Hidrológiai tájékoztató, 2005

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás évfordulói 2006-ban

károkat a Körös-Tisza-Maros szögében okozta. Ennek hatására egységesítették a töltésméreteket, amelyet a május 31-én meghozott 1881:LII.tc. is előírt. 1881. március 16. f Klasz Márton (Budapest) főmérnök, országos középítészeti felügyelő, a Közép-Duna-völgy vízszabályozási terveinek kidolgozója. A pesti Duna-szakasz szabályozási munkáinak vezetése mellett, az 1863. évi alföldi aszálykatasztrófa után, Bodoki Károllyal és Boros Frigyessel tervet készített a Felső-Tisza-Ér-völgyKörös-csatornára, amely hajózási és öntözési céllal szelte volna át a tiszántúli vidéket. (* Stomfa, 1819. október 30.) 1881. április 16. t Katona Antal (Szeged), vízmérnök. Előbb kamarai, majd 1859-től társulati mérnökként dolgozott a Felső Torontáli Ármentesítő Társulatnál. Utóbb Türr István műszaki tanácsadója, s a Ferenc-csatorna Társaság igazgatója volt. A Tisza-szabályozás és a torontáli ármentesítések egyik legjobb szakértője, a korszerű mezőgazdasági vízgazdálkodás gondolatának úttörője. Szakirodalmi munkássága is jelentős. (* Mezőszentgyörgy, 1816. április 27.) 1881. április 26. A tiszai árvíz tapasztalataira hivatkozva a budapesti József Műegyetem mérnöki szakosztálya, Klimm Mihály professzor vezetésével beadvánnyal fordult Ordódy Pál közmunka- és közlekedésügyi miniszterhez egy „országos hydrographiai hivatal" felállítása érdekében. 1881. május 29. A kisajátításról szóló XLI. tc. szerint helye volt a kisajátításnak: hajózás, árvizek levezetése, vagy öntöző csatornák létesítése, folyóvizek szabályozása, állóvizek és mocsarak lecsapolása, alagcsövezések és belvizek levezetése, árvizek elleni védtöltések emelése, közfürdők létesítése, közhasználatra szolgáló vízvezetékek és a köztisztaság és közegészségügy céljából történő csatornaépítések esetében, továbbá mindezen vállalatok nagyobbítására, vagy célszerűbb berendezéseinek működtetése érdekében. 1881. május 31. Az országgyűlés által megalkotott L. tc. alapján a Közép-Duna Promontortól Adonyig húzódó szakaszán 5,33 millió forint költséggel megkezdődtek a szabályozási munkák, amelyek egészen 1885-ig tartottak. 1881. július 30. Megnyitotta kapuit a főváros által a városligeti Nádorszigeten épített ideiglenes Artézi fürdő. 1881. Bernáth József (1833 - ?) vegyész megjelentette Magyarország l:792000-es méretarányú térképét, amelyen közel 1700 ásvány- és gyógyvizet, valamint fürdőhelyet tüntetett fel. Bernáth munkája volt az egész országra vonatkozó első ásványvíz-térkép. 100 éve... 1906. január 21. * Bolberitz Károly (Budapest), oki. vegyészmérnök-közgazdász. Másfél évtizedes gyógyszeripari tevékenység után 1948-ban került az OKI Vízügyi Osztályára, ahol vízkémikusként elsősorban a vízhigiéne, az analitika és a vízminőséggazdálkodás kérdéskörével foglalkozott. Szakirodalmi munkásságának témái között meg kell említeni a speciális analitikai módszerek kidolgozását, az ipari szennyvizek minősítését és fürdővizek közegészségügyi vonatkozásainak vizsgálatát, behatóan foglalkozott a műanyagok vízellátásban történő felhasználásával is. (t Budapest, 1978. február 3.) 1906. június 13. * Rónai András (Nagyszeben), közgazdász, geológus, egyetemi tanár, 1938-1945. között az Államtudományi Intézet igazgatója, 1950-től a MÁFI osztályvezetője, az Alföld talajvíz-térképezésének irányítója, számos szakkönyv szerzője, (f Budapest, 1991. augusztus 13.) 1906. augusztus 1. Átadták a Hármas-Körösön, a tiszai torkolattól mintegy 5 km-re a bökényi (Poirée-rendszerü tűsgáttal kialakított) vízlépcsőt és hajózsilipet, a Körös-csatornázás első létesítményét. Zsilipé a világon az első vasbeton zsilip volt, s Zielinski Szilárd tervei alapján készült. A vízlépcső használatával 43 km hosszon, a később épült békésszentandrási duzzasztóműig lehetővé tették a 700 tonnás uszályokkal történő hajózást. A hajózsilip napjainkban már nem üzemel. 1906. ősze Az addigi legnagyobb (5,8 km

2 kiterjedésű) pontytenyésztő tógazdaságot létesítették Répássy Miklós tervei alapján az addig csak külterjes halászatra igénybe vett écskai Fehér-tavon, gr. Harnoncourt Félix birtokán. A tógazdaság létrehozása egybeesett a Bega szabályozásával, aminek következtében a Fehér-tavon ellehetetlenült a korábbi halászási mód. 1906. Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter előző évi 16980. sz. rendelete alapján - Korbuly Mihály (18681939) vezetésével - életre hívták „M. kir. Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Állomás "-t, amely az első kifejezetten vízminőségi kutatásokra irányuló szakintézmény volt Magyarországon. A megfelelő feltételek híján csak a következő évben működni kezdő, s 1949-ig fennálló intézet feladatkörébe tartozott a halak életfeltételeit befolyásoló szennyvizek vizsgálata, a mérgező anyagok élettani hatásának tisztázása, a vizek tisztítása technológiáinak kidolgozása, stb. Az intézet alapításától kezdve szennyvízügyekben az elsőfokú vízjogi hatóságok szakértői intézményeként is működött. 77