Hidrológiai tájékoztató, 2007

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - György Ágnes Irma: Halállományok mennyiségi viszonyai, struktúrája és elterjedése seélyvízi ökoszisztémában

Helyes beállítás esetén például listát kaphatunk az összes szennyezőről aki ugyanazt a vízszegmenst, vagy vízszakaszt szennyezi mint a kiválasztott szennyező. Vagy egy másik példát választva, megkaphatjuk azoknak a szennyezőknek a listáját melyek azt a vízszegmenst szennyezik, melyen a kiválasztott vízminőségi monitoring állomás helyezkedik el. Ezen felül összehasonlításokat tudunk végezni a monitoring állomás adatai és a szennyezők mért adatai között. Fejlesztési lehetőségek Mint minden informatikai rendszer, ez is sok fejlesztési irányt rejt magában, melyekből csak kettőt emelnék ki. Először is a rendszer jelenlegi állapotában csak a Tisza Kisköre feletti vízgyűjtő terület adatait tartalmazza. Ez természetesen nem jelent elvi korlátot, országos vagy bármilyen nagyobb regionális hálózattá alakítható. Másodszor, egy vízminőségi modell beépítésének sem látom akadályát, mellyel sokkal összetettebb és pontosabb vizsgálatok elvégzése válna lehetővé. Elérhetőség A rendszer elérhető a következő, egyelőre csak időszakosan működő címről, InternetExplorer böngészővel: http://akoel.no-ip.org/wis/ Halállományok mennyiségi viszonyai, struktúrája és elterjedése sekélyvízi ökoszisztémában* GYÖRGY ÁGNES IRMA Diplomamunkám célja a halállományok legfontosabb populációdinamikai paramétereinek meghatározása a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer kísérleti célra használt taván, a halállományok szerkezetének és mennyiségi viszonyainak vízminőség javító szándékkal történő kialakításához. Bevezetés, célok A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) működtetésének egyik alapvető feladata, a vízminőségi szempontokat is figyelembevevő halgazdálkodás kialakítása, a halállományok szabályozásával a megfelelő vízminőség elérése és annak folyamatos fenntartása kell, hogy legyen. A halgazdaságok a halállomány-becslések segítségével befolyásolhatják leginkább az egyes populációk hasznosítását azzal a céllal, hogy ne veszélyeztessék a jövőbeli fogásokat, az ökológiai kölcsönhatásokat, és így az ökoszisztéma stabilitását. Függetlenül a halállomány-becslések eredményeinek későbbi felhasználásától, a becsléseknek pontosnak kell lenniük. Tavakban aránylag jó korrelációkat találtak a hidroakusztikus mérési eredmények és a vertikális kopoltyúhálós fogások között (Jacobson et al., 1990; Rudstam & Johnson, 1992) ezért döntöttünk ennek a két módszernek az alkalmazása mellett. Azonban a hidroakusztikus tanulmányok nagy része mély vizekkel (>10 m) foglalkozik, ahol a mérések során vertikális sugárzást alkalmaznak, de ez sekély tavakban nem bizonyult hatékonynak, mivel a maximális távolság a jeladóvevő és az aljzat között túl kicsi volt (Mouse & Kemper, 1996), így a még kevésbé elterjedt horizontális módszert alkalmaztuk. Valamint összefüggést kerestünk a kopoltyúhálós és az akusztikusán mért hozamok között. Mindezekből következően céljaink: a halközösségek populáció-dinamikai paramétereinek (struktúrájának, egyedszámának, méretfrekvencia-eloszlásának és biomaszszájának) mérése (1); a halászati hozamok (CPUE, Catch per Unit Effort) meghatározása (2); a kopoltyúhálós és az akusztikusán mért hozamok közötti összefüggés leírása (3). Anyag és módszerek A kísérleti célra használt Major-tó a KBVR I. ütemén található lefolyástalan, sekély (átl. 1,2 m), 11 hektáros, eutróf, kizárólag horgászati célra használt tó. Vizsgálatainkat a tó parti és ún. nyíltvízi élőhelyein végeztük, 2005. április-október hónapok között. A halállományok pillanatnyi méretstruktúrájának, egyedszámának és biomasszájának meghatározásához hidroakusztikus állomány-mérést végeztünk. A méréseket a kopoltyúhálós halászattal egy időben végeztük, a hálókat 6-szor kerülve. A méréseket elektromotorral hajtott, gumicsónakra telepített SIMRAD EK60 típusú, elliptikus, osztott hangsugarú hangradarral végeztük, 120 kHz frekvencián, vízszintes üzemmódban. A terepen echogrammokon rögzítettük az egyedi visszhangjeleket, majd azokat konvertáltuk és Sonar4 szoftverrel (Balk & Lindem, 2003). SED (Single Echo-Detection) módszerrel értékeltük. A halállományok faji összetételének meghatározásához, valamint a halászati hozamok (CPUE) becsléséhez multipaneles kopoltyúhálós halászatot végeztünk a délelőtti órákban. Két, egyenként 35 m hoszszú, 1 m széles, 11-50 mm között változó lyukbőségű, 7 panelből álló kopoltyúháló alkotott egy szettet. A háló szetteket a partvonallal párhuzamosan húztuk ki, minden alkalommal azonos helyen (a koordinátákat GPS segítségével bemértük és faléccel * A 2006. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton egyetemi kategóriában dicséretben részesült diplomamunka kivonata. 19