Hidrológiai tájékoztató, 2005

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Geszler Ödönné: A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlésének ajánlásai

alakítani értéktudatát, - ki kell használni a független, objektív szakmai véleményalkotásban rejlő lehetőségeket, - pontosan meg kell határozni a Társaság szolgáltatási körét, különös tekintettel a jogi tagszervezetek esetében, - a Társaság működési sebességének gyorsítására, az elektronikus kapcsolattartás kiszélesítésére, - a Társaság szakmai függetlenségének megőrzésére, az objektív véleményalkotás módszereinek fejlesztésére, - hatékonyabb szakmai rendezvényekre, több integrált szakmai konferenciára van szükség, - vissza kell kerülni a nemzetközi vérkeringésbe, - jobban ki kell használni a VKI bevezetése nyújtotta lehetőségeket. Fehér Ferenc a Magyar Hidrológiai Társaság főtitkára A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlésének ajánlásai Országos Vándorgyűlés Nyíregyházán Társaságunk XXIII. Országos Vándorgyűlése ez évben július 6. és 8. között Nyíregyházán került megrendelésre, központi témája pedig a „Környezetbarát vízgazdálkodás" volt. A plenáris ülésén és szekciókban sorra került a téma minden fontos és aktuális kérdése, a települési és területi vízgazdálkodástól az árvízvédelemig. Kiemelt témakör volt a vízi környezet- és természetvédelem, ezen belül a holtágakkal kapcsolatos rehabilitáció lehetőségei, a természetközeli vízgazdálkodás módszerei és a Víz Keretirányelv bevezetésével kapcsolatos kérdések. Alkalmat adott a találkozás arra is, hogy a résztvevők eszmét cseréljenek Társaságunk helyzetéről és jövőképéről. A nyitó plenáris ülésen köszöntötte a résztvevőket Csabai Lászlóné, Nyíregyháza város polgármestere és dr. Szilágyi Dénes, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Közgyűlésének alelnöke. Ezt követően két előadás hangzott el: Márkus Ferenc a WWF Magyarország igazgatója „Természetvédelmi és társadalmi szempontok a vízgyüjtő-gazdálkodásban" címmel, Bodnár Gáspár vízügyi igazgató, Társaságunk helyi Területi Szervezetének elnöke pedig „A Felső-Tisza vidék vízgazdálkodása" címmel tartott előadást. Az első két napon öt szekció keretében vitaindító előadások hangzottak el, majd a 62 beküldött - CD formájú kiadványban közreadott - előadás anyagát vitatták meg a résztvevők. A harmadik napon beregi tanulmányúton vehettek részt az érdeklődők. Megtekintették a 2001. évi tarpai gátszakadás helyszínét, valamint az egymást követő két nagy árvíz utáni helyreállítás és rehabilitáció számos létesítményét. Horváth Gábor a házigazda Területi Szervezet titkára útközben Kölcsey Ferenc és Petőfi Sándor emlékét idéző helyszínekre is felhívta a résztvevők figyelmét. A Vándorgyűléshez hagyományosan kapcsolódó szakmai kiállításon ezúttal egy angol és egy osztrák cég is képviseltette magát. A hagyományoknak megfelelően történt a Vándorgyűlés ajánlásainak összeállítása is: a szekciókban megfogalmazott javaslatokból a záró plenáris ülés résztvevői az alábbiakat fogadták el. TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS 1. Javasoljuk a vízbázis-védelmi program diagnosztikai fázisának folytatását azoknak a vízbázisoknak az esetében, ahol ez a vizsgálat megkezdődött. A vízbázisdiagnoszti-kához szükséges forrásokat a korábbiaknál szélesebb körből szükséges biztosítani. A vízbázisok földhivatali bejegyzésének meggyorsítása, egyszerűsítése érdekében jogszabályi módosításra van szükség. 2. Javasoljuk a 164/2004. számú kormányrendeletben előírt szennyvíz-csatornázottsági szint (2015-ig 87%) felülvizsgálatát szakmai indokok és a gazdasági megfontolások miatt. Ugyanakkor a csatornázásra nem kerülő területek szennyvíz-elhelyezésének és -kezelésének korszerű műszaki és szervezeti megoldásait ki kell alakítani (pl. a Debreceni Vízmű tapasztalatai alapján). 3. A szennyvíziszap gazdaságos kezelése és elhelyezése érdekében országos koncepció és stratégia kidolgozását javasoljuk, amely kiterjed a mezőgazdasági elhelyezésre, a komposztálásra és az égetésre, a hasznosítás különböző lehetőségeire és a támogatási rendszerek kidolgozására. 4. A fenntartható települési vízgazdálkodás érdekébenjavasoljuk: • a települési csapadékvíz kezelésével kapcsolatos kérdéskör kiemelt kezelését mind mennyiségi, mind minőségi szempontból; • hogy a település-tervezésnek és -üzemeltetésnek váljon a települési vízgazdálkodás fontos részévé, mivel ez a település szerkezetét, azt ott lakók életminőségét és mindennapi életét befolyásolja; • a fenntartható csapadék- és használtvíz elhelyezési módszerek elterjesztését, a szemléletváltást és az ezzel kapcsolatos rendszerszemléletű gondolkodás bevezetését; • a városi vízhasználatok részére rendelkezésre álló vízkészletek fogalmának átértékelését, a csapadékvíznek és esetenként a szennyvíznek az újrahasznosítási folyamatba való bevonását és a vízhez kötődő anyagforgalom zártabbá tételét. 5. Javasoljuk a víziközmű törvény mielőbbi kidolgozását és bevezetését. 86