Hidrológiai tájékoztató, 2007

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Földvárszky Attila: Térinformatikai rendszer kidolgozása települési (vízi közmű) emissziós és felszíni vizes adatbázisok integrálásával

reprezentáló grafikus jelek segítségével jelennek majd meg a térképen, ahol az kiválasztásukkal válnak lehetővé a lekérdezések. Az említett objektumok a következők: tó-szegmensek vízfolyás-szegmensek, vízgyűjtők, vízminőségi monitoring állomások, vízrajzi monitoring állomások, szennyezők és a települések. Adatbeszerzés A munka folyamán az egyik legnehezebb feladat az adatok beszerzése volt a feladat jellegéből adódóan, mely éppen azt célozza meg, hogy a sokfelé, elszórt információt gyűjtse egy helyre. Jellemzően a szennyezőkre, a legtöbb esetben hiányos és nem teljes körű adat birtokába jutottam. Adatmodell tervezés A meghatározott 7 fő objektum alapján fel kellett tárnom az adatok közötti kapcsolati rendszert, és meg kellett alkotnom az egyed-kapcsolati, majd a logikai modellt. Fizikai megvalósítás Az adatok tárolásához a választás PostGIS (geodéziai adatok tárolását és kezelését lehetővé tevő elem) kiterjesztéssel a PostgreSQL adatbázis kezelőre eset. Térképi szolgáltatásokat a MapServer nyújtja MapScript kiterjesztéssel. A szerver oldali adatkezelést egy PHP feldolgozó végzi. A kódolást pedig HTML, Javascript és PHP nyelven végeztem. Akkor most nézzük, hogy mit is láthat a felhasználó ha a böngészőjével a rendszer honlapjára kattint. Az oldal jelentős részét maga a térkép foglalja el. Alapesetben a lehatárolt terület látszik, melyen a megszokott térképező funkciókkal változtathatunk. A térkép négy oldalán és sarkain elhelyezett nyilakra kattintva az értelemszerű irányba mozdíthatjuk a megfigyelő ablakot, valamint használhatjuk a „Közelít", „Távolít", „Teljes" és „Frissít" gombokat. Hogy a térképen mely objektumok jelenjenek meg, a baloldalon található „Rétegek" kartotéklapon található bejegyzések kipipálásával vezérelhetjük. Az egyes grafikai elemek objektum megfeleltetéseit pedig a „Jelmagyarázat" kartotéklap szemlélteti. Az egyes objektumokról 3-féle lekérdezést végezhetünk. A lekérdezések módjának állítása a térkép fölött baloldalon található három gomb segítségével lehetséges, az éppen aktuális állapotról pedig a térkép tetején középen kapunk információt. A lekérdezések típusai: „Gyors lekérdezés"-> „Info"-gomb, „Objektum lekérdezés"-> „Lekérdezés"gomb, „Kapcsolati lekérdezés"-> „Kapcsolat"-gomb. A lekérdezés módjának beállítása után már csak rá kell kattintani a kérdéses objektumra, és megkapjuk a kérésnek megfelelő választ. A válaszok jellege értelemszerűen a kiválasztott objektumtól és a lekérdezés módjától függ, azonban közös bennük, hogy a kiválasztott objektumok a térképen kiemelt színnel jelennek meg. „Objektum" lekérdezés esetén a kiválasztott objektum jellemzőiről kapunk információt. Ha az objektum monitoring állomás, akkor a különböző időszakokban mért paraméterek értékeit is megtekinthetjük táblázatos, illetve grafikus formában. A „Kapcsolati" lekérdezés kutatási szempontból a legfontosabb, azonban használata egy kicsit bonyolultabb. Ebben a módban, arra vagyunk kíváncsiak, hogy a kiválasztott objektum milyen más objektummal van kapcsolatban a kapcsolati hierarchiában. Ehhez azonban ismerni kell kell a kapcsolati modellen alapuló kiválasztási modellt. A könynyebb kezelhetőség érdekében a „Kapcs T" és „Kapcs i" kartotéklapokon egy-egy, a kapcsolatokat átlátható módon reprezentáló grafikus beállítási környezetet biztosítok a felhasználónak. A látható nyilak azt jelzik, hogy a nyíl talpánál elhelyezkedő objektum kiválasztása magával vonja az objektumhoz kapcsolódó, a nyíl hegyénél elhelyezkedő másik objektumot (kat). A nyílra való kattintással a kapcsolat megszüntethető illetve újra helyreállítható. Lefelé irányuló kapcsolat esetén: Az ábra azt szemlélteti, hogy egy településen akár több szennyező is elhelyezkedhet, vagyis ha a kapcsolat engedélyezett, akkor a település kiválasztásának hatására automatikusan kiválasztódik az összes, a településen elhelyezkedő szennyező. A következő szinten, a kiválasztott szennyező egy vízszegmenst szennyez, vagyis a kapcsolat engedélyezése esetén a szennyező kiválasztásával a vízszegmens is kiválasztásra kerül. Ugyanígy egy vízminőségi monitor vagy egy vízrajzi monitor csak egy, azonban egy vízgyűjtő akár több vízszegmenshez is tartozhat. Végül egy vízszegmens kiválasztásával eljuthatunk a torkolatig és/vagy a forrásig. Felfelé irányuló kapcsolat értelmezése hasonló a lefele irányulóhoz, és a következőképpen néz ki: 18