Hidrológiai tájékoztató, 2007

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás évfordulói 2008-ban

200 éve... 1808. szeptember 7. * Sir William Lindley (London) neves angol mérnök, a hamburgi vízvezeték, majd az ideiglenes pesti vízmű tervezője. (t London, 1900. május 22.) 1808. szeptember 15. Arad vármegye a Fehér-Körös állandó kiöntéseinek elhárítására rendeletet adott ki, mely szerint „egy tisztviselő vezetése mellett, Borossebestöl-Gyuláig 300 ember tisztogassa a Fehér-Körös medrét, erősítse partjait, átvágásokat eszközöljön, s az ártalmas malomgátakat távolítsa el. " 1808. * Háky Dániel (Sopron), mérnök. Az 1830-as évek második felében főleg a Körösök vidékén dolgozott Beszédes József társaként. Több közös tervük, térképük ismert. Az abszolutizmus idején a Bega-csatornai művezetőség főnöke volt. (f ?) 175 éve... 1833. február 8. * Lechner Lajos (Buda), mérnök, építészmérnök. 1865től 1870-ig a Felső-Bodrog szabályozási munkáknál dolgozott. Elkészítette Budapest városrendezésének tervét, amellyel elnyerte a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által kiírt nemzetközi pályázat első díját. Tervei szerint építették ki a Nagykörutat, a Sugárutat stb. 1873-ban a főváros csatornázására kiírt nemzetközi pályázatot is ő nyerte meg. Ugyancsak ő tervezte és irányította az árvíz által romba döntött Szeged újjáépítését. 1886-tól a budapesti mérnöki hivatal vezetőjeként közvetlenül irányította a főváros vízellátásának és csatornázásának ügyeit, (f Budapest, 1897. november 18.) 1833. június Széchenyi István grófot a nádor Al-Duna-szabályozási királyi biztossá nevezte ki. Széchenyi az előkészítő tervezői és kivitelezői munkákat Vásárhelyi Pálra bízta, s már július 8-án Pesten gőzhajóra szállt, hogy a munkálatok megindításánál jelen legyen. 1833. július 29. Az első sziklarobbantással kezdetét vette a dunai hajózás kiterjesztése érdekében - Vásárhelyi Pál tervei alapján és vezetésével - megindított és négy évig tartó Al-Dunaszabályozás, amelynek során az egyik fő cél egy Báziástól Vaskapuig tartó al-dunai bal parti út építése volt. (Ezt az utat később Széchenyiről nevezték el, és a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1885-ben emléktáblával megjelölte. A hajóvontató út és az eredeti emléktábla ma már nem láthatók, mert a Vaskapui Vízlépcső duzzasztása miatt víz alá kerültek.) 1833. szeptember 3. Széchenyi István az első gőzhajóval, amely a Tiszán közlekedett Titelről Szegedre érkezett. Széchenyit hajóútjára a Tisza hajózhatóságának kipróbálása vezette, de jellemző módon a kapitány nem mert feljebb hajózni a Tiszán, nehogy a dunai gőzhajózási társaságtól, a DGT-től kölcsönkapott hajóját (FRANZ I.) veszélyeztesse. 1833. szeptember 30. Az érdekeltek elfogadták Beszédes Józsefnek az aradi malomcsatorna megépítésére vonatkozó műszaki terveit, s még ez év őszén a Fehér-Körös völgyében megkezdődtek az 1840-ig tartó vízimunkák. 1833. október 1. * Bodoky Lajos (Gyula), vízépítő mérnök. 1868-1872 között a Körös-Berettyó Armentesítő Társulat mérnökeként a vízrendszer szabályozását tervezte és vezette. Állami szolgálatba lépve foglalkozott a Felső-Duna szabályozási munkálataival is. 1881-ben a Közmunka és Közlekedési Minisztérium vízépítészeti osztályának vezetőjeként komoly szerepet játszott a Tisza-szabályozás korrekciós koncepciójának kidolgozásában, (f Budapest, 1885. szeptember 13.) 1833. november 28. Gr. Széchenyi István - a Vaskapuban folyó munkálatok téli szünetét felhasználva - Vásárhelyi Pál és gr. Andrássy György társaságában útra kelt, hogy Bécs-MünchenPárizs érintésével Londonba utazzon, s szakmai tapasztalatokat szerezzen a csatorna- és útépítésekkel kapcsolatban. Az útról 1834. áprilisában tértek vissza. 1833. A Dráva medrének javítására, lefolyási viszonyainak kiegyensúlyozására irányuló munkák végrehajtására felállították a Drávaszabályozási Királyi Biztosságot. 1833. Befejeződött a Duna teljes térképészeti felmérése -Huszár Mátyás majd Vásárhelyi Pál vezetésével - az osztrák határtól az al-dunai Traján-hídig. Ezt a munkát követte a folyó vízrajzi adatainak felvétele. 1833. A Körösök vidékén elsőnek - bár ideiglenes jelleggel az Arad vármegyei érdekeltek megalakították a vízszabályozó társulatot, amely Borossebestől-Gyuláig 81 átvágást épített meg a Fehér-Körösön, s mindkét oldalon több tíz km hoszszúságú töltést emelt. Az elvégzett munka nem mindenben felelt meg az elvárásoknak, mert a következő évtizedekben a folyó gyakran szakította át a töltéseket, és mosta el egyes szakaszait. 1833. Elkészült a Rába vidék első pontos vízrajzi leírása, amelyet a Vízi és Építészeti Főigazgatóság utasítására Keczkés Károly hajózási mérnök állított össze, a folyó felmérését végző Vas, Sopron és Győr vármegyei mérnökök munkája alapján. 73