Hidrológiai tájékoztató, 2007

MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: 150 éve jelent meg dr. Szabó József: "A budai meleg források földtani viszonyai", "A budai keserűvízforrások földtani viszonyai" és a "Fürdősziget Pest és Buda között" című közleménye

150 éve jelent meg dr. Szabó József: „A budai meleg források földtani viszonyai", „A budai keserűvízforrások földtani viszonyai" és a „Fürdősziget Pest és Buda között" című közleménye Dr. Szabó József (1822-1894) az önálló magyar geológia megalapítója a címben szereplő három közleménye 150 évvel ezelőtt 1857-ben, az általa szerkesztett „A Magyar Természettudományi Társulat Evkönyvei" 1851-1856. évi harmadik kötetében egyidőben jelent meg (Szabó J.\ 1857abc). Szabó József Buda és Pest földtani és vízföldtani viszonyaival már az 1853 évtől kezdődően erőteljesen foglalkozott, melynek eredményeit elsőízben a „Die geologischen Verhältnisse Ofen's" (Szabó J. 1856a) és a „Budapest területének földtani fejlődése" (Szabó J. 1856b) című közleményében foglalta össze. Ezekről a Hidrológiai Tájékoztató 2006. évi számában (Vitális Gy. 2006), míg Szabó József a témához tartozó közleményei jegyzékéről dr. Dobos Irma (Dobos I. 2003) tanulmányában olvashatunk. Ajelen cikkben azokat a mondatokat, illetve mondatrészeket, ahol az eredeti szöveget meghagytam, emlékezésül a korabeli nyelvezetre, idézőjelbe tettem! >

y4 budai meleg források földtani viszonyai" című közleményben vázolja a Gellérthegy és a Józsefhegy földtani viszonyait. „A Gellérthegyből három forrás bugyog ki: a sárosfürdői [ma Gellértfürdő], a rudasfürdői és a rácz- [ma Imre] fürdői. Az első kettő a hegy keleti vagy dunai oldalán van s közvetlenül dolomitból fakad, még pedig a sárosfürdői egy nyílásból, a rudasfurdői egész egy barlangból", a ráczfurdői a hegy északi részén budai márgából fakad. A Józsefhegy császárfürdői és lukácsfürdői forrásai a dolomitra települő nummulitmészből és márgából nyomulnak elő. Vázolja a két forráscsoport vegytani összetételét, a források hőfokát és eloszlását. Megállapítja, „hogy a józsefhegyi és a gellérthegyi források közt földalatti közlekedés van, s hogy ennélfogva mind kettejöknek egy közös tartójuk van, melyből a víz hydrostatikai nyomás következtében fölnyomatik, s csak közel a földfelülethez ágazik szét egyik a Józsefhegy másik a Gellérthegy alól törvén elő". Megállapítja, hogy „A dunavíz magas állása azonban fürdőink vizének hőfokát nem szállítja alább, az a kiömlő meleg forrásnak pusztán csak gát gyanánt áll útjában A meleg források eredetét úgy magyarázza: „hogy a külvíz áteresztő kőzetek tömegén vagy kevésbé áteresztők hasadásain oly mélyen szivárog le, míg a föld saját melegének körébe jutott, annak hőfokát fölveszi, s ha a körülmények kedvezők ugyanazzal ismét a felületre nyomatik. Útközben fölfelé az igaz hogy oly rétegekkel érintkezik, melyeknek hőfoka csekélyebb, sőt az évszak szerint változó; ez azonban mit sem tesz ha a feltolás gyorsan történik s a feltolt viz mennyisége tetemes. Az útjában található kőzetekre behat, azokból részeket vesz fel s ezeket benne az elemzés kimutatja." Feladatul tűzte ki, hogy a „víz micsoda földtani képletekig nyomulhat le s melyeken megy át míg végre a fölületre ér?" A meleg források - Molnár János által vizsgált - vegyalkatából is következtet a feltörő víz az egyes kőzetekkel való érintkezésére. A „hydrothionsav s az alkénessav (dithionossav) csak a józsefhegyi vizekben fordul elő, míg a gellérthegyiekben hiányzik". A nummulitmész és márga pyrittartalma okozza a hydrothionsav, illetve az alkénessav keletkezését. „A kénsav S0

3, mely egyik vízben sem hiányzik a pyritnek köszöni eredetét", melyet a fehér tömöttmészben helyenként nagyobb mennyiségben is talált, a dolomitban sehol." „A szénsav C0

2 legnagyobbrészt a mész és dolomitképletekből ered." „Aphosphorsavat P0

5 valószínűleg apatit szolgáltatja", amit itt nem talált, de utal a trachitra amely a korabeli felfogás szerint a legalsó képletet jelenti. „A chlor a hajdani tengerekből lerakódott rétegekből ered, melyekben a nátriumhoz, magnesium vagy calciumhoz" kötődik. „A feloldott kovasav Si0

2 ... legvalószínűbben a trachytból ered." „Az alkáliák KO, NaO, LiO szintén vulkáni kőzetet feltételeznek, melynek földpátnemű tömege a szénsavtartalmú meleg víz által bomlást szenved, s azokat szolgáltatja." „A mész és magnesia CaO, MgO, a mangán és vas MnO, FeO a mész és dolomitképletekből jőnek." A bitument a mész és a dolomitból származtatja. * * * Megjegyzem, hogy Szabó József által trachytnak leírt kőzet ma andezit néven szerepel! A területhez közeleső, az 1965-ben mélyült Budaörs-1. számú 1200 m mély szerkezetkutató fúrás a triász dolomitban 775,1 -831,4 m között 56,3 m vastag harmadidőszaki andezit betelepülést harántolt. * * * budai keserűvízforrások földtani viszonyai" című közleményben ismerteti a Budától délre a Gellért- és Sashegy, az Akasztófahegy, Péterhegy és a Pacsirtahegy által közrefogott medencében elhelyezkedő terület földtani szerkezetét, a vizek havonként váltakozó hőfokát, majd a keserűvíz képződését. 9