Hidrológiai tájékoztató, 2005

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fehér Ferenc: Őszintén a Társaság helyzetéről

Ha szakmai véleményalkotásnak ez a módszere teret nyerne a Társaságban, akkor sok, fontos kérdésben a szakemberek széles körét lehetne megkérdezni, és ez nyilván árnyalná is, egységesítené is a társasági véleményt. Annak, hogy fontos kérdésekben a Társaság véleménye így kerül kialakításra (nevezetesen több száz, esetleg ezer szakember megkérdezésével) gyorsan híre menne, és az így kialakított vélemények felértékelődnének. Érdemes lenne része lenni egy komoly szakmai véleményt kialakító gárdának és azt is elérnénk, hogy a Társaság fontos szakmai kérdésekben megkerülhetetlen legyen. Mindennek fontos eleme az információ gyors továbbítása. A Társaság napi működésében, döntéshozatali mechanizmusában is jobban ki lehetne használni az elektronikus kapcsolattartást. Nem gondolom, hogy rendszeres találkozókat, elnökségi üléseket, intézőbizottsági üléseket kellene kiváltani, hiszen a személyes kapcsolattartás a Társaság életében alapvető kérdés. Számos döntéshozatalt, főleg a háttéranyagot széles körének rendelkezésre bocsátásával azonban meg lehetne könnyíteni, fel lehetne gyorsítani. 7. Szakmai függetlenség Az előzőekből kitűnik, hogy a Társaság szakmai függetlensége sokak szemében érték. A szakmai függetlenség persze többféle szempontból értékelhető: a nagy tudásbázisra épített, alapos elemzésen és összességen alapuló, sok szakember véleményét, többféle szempontból integráló állásfoglalások kialakítása alapján, vagy profán módon a teljes körű anyagi függetlenségre alapozva. Mindkét verziónak vannak erős és gyenge oldalai. Az anyagi függetlenség megalapozhatja a szakmai függetlenséget. Nyilvánvalóan, ha egy szervezet nem függ az állam, a nagy megrendelők anyagi támogatásától, akkor nem esik olyan gyanúba, hogy egyes véleményeit az anyagi befolyás motiválta. Esetünkben tehát, ha nem fogadunk el semmiféle támogatást egyetlen főhatóságtól sem, bátran állíthatjuk: az anyagi függetlenség kritériumát teljesítettük, és nem kényszerülünk arra, hogy bármilyen fontos vízgazdálkodási kérdésbe ne a saját, objektívnek tekintett véleményünket mondjuk. Elvileg tehát létrejött a szakmai függetlenség feltétele. A szakmai függetlenség azonban nyilván lényegesen több mint az anyagi függőség hiányából származó lehetőség. A szakmai függetlenség fontos (meg kevésbé fontos) szakmai, tudományos kérdésekről kialakított véleményben nyilvánul meg. Hogy ez a társasági szintű vélemény létrejöjjön, az előzőekben már elemzett, számos feltételnek kell teljesülnie: - a véleményezett kérdés, téma olyan legyen, amire a társaság szakemberi objektív választ tudnak adni (tehát ne legyen a kérdés átpolitizált, vagy ne legyenek érintettek benne a megkérdezettek), - megfelelően analizáljuk a véleményezendő problémát, hogy érdemi és koncentrált válaszokat kapjunk, - legyen kellő háttér-információ, háttéranyag, - szakembereink megfelelő körét vonjuk be, vagy ha a kérdés összetett, a különböző szakterületek megfelelő szakember csoportjait, - előny, ha a kérdéssel előzetesen foglalkoztunk, van jól kivitatott, jól kiérlelt szakmai vélemény (például egy vándorgyűlés szakmai vitája, vagy egy jól strukturált konferencia eredménye az adott témában), - előny a sebesség, azaz az érintett szakembereket viszonylag gyorsan be lehessen vonni, és gyorsan megérkezzen a válasz is, - fontos a válaszok, vélemények jó integrálásása, - szükség van tehát olyan, gyorsan elérhető szakember gárdára, amelyik a szükséges analízist és integrálást színvonalasan el tudja végezni (ez nem kizárólag elnöki vagy főtitkári feladat), - a válaszadók az adott kérdésben ne legyenek egzisztenciálisan érintve. Az objektív, független szakmai véleményalkotásnak a folyamata tehát nincs feltétlenül összefüggésben a Társaság anyagi függetlenségével. A leírt folyamatban az analizáló és szintetizáló szerepkörben lévők gondolhatnak csak arra, hogy a véleményalkotás a véleménykérő anyagi támogatása miatt ne legyen kellően objektív (tendenciózus kérdésfeltevéssel vagy vélemény integrálással). Mivel azt nyugodtan elmondhatjuk, hogy az ilyen típusú feladatokat ellátók befolyásolási lehetősége minimális, nincs komoly veszélye annak, hogy a Társaságot anyagilag támogatók a független véleményalkotást (ha az a leírt módon jön létre akkor) befolyásolni tudják. 8. Működési rendszer Ma a Társaság szakmai szempontból nagy függetlenséget élvező szakosztályokból és területi szervezetekből áll. Az MHT szervezeti egységei éves programjaikat - azaz hogy mivel és hogyan foglalkozzanak - gyakorlatilag korlátozás nélkül állíthatják össze. Az elnök vagy a főtitkár az intéző bizottság elvi támogatásával ugyan kiad egy, a nagy rendezvényekre és a kiemelt témakörökre vonatkozó anyagot, ezt azonban nem kötelező figyelembe venni. A szervezeti egységek éves programjának egyeztetése a főtitkár vezette titkári értekezleten történik, azonban ez nyilvánvalóan nem jelent semmiféle szakmai kontrollt, csupán technikai egyeztetést, esetenként kívánságok megfogalmazását, a párhuzamosságok elkerülését. Végül az összeállt anyagot az elnökség éves munkatervként elfogadja, döntően a kölcsönösség elve alapján. Jók-e ezek az éves munkatervek, jó-e az így szervezett társasági munka? Nyilvánvalóan jó, hiszen a Társaság évtizedek óta így működik, az előadóülések látogatottak, a sok szakosztály és területi szervezet sokféle témát tárgyal meg (fontosat és kevésbé fontosat), az éves összegzések a szakmai működés eredményeiről számolnak be. Lehetne-e másképpen csinálni? Persze, hogy lehetne, hiszen a tagság, minden szervezeti egység fogékony, ha valaki jobb, hatékonyabb módszereket ajánl, hajlamos azok elfogadására. Miben kellene változtatni? Minden84