Hidrológiai tájékoztató, 2006

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pálfai Imre: A lefolyás évenkénti változása az Alföldön 1966 és 1985 között

A lefolyás évenkénti változása az Alföldön 1966-1985 között DR. PÁLFAI IMRE Magyarország síkvidéki területeinek hidrológiai viszonyait a legutóbbi Országos Vízgazdálkodási Keretterv készítésekor - a területileg érintett vízügyi igazgatóságok szakembereinek közreműködésével - a belvízi tájegységek 1966-1980 között mért elöntési és vízhozam-adataira, főként az ún. belvízi dekádjelentésekre támaszkodva igyekeztünk feltárni, majd bemutatni. A kerettervi kötet szűkre szabott terjedelme és az idő rövidsége a feldolgozási munka eredményeinek csak egészen rövid bemutatását tette lehetővé (OVH 1984). E kérdésről a szaksajtóban bővebben és az időközben elvégzett újabb vizsgálatokra is kitérve számoltam be (.Pálfai 1986, 1988), de pl. a lefolyás időbeli változásáról csak az Alsó-Tisza bal parti tájegységére közöltem adatokat, míg a többinél az 1966-1980 közti 15 éves átlagot adtam meg. A hiányt most némiképp pótlandó, miután az adatellenőrzéseket és a szükséges javításokat, valamint - ugyancsak a vízügyi igazgatóságoktól kapott alapadatok segítségével - az 1981-1985 időszakra vonatkozó kiegészítéseket elvégeztem, a következőkben bemutatom az évi lefolyásnak, valamint a csapadéknak és a lefolyási hányadnak az Alföld egészére meghatározott 1966-1985 közötti értékeit (1. táblázat). Az Alföld 35 belvízi tájegységre bontott teljes vizsgált területe - a mintegy 3000 krrr-es külföldi vízgyűjtővel együtt - 41 355 km

2. Az 1. táblázat lefolyási adataival kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy a belvízi dekádjelentések készítői, mivel a belvízi tájegységek rendszerint nem voltak, s ma sincsenek ellátva megfelelő vízhozammérő műtárgyakkal, a lefolyt, illetve a vízi létesítményekkel levezetett vízmennyiséget a torkolati szivattyútelepek teljesítmény-adataiból és üzemóráiból, vagy - gravitációs levezetésnél - vízállás-adatokból közelítő módon határozták meg, s ebből számították a vízgyűjtőterület fajlagos lefolyását, ami ilyenformán nem elég pontos, de a tájegységi adatokból meghatározott alföldi területi átlag a gyakorlati tervezési és üzemeltetési feladatokhoz, sőt tudományos vizsgálatokhoz is bizonyos támpontot nyújthat. Az alapadatok feldolgozásakor a több esetben hiányzó, vagy a szemmel láthatóan erőteljes emberi beavatkozással (tározóban való vízvisszatartással, öntözővíz-átvezetéssel, halastó-lecsapolással stb.) magyarázható durva „hiba" miatt korrigálandó adatokat a szomszédos időszakok és a szomszédos vízgyűjtők lefolyási adatainak figyelembevételével, becslésszerű interpolációval pótoltuk, illetve javítottuk. Bár minden zavaró körülményt nyilván nem lehetett kiszűrni, a végeredményül kapott értékek hozzávetőleg azt a kvázi-természetes lefolyást tükrözik, amit az alföldi vízelvezető rendszereknek az adott időszakban fönnálló vízszállító kapacitása és üzemrendje is befolyásolt. Az 1. táblázat tanúsága szerint a vizsgált időszakban a legnagyobb évi lefolyás 1970-ben volt (93 mm). Kiemelkedő értékeket mértek még 1966-ban és 1967-ben, valamint átlag felettieket az 1977-1981 közötti időszakban. A legkisebb lefolyású évek 1972, 1973 és 1983 voltak (15-18 mm-es évi lefolyással), de 1968-ban és 1984-ben is viszonylag csekély volt a lefolyás. A húszéves lefolyási átlag 46 mm, ami az Alföld egészéről 1,9 milliárd m

3/év lefolyást, illetve vízlevezetést jelent. Az alföldi területi csapadékátlagot a belvízi tájegységenkénti adatokból határoztam meg. A húszéves átlag 558 mm. A lefolyásból és a csapadékból számított lefolyási hányad tág határok között, 0,029-től 0,161-ig változik. E nagyfokú változékonyság a talaj nedvességtartalmának változásával magyarázható, ami többek közt a tárgyévi csapadékmennyiségtől és a megelőző évek csapadékától, a párolgási viszonyoktól és a talajvízmozgástól függ. A lefolyási hányad húszéves átlaga 0,082. A lefolyás éven belüli eloszlásáról korábbi vizsgálataink alapján hozzávetőleg az mondható, hogy az évi vízmennyiségnek általában kb. kétharmada a decemberáprilis közötti időszakban, egyharmada pedig májusnovember között folyik le. Kivételesen azonban egyenletesebb eloszlás, sőt fordított arány is előfordulhat, mint például 1974-ben és 1980-ban. 1. táblázat. A lefolyás, a csapadék és a lefolyási hányad értékei az Alföldön 1966-1985 között Év Lefolyás mm/év Csapadék mm/év Lefolyási hányad 1966 83 698 0,119 1967 79 490 0,161 1968 24 502 0,048 1969 43 617 0,070 1970 93 704 0,132 1971 48 426 0,113 1972 16 543 0,029 1973 15 441 0,034 1974 33 696 0,047 1975 32 563 0,057 1976 29 545 0,053 1977 65 566 0,115 1978 46 569 0,081 1979 69 543 0,127 1980 69 672 0,103 1981 61 555 0,110 1982 41 483 0,085 1983 18 431 0,042 1984 23 540 0,043 1985 37 586 0,063 Átlag 46 558 0,082 47