Hidrológiai tájékoztató, 2006
A 30 ÉVES KISKUNSÁGI NEMZETI PARK JUBILEUMI ELŐADÁSAI - Mádlné dr. Szőnyi Judit: A Duna-Tisza közének vízföldtani típusszelvénye
A vizsgálatok a Kolon tó környéki lápterületekre és a szomszédos Solti-síkságra összpontosultak, különös tekintettel a Kelemen-szék-Fülöpszállási szikesek eredetére. Az eredmények alátámasztották Tóth és Almási (2001) következtetését, miszerint tektonikai törések és viszonylag jól vezető üledékes lencsék („hidraulikai ablakok") a felszálló sós víznek utat biztosítanak. A vetők hidraulikai szerepének ellenőrzésére és helyzetük pontosítása céljából Mészáros (2005) szeizmikus reflexiós szelvényeket értelmezett a szűkebb tanulmányi területen, megerősítvén a korábbi feltevéseket. Az említett tanulmányokon kivűl még Varga (2001) és Simon (2003) járult fontos részeredményekkel a hidrogeológiai helyzet tisztázásához. IRODALOM Mádlné SzőnyiJ., Simon Sz., Tóth J„ és Pogácsás Gy. (2005): Felszíni és felszín alatti vizek kapcsolata a Duna-Tisza közi Kelemen-szék és Kolon-tó esetében. Altalános Földtani Szemle 30, 93-110. Mészáros E. (2005): Hidrogeológiai célú szeizmikus értelmezés a Duna-völgy északkeleti részén. Diplomamunka, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék, Budapest. Simon Sz. (2003): Tó és felszínalatti víz közötti kölcsönhatás vizsgálata a Duna-Tisza közi Kelemen-szék tónál. Diplomamunka, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék, Budapest. Tóth J. és Almási I. (2001): Interpretation of observed fluid potential pattern in a deep sedimentary basin under tectonic compresson: Hungarian Great Plain, Pannonian Basin. Geofluids I, 11-36. Varga R. (2001): Hidraulikai adatfeldolgozás és felszín alatti áramkép értelmezés egy Duna-Tisza közi tanulmányterületen. Diplomamunka, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék, Budapest. A Duna-Tisza köze vízföldtani típusszelvénye* MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT ELTE TTK, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék Célok és a kutatás háttere Kutatásaink célja az volt, hogy az Alföld felszín alatti vízáramlás-terére Tóth és Almási (2001) által megállapított jellegzetes tulajdonságokat ellenőrizzük egy Duna-Tisza közi tanulmányi területen, majd az általánosítható következtetéseket levonjuk a Duna-Tisza köze vízföldtani típusszelvénye formájában. Az itt bemutatásra kerülő eredmények Mádl-Szőnyi J. és Tóth J. (in press), Mádlné Szőnyi ./., Simon Sz., Tóth J., Pogácsás Gy. (2005) tanulmányaiban összefoglalt, valamint Mészáros E. (2005) diplomamunkája keretében elvégzett kutatásokra alapulnak. A tanulmányozott terület egy, a Duna és a Tisza közötti 100km*65km-es zóna, amely Dömsöd és Paks valamint Martfű és Csongrád között húzódik, melyre vonatkozóan vizsgáltuk: a felszín alatti vizek Tóth J. és Almási I. (2001) által megállapított kettős eredetét az aljzattól a földfelszínig; a vízvezető lencsék és a szerkezeti elemek hatását a gravitáció és túlnyomás által hajtott vizek eloszlására. Mindezt úgy valósítottuk meg, hogy az alföldi kutatás (Tóth J. és Almási /., 2001) keretébe illesztve egyre részletesebb, nagyobb léptékű munkát végeztünk a tanulmányi területen. Ez lehetőséget adott arra, hogy a felszínközeli viszonyokat a regionális képbe helyezve értékeljük, de annál sokkal részletesebb, jobb felbontást nyújtó adatokra támaszkodva. Ezt a megközelítést indokolta az is, hogy a felszín irányában nő az adatsűrűség. Szisztematikus hidraulikai, víz-rétegtani, hidrotektonikai feldolgozásokat és kémiai értelmezéseket végeztünk „mély regionális", „sekély regionális" és „lokális" léptékben. A „mély" elemzések kiterjedtek egészen a medencealjzatig, míg a felső-pannóniai és a negyedidőszaki képződményeket magában foglaló felső, 400-500 m vastag rétegtani egységet külön vizsgáltuk a „sekély" feldolgozás keretében. Végezetül a „lokális" kutatási területen belül az előbbieknél részletesebb vizsgálatokat végeztünk a felszínközeli összletre vonatkozóan. Foglalkoztunk a felszálló mélységi vizek és a gravitáció által mozgatott vizek környezeti hatásainak kimutatásával. Majd az eredményeket visszacsatoltuk a regionális értelmezésbe és az általános következtetések levonása után vezettük le a vízföldtani típusszelvényt. Adatháttér és feldolgozások A kőzetvázra vonatkozóan 58 mélyfúrás, 254 vízkutató fúrás és 45 karotázs szelvény adatait használtuk. 56 szeizmikus szelvényt (MOL adattár) értelmeztünk vízrétegtanilag és szerkezetileg. 1379 hidraulikus emelkedési magasság adatot (MOL, VIFIR, VITUKI adattár) és 100 vízkémiai elemzést (VITUKI adattár) valamint Erdélyi Á. (1989) medencealjzatra vonatkozó vízkémiai adatait használtuk. Terepmunkát is végeztünk a felszíni jelenségek térképezésére a Kolon- és Kelemen-szék tavak környezetében. Felhasználtuk Kuli L. és Kőrössy L. (1989) talajvízkémiai térképeit, Bíró M. növénytani és Bakacsi Zs. talajtani adatait. Az adatok feldolgozásával három (M=l:250000-es), kettő (M=l :50000-es) tomografikus potenciáltérképet; valamint három „regionális mély,, (M h=l:250000 M v=l:20000); három „regionális sekély" (M h=l:250000 * , A Kiskunsági Nemzeti Park elmúlt 30 éve a földtan tükrében" c. jubileumi emlékülésen (Kecskemét, 2006.06.16.) elhangzott előadás kivonata. 50