Hidrológiai tájékoztató, 2006
MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: 150 éve jelent meg dr. Szabó József "Die geologischen Verhältnisse Ofen's" és "Budapesti területének földtani fejlődése" című közleménye
Fi o. 3. Oonauseife des Sh Gerhardberges . 1. ábra. Fig.l. Szelvény a budai Szt. Gellérthegy és a Mátyáshegy között 1. Dolomit, 2. Szaruköbreccsia, 3. Nummuliteszes mészkő, 4. Márga (eocén), 5. Agyag (neogén), 6. Édesvízi mészkő. Fig. 2. A Császárfürdő melletti Malomtó; Fig. 3. A Szt. Gellérthegy dunai oldala; Fig. 4. és 5. A barit kristályformái Ismerteti az alagút márgájában előforduló kalcit, barit, gipsz és pirit ásványokat. A barit kristályformáit a mellékelt 4. és 5. ábrán [Fig. 4. és 5.] is szemlélteti. Az ősmaradványok közül tüskésbőrűek, kagylók, csigák, brachiopodák, rákok és halpikkelyek mellett növénymaradványokat is említ. A márgára vékony márgarétegeket tartalmazó (neogén) agyag települ (1. ábra) [Fig. 1.]. Az agyag a magasabban fekvő részeken szabadabb szerkezetű (szellősebb), míg a mélyben olyan szilárd, hogy a víz nem szivárog rajta át. A várhegyi kutak feküjét képezi. A Lánchíd pilléreit a kemény agyagra alapozták, mely a Duna alatt a pesti oldalon is követhető. Az agyagra kavics és futóhomok települ, amely mindenütt lehetővé teszi a Dunából áramló víz feltárását. A Várhegy tetején többékevéssé porózus és kemény fekvésű édesvízi mészkő települ. A Józsefliegy (Josephsberg) keretében a Kálvária-, valamint a Rókus- és a Ferenchegyet is tárgyalja, melynek során nummuliteszes mészkövet, márga, agyag és édesvízi mészkő rétegeket ír le. A nummuliteszes mészkövet 10-12 szépvölgyi kőfejtőben tanulmányozta és leíija a benne található ősmaradványokat. A mészkövet égetésre, útépítésre használják, sőt a Vajdaságba hajón szállítják. Az 1. ábra [Fig. 2.] a Császárfurdő melletti Malomtó-i feltárás földtani viszonyait szemlélteti. A b a rétegek déli dőlésűek, c észak felé elterülő márgarétegek, d azonos anyagú márgatörmelék, a nummuliteszes mészkő, mely alatt a tó kiszélesedik. Az agyag legnagyobb terjedelmű a Várhegy és a Kálváriahegy közötti teknőben (1. ábra) [Fig. 1.]. A Józsefhegy csúcsán fehér és sárga kréta kifejlődésű agyag található, melyet festékföldnek hasznosítanak. Az édesvízi mészkő az agyagot kisebb-nagyobb táblákban fedi, melyet építőkőnek és mészégetésre is használnak, eltávolításával a vegetáció számára jó földet nyernek. A Kis-Svábhegy (Klein-Schwabenberg) földtani felépítésében nummuliteszes mészkő és márga vesz részt. A kőfejtőkben szép sárga baritok, mészpát kristályok gazdag lelőhelye található. A hegy körül agyag települ. A márga üledékek vastagságára az 1831-ben 474 láb mélységig fürt krisztinavárosi [negatív] artézi kút ad támpontot. A víz tükre 73 lábbal magasabban volt mint a Duna 0-pontja. Csak hosszú szivattyúzás után érezhető a víz kellemes íze. A Naphegy [Nyárshegy] (Spieszberg) földtani felépítése a Várhegyivel azonos. Fennsíkja közepén levő mélyedést laza szövetű édesvízi mészkő tölti ki. A teknő legmélyebb pontján a mészkő alatti agyagteknő fölött néha elapadó forrásból légköri származású iható víz található. A Gellérthegy (Gerhard- oder Blocksberg) főtömegét dolomit alkotja, amely kisebb-nagyobb foltokban szarukő10
