Hidrológiai tájékoztató, 2005

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fehér Ferenc: Őszintén a Társaság helyzetéről

képpen meg kellene vizsgálni az előadóülések hatékonyságát. Előadóülést tartani kényelmes társasági munkaforma: lehet érdekes témákat találni, jelentkeznek előadók (kezdők és profik) a témák elővezetésre, szabad vita alakulhat ki, előadói gyakorlatot szerezhetnek a kezdők, meggyőzően szerepelhetnek a profik és még talán valamilyen egységes álláspont is kialakul az adott témában. A szakembergárda együtt van és ez is nagyon fontos szempont! Nem tudjuk mérni az előadóülések hatékonyságát. Színvonaluk nyilván nagyon eltérő, a megtárgyalt témák lehetnek jelentéktelenek, bírhatnak helyi vagy országos jelentőséggel. A feldolgozás színvonala is eltérő lehet. Időnként megjelennek beszámolók ezekről az előadóülésekről, különben azonban meglehetősen keveset tudunk róluk. A területi szervezetek - értelemszerűen - a legkülönbözőbb témákkal foglalkoznak, ezeknek egységes hatásáról eleve nehéz beszélni. A szakosztályok elvileg egységesebb témakörökben mozognak, itt talán egy év, vagy egy adott időszak alatt bekövetkezett szakmai eredményről, hatásról is számot lehetne adni. Ezek a vélemények aztán megjelenhetnének társasági szinten, megalapozva azokat a szakmai értékeket, amelyet annyira keresünk, és amelyeket elvárnak tőlünk. Többször elmondtam és leírtam: irigylem a Társaság hidrobiológiái szakterületét. Megvalósították azt, amit más szakterületen is kellene: szoros szakmai kapcsolattartást, színvonalas, minden évben megrendezésre kerülő konferenciát (hidrobiológus napok), a sokszereplős rendezvényt, a fiatalok kellő bevonását, egy fontos téma sokoldalú körüljárását. Meggyőződésem, hogy a Társaság más szakterületein is szükség lenne ilyen rendezvényekre, hiszen a területi vízgazdálkodással, a települési vízgazdálkodási kérdésekkel több szakosztályban foglalkoznak és az árvízvédelem is olyan kérdés, hogy megérdemelne évente egy kiemelt rendezvényt. Az ilyen típusú rendezvényeknek (konferenciáknak) nem csak az az értelme, hogy sokoldalúan meg lehet beszélni egy témát, összejönnek a különféle szakosztályok és területi szervezetek szakemberei, hanem az is, hogy fontos kérdésekben egységes álláspontot, véleményt lehet kialakítani, amit aztán a Társaság képviselhetne. És az is fontos lenne, hogy így egyfajta integráció jönne létre az egyébként meglehetősen széttagolt Társaságban. 9. Nemzetközi kapcsolatok Olyan világban élünk, ahol a nemzetközi integrációnak és kapcsolattartásnak nagy szerepe van. Hátrányban van az a szervezet, amelyik a nemzetközi vérkeringésbe nem tud kellően bekapcsolódni. Sajnálatos, hogy a Társaság nemzetközi kapcsolatai mára szinte a nullára íródtak le! Ezek a kapcsolatok esetiek, és személyekhez kötődőek. Egyik sem lenne baj, ha lennének formalizált és személyektől független nemzetközi kapcsolataink is. Hogy ilyenek nincsenek, ez elsősorban anyagi kérdés. A Társaság romló anyagi lehetőségeinek elsők között a nemzetközi kapcsolatok estek áldozatul. Nincs pénz nemzetközi rendezvényeken való részvételre, a társszervezetekkel való kapcsolattartásra, közös rendezvényekre, látogatásokra, delegációk fogadására, szakmai utakra. A Társaság így lassan (vagy nem is olyan lassan?) kikerül (kikerült?) a nemzetközi vérkeringésből. Nem vesz részt olyan szakmai munkában sem, ahol nem kell utazni (vagy nem sokat), csak levelezni, szakmai véleményeket, álláspontokat kialakítani, hiszen ehhez nincs meg a szükséges szervezet és szervezettség. Pedig a nemzetközi tekintély szintén egy olyan érték, amivel a Társaság büszkélkedhetne és számos olyan nemzetközi szakmai folyamat zajlik (szabályozások, anyagok, útmutatók készülnek), amelybe a bekapcsolódhattunk volna. Az itt megszerezhető információkat mi adhatnánk tovább tagjainknak, tagszervezeteinknek és az szintén része lehetne a társasági értékteremtésnek. Szükség van-e arra, hogy egy olyan szervezetnek, mint az MHT nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezzen, nemzetközi elismertsége legyen? Feltétlenül szükség van! Akár a Víz Keretirányelv bevezetése, akár az árvízvédekezéssel kapcsolatos nemzetközi munka (de mondhatnánk a víziközművekkel vagy a területi vízgazdálkodással kapcsolatosakat is) egyszerűen nem folyhatna a Társaság valamilyen szintű részvétele nélkül. Ez nem csak a Társaság érdeke, ez nemzeti érdek is. A Víz Keretirányelv alkalmazásával kapcsolatban számos olyan kérdés van (pl. a társadalom, az érintett lakosság bevonása), ami tulajdonképpen a Társaság „testére szabott" feladat. Vélhetően ezt más nem, vagy csak kisebb hatékonysággal tudná elvégezni, mint például a területi szervezeteink. Érthetetlen az ezzel foglalkozó állami intézmények tartózkodó magatartása, egyáltalán a Víz Keretirányelv bevezetésével kapcsolatban az a - pont a Keretirányelv elvével ellentétes hozzáállás, ahogy ezeket a kérdéseket kezelik. Abban az egyébként jól és gyorsan integrálódó világban, ahol már az információk is sok csatornán áramlanak mindkét irányba, ezt az álláspontot nem lehet sokáig fenntartani. A társadalomnak köze lesz a vízgazdálkodási ügyekhez, ezekhez felkészült szervezetek kellenek, amelyek komoly nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. A Víz Keretirányelvvel kapcsolatos feladatok megvalósításában való részvétel csak az egyik lehetőség a nemzetközi vérkeringésbe való visszakerülésre. Számos olyan nemzetközi pályázati lehetőség van, ahonnan forrást lehetne szerezni. El kellene kezdeni a felkészülést az ilyen pályázatokon való részvételre. 10. Összefoglalás A Társaság helyzetének javítása, tevékenységének fejlesztése érdekében a következők megtételére lenne szükség: - a Társaság vezető szervezeteinek (intéző bizottság, elnökség) és közgyűlésének átalakítására, munkájuk hatékonyabbá tételére, - értékelni kell azokat a versenyhelyzeteket, amelyekbe belekerültünk és el kell dönteni, miben, milyen feltételek között vállaljuk a versenyt, - egyértelmüsíteni kell a Társaság értékeit, ki kell 85