Hidrológiai tájékoztató, 2007

MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: 150 éve jelent meg dr. Szabó József: "A budai meleg források földtani viszonyai", "A budai keserűvízforrások földtani viszonyai" és a "Fürdősziget Pest és Buda között" című közleménye

A íöldtani szerkezetet fölülről lefelé a) televény- s agyag 3-4 láb, mostkori; b) kavics s homok 3-5 láb, felső neogen; c) tömött agyag 114 lábra ismeretes, alsó neogen képviseli. (1 láb = 30,48 cm) A kavics s homok réteg az „egyedüli s messze terjedt tartója a keserű víznek." A vizek hőfoka januártól + 9°C - szeptemberig 13°C. Minden hónap +1°C különbséget mutat. Októberben 12°C. Megállapítja, hogy „a keserűvizek nem nagy mélységben fészkelnek. A földtani szerkezet szerint 15-20 láb a maximum melyre lehatnak." A keserűvíz képződéséről szólva közli a víz kémiai öszszetételét, mely az alkatrészek 1000 részben: „kénsav S0

3 11,8-12,3 nátron NaO 5,6-6,1 chlor Cl 1,4 magnesia MgO 2,6-2,7 szénsav C0

2 0,4-0,8 mész CaO 0,6-0,7 kovasav Si0

2 0,01-0,08 káli KO 0,0009-0,4" A dolomitra települő tömött agyag „melyen a keserű források képződése kezdődik". Az agyagban nagy mennyiségű pyrit fordul elő, „hol borsó egész dió nagyságú gömbökben, hol finom osztatú állapotban, de csaknem kivétel nélkül" egész tömegében vegyi mállást mutatva. „E bomlást a lég oxygenje s a víz idézik elő", a végeredmény: vasoxydhidrát és kénsav. „Az előbbi visszamarad, az utóbbi pedig hat a carbonatokra azokat kénsavas mész meg kénsavas magnésiára változtatván. A kénsavas mész mint gyps közel a képződési helyhez kijegül, s így legnagyobbrészt visszamarad, míg a könnyen olvadó kénsavas magnesia és egy kevés kénsavas mész a szivárgó vízzel tovább megy." „A kénsav s a magnesia túlnyomó mennyisége keserűforrásainkban tehát a pyrit, a dolomit, a lég oxygenjének meg a szénsavas víznek kölcsönös hatásából ered." „Le érvén az oldat a trachyt tartalmú kavics réteg széléig, akadály nélkül bele szivárog s magát e képlet egész teijedelmében elönti, véglefolyást a Dunába találván." A kimerítőbb megismertetés végett négy keserűvizes kút kémiai elemzését is közli. Az itt leírtakat vesd össze dr. Vendl Aladár: A budapesti keserűvízforrások hidrogeológiája című német nyelvű részletes közleményével (Vendl A. 1949). 1. a bra .A r urdosziget Buda es Fest kozott (Szabó J. 1857c) A Fürdőszigeten a vonalkázott határ jelenti a meleg források összes területét; a pontozott körök ellenben a főbb csoportokat. Józsefhegy Fürdöszigel Pesti part Dunai'tzr Homok Vw ' ly N—^ / Dél. i nyu- • 1 Ej6zak kelet 2. ábra. A fürdőszigeti meleg források hydrogeologiai viszonyai (Szabó J. 1857c) A,fürdősziget Pest és Buda között" című közleményben a Margitsziget felett fekvő, ma már eltűnt homok és kavics képezte sziget (1. ábra) melegvizű forrásait ismerteti. A források helyzetét az 1. ábra szemlélteti. A források mind melegek, de különböző: 23,7-42,2°C hőfokúak. A hőfok annál magasabb, mennél csekélyebb a Duna víz állása. Ha a vízállás magas, akkor hideg víz szivárog a forrásokhoz, alacsony vízállás esetén magasabb hőfokúak. A „források vize tiszta, színtelen. A +41°C hőfokúak mind gyengén hydrothionizüek, de kellemesen itatják magukat; míg a hidegebbek hydrothiont nem árulnak el, kellemetlen izűek s gyengén savanyuk." A fürdőszigeti meleg források hydrogeologiai viszonyait illetően megjegyzi, „hogy azok egyik ágát képezik a Józsefhegy alatt felnyúló főnyilásnak, mely a tömöttagyag által a hideg dunaviz behatása ellen óva egész idág jő, s itt a véknyodó agyagrétegen magát felüti" (2. ábra). 10