Hidrológiai tájékoztató, 2007

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szinay Miklós: A talaj vízháztartásának szabályozása

7. ábra. hogy okszerű vízgazdálkodás nélkül megalapozatlan volna és összeomolna az egész vidékfejlesztési elképzelés. Köszönetnyilvánítás A kistérségekkel kapcsolatos különféle forrásmunkákért, ábrákért és egyéb információkért hálás köszönetemet fejezem ki Bihari Istvánnak, a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács titkárának, valamint Takács Istvánnénak és Varannai Andrásnak, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium munkatársainak. Az ábrák szerkesztéséhez nyújtott segítséget Fial a Károlynak és Herceg Árpádnak köszönöm. A talaj vízháztartásának szabályozása DR. SZINAY MIKLÓS a Magyar Mérnöki Kamara alapító tagja és szakértője A) Bevezetés A Kárpát-medencében, s benne Magyarországon a lehulló csapadék a jövőben sem lesz több (sőt a jelzett globális felmelegedés következtében esetleg kevesebb), mint jelenleg, s nem fog csökkenni annak tér és időbeli változékonysága sem. Nemcsak az éves csapadékösszeg mutat ugyanis személyesen növekvő ingadozást, hanem annak havi, heti, napi, sőt órás ingadozása is. Hazánkban a lehulló csapadéknak gyakran csupán szerény hányada jut el a növényig. Gyakran adódik zavar a növények vízellátásában, sőt azonos területen lenne szükség a hiányzó víz pótlására, illetve a káros víztöbblet eltávolítására ugyanazon évben. Talajaink vízháztartási szélsőségére egyaránt jellemző a belvízveszély és az aszályérzékenység. Erre jó példa a kilencvenes években egymást követő száraz évek utáni csapadékosabb évek. A nagyon csapadékos 1999. évi őszt és a 2000. évi tavaszt követő nyári-kora őszi szinte csapadékmentes periódus szolgáltatta, pusztító árvizeket, belvizeket, talajtúlnedvesedést, illetve aszályt és komoly aszálykárokat okozva bizonyította a talajaink vízháztartási szélsőségességét. Ezen növekvően személyes csapadékviszonyok mellett további tényezők is súlyosbítják a helyzetet: - a makrodomborzat tekintetében sík alföld heterogén mikrodomborzata (padkákkal, hátakkal, erekkel, laposokkal, semlyékekkel); - a térség talajviszonyainak igen nagy változatossága, helyenként mozaikos tarkasága, valamint a talajok jelentős hányadának kedvezőtlen fizikai- vízgazdálkodási tulajdonságai; - súlyosbító tényező még a települések megoldatlan belvízrendezése és a vízellátás-csatornázási közműolló kedvező változtatásának vontatott megoldása, így ezen területekről a mezőgazdasági területekre folyó felszíni és felszín alatti vizek is megjelennek, mint terhelés; a felszín alatti vízkészletek kutakkal való kitermelése a VITUKI kúthálózata szerint az Alföldön a talajvízszint süllyedését eredményezi az első vízadó rétegben. így a gyökérzóna kapilláris vízutánpótlása nem biztosított sok esetben. A mélységi vizek kedvezőtlen sóösszetétele gyakran korlátozza ezek felhasználását a növénytermesztésben; 39