertő tó stb.) állapotáról. 475 éve... 1533. Megjelent Agricola (Georg Bauer) ,JDe nature eorum quae effluunt ex terra [A forrásvizek természete]" c. műve, amely részletesen foglalkozott a magyarországi forrásokkal és vizekkel. 1533. Igen nagy árvíz pusztított Erdélyben, az Olt völgyében. Jelentős kárt szenvedett többek között Vöröstorony és környéke, ahol a vár fele összedőlt a környező patakok és az Olt erős sodrásától. 375 éve... 1633. Az erdélyi országgyűlés határozata foglalkozott a sószállításra alkalmas hajóutak karbantartásával. 350 éve... 1658. július 10. * Luigi Ferdinando Marsigli (Bologna, Itália), hadmérnök és tudós. Az osztrák hadsereg ezredeseként részt vett Buda vára visszafoglalásában és a törökökkel vívott későbbi ütközetekben is. Fő műve az 1726-ban, Amszterdamban megjelentetett Danubius PannonicoMysicus... [A Duna pannóniai és szerbiai szakasza...] ", amely a Duna természeti viszonyainak addigi legteljesebb tudományos monográfiája volt. (f Bologna, 1730. november 1.) 250 éve... 1758. július 25. * Nyulas Ferenc (Köszvényesremete) Erdély főorvosa. Az erdélyi gyógyvizek összetételének vizsgálatáról 1800-ban Kolozsváron megjelentetett három kötetes könyve volt az első, magyar nyelvű, kémiai tárgyú tudományos mű. A német H. M. Klaproth-tsA együtt a mangán egyik felfedezőjeként is számon tartja a tudománytörténet, (f Kolozsvár, 1808.december 27.) 1758. 1758-1760 között hajtotta végre Maximillien Frémaut flamand hadmérnök a Temes és Bega szabályozását és a környező mocsarak lecsapolását. 225 éve... 1783. április 20. II. József kiadta a magyarországi folyók hajózhatóvá tételéről szóló 3065.sz. rendeletét, amely a Helytartótanács feladatává tette a szükséges intézkedések megtételét. Erre a rendeletre hivatkozva kértek be jelentést az egyes vármegyéktől a területükön folyó vizek állapotáról, valamint hajózhatóságuk feltételeiről. 1783. A győri akadémia akkori „mathezis" professzora, Hadaly Károly menta Hydrotechnicae.. [Vízépítési alapismeretek...]" címmel Bécsben megjelentette a hazai mérnökképzés első vízépítési tankönyvét. A mű használhatóságát és hiánypótló jellegét bizonyítja, hogy összesen hét, folyamatosan bővített kiadásban látott napvilágot. Legutoljára Pozsonyban adták ki 1821-ben. 1783. Nagykárolyban La Langue János (1743-1799), Varasd vármegye orvosának tollából magyar országi orvosvizekről, és a betegségekben azokkal való élésnek szabott módjairól a szegényeknek kedvekért" címmel megjelent az ásványvizekkel kapcsolatos első magyar nyelvű könyv, amely H. J. Crantz 1777-ben közreadott munkájának fordítása és kiegészítése volt. 1783. Lietzner (Litzner) János, Heves és Külső-Szolnok vármegye mérnöke megkezdte a megye területére eső Tiszaszakasz vízrajzi térképezését. A közel hét esztendeig tartó munkában segítségére volt Sándor József mérnök is. Az elkészült 48 térképszelvény a Tisza átfogó mappációja előtti időszak kimagasló térképészeti alkotása volt. 72