Hidrológiai tájékoztató, 2007

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pálfai Imre: Kistérségi vízgazdálkodás

Magyarország területfejlesztési és statisztikai kistérségei 2. ábra. 3. ábra. kistérségek speciális helyzetben vannak: élvezik a folyó közelségének előnyeit, de el kell viselniük az árvízveszélyből eredő hátrányokat. A folyót és annak hullámterét vízgazdálkodási szempontból nem a kistérségek, hanem a nagytérség részének kell tekintenünk. A fenti háromféle területi felosztásból adódó kistérségek határai természetesen nem esnek egybe. A területi és statisztikai kistérségek határa közigazgatási határokat követ (2. ábra), de a kistáj-lehatárolás sem igazodik a vízgyűjtőhatárhoz. Azt hiszem könnyen belátható, hogy ha a vízgazdálkodást az adott térség gazdasági, területfejlesztési elképzeléseibe illesztve és a környezetvédelmitermészetvédelmi igényeknek is eleget téve akarjuk folytatni, akkor mindhárom területi felosztás figyelembevételére, alkalmazására szükség van. A kistérség az a legkisebb területi egység, amelyben a sokat emlegetett integrált vízgazdálkodás számos eleme már rendszerint megtalálható. Az itt folyó különféle tevékenységek belső kapcsolatainak érvényre juttatása komoly koordinálást igényel. Orlóci Istvánnak a Vízügyi Közlemények 2004/1-2. füzetében olvasható megfogalmazása szerint az integrált vízgazdálkodás lényege a koordináció. (Pálvölgyi Tamás és Ijjas István iménti előadásából is ez derült ki). És ez az, amin sokat kellene még javítani. Talán segítségünkre lesz, ha az ilyen jellegű munkát a kistérségi integrációra építjük fel, itt kezdjük, - alulról, s nem csak felülről. A különféle szakmai intézményrendszerek bárhogy alakulnak, bárhogy igyekeznek azokat a feladatokhoz szabni, a koordináció minden időben elengedhetetlen lesz. A fő kérdés az, hogy ki koordináljon? A szakmai sovinizmust félretéve, részrehajlás nélkül, az adott térség valós érdekeit szem előtt tartva kellene a koordinációt végezni. Erre talán alkalmasak lennének az országszerte kialakulóban lévő többcélú 36