Hidrológiai tájékoztató, 2005

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás évfordulói 2006-ban

1906. Ebben az évben helyezték üzembe a Rábán a szentgotthárdi kaszagyár vízerőművét (240 kW)és a Hernádon a felsődobszai vízerőművét (480 kW), valamint ugyanebben az esztendőben létesítette Kolozsvár városa a Hidegszamos folyó völgyében (a hasonló nevű község határában) azt a 21 m magas gátas erőművet, amely mögött napi 50 ezer m

3 víztömeget tároltak. Az erőmű által termelt energia fontos szerepet játszott a város villamosenergia-ellátásában. 1906. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet kiadásában Budapesten megjelent Hajós Sámuel „Hidrometria" című kézikönyve, amely a maga nemében nemzetközi viszonylatban is elsőrendű munka volt, adatai sok tekintetben újdonságértékkel bírtak a szakemberek között. 75 éve ... 1931. február A Marcal balparti töltésszakadása következtében a Marcal és a Rába közötti ártérből 17 km

2 került rövidebb ideig víz alá. 1931. március 27. Az 1929:XVI. tv. végrehajtása érdekében az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottság létrehozásáról intézkedett a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium 500. sz. rendelete. Az újonnan alakult intézmény feladatául tűzték ki, hogy a gyógyfürdőkkel, üdülő- és gyógyhelyekkel, az ásvány- és gyógyforrásokkal kapcsolatos szakkérdésekben véleményt adjon, valamint szakmai javaslatokat tegyen le a minisztérium asztalára. 1931. május 9. Ez időtől fogva folytatnak rendszeres vízállásészleléseket a Velencei tavon. A mércét Velence községnél, a Csontréti-patak torkolatánál helyezték el. 1931. május 29. A Balaton partja mellett fekvő gyógyhelyek és üdülőhelyek ügyeinek egységes irányítására a 2820. M.E.sz. rendelet életrehívta a „M. kir. Balatoni Intéző Bizottság"-ot. A BIB elnökét és helyettesét a belügyminiszter előterjesztésére a kormányzó nevezte ki hat év időtartamra. A BIB vezetője első alkalommal Tormay Géza államtitkár, főtitkára pedig Tóth Lajos voltak. A BIB, amely tényleges működését a következő év áprilisában kezdte meg, lényegében a második világháború végeztével szűnt meg létezni azzal, hogy az új kormányzat nem nevezett ki senkit a hivatal élére. Hasonló célokkal, de új alapítással 1958-ban alakult meg ismét a BIB. 1931. június 27. * Ábrahám Kálmán (Budapest), gépészmérnök. Az államigazgatásban a KPM-nél dolgozott, 1958-1970. között az UVATERV vezető főmérnöke, műszaki igazgató-helyettese. 1974 után építésügyi miniszter, majd az OKHT államtitkára, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára, majd a Környezetgazdálkodási Intézet főigazgatója volt. Sok közéleti funkciója mellett 1985-től a Balatoni Intéző Bizottság elnöki tisztét is betöltötte, (f Budapest, 1998. február 22.) 1931. június Sajó Elemér kezdeményezésére az FM kiadványainak sorában megjelent „Az öntözésről" című tanulmánykötet, amely a hazai és külföldi tapasztalatokat összegezve részletesen feltárta a Sajó-féle vízügyi politika öntözéssel kapcsolatos elképzeléseinek hazai alapjait és feltételeit. 1931. július 5. A parlament által elfogadott XV. tc. lehetővé tette a nem állami kezelés alatt álló vízfolyások szabályozásának állami támogatását. A törvény meghozatalában szerepet játszott, hogy az előzményeként elfogadott 1914.évi XXVIII. tc. végrehajtását az első világháború meghiúsította, továbbá az a tény, hogy az 1920-as évek második felében a hazai legeltető állattenyésztést az elhanyagolt vízfolyások környékén, valamint az elposványosodott területeken fellépő mételykór nagyban visszavetette. Sajnos a világgazdasági válság következtében a feladatok maradéktalan elvégzését lehetővé tévő költségvetési fedezet nem állt a szaktárca rendelkezésére, így a vízgyűjtő területekre kiterjedő vízszabályozások csak kisebb mértékben haladtak előre. 1931. szeptember 19. f Viczián Ede (Budapest), mérnök. Magyarország vízerőinek felmérésével úttörő munkát végzett a vízerőhasznosítás, illetve a tervszerű vízerőgazdálkodás előkészítése terén. 1909-től a soroksári Duna-ág szabályozásának tervezője és a kivitelezési munkálatok vezetője. Tervei szerint épült a tassi vízerőtelep is. A Tanácsköztársaság bukását követően ő volt a vízügyi műszaki szolgálat főnöke, s jelentős szerepe volt abban, hogy a trianoni békeszerződést az utódállamokra is kötelezettséget jelentő vízügyi rendelkezésekkel egészítsék ki. (* Tápiófarmos, 1872. március 17.) 1931. október 24. t Landgráf János (Budapest), kultúrmérnök, a halászati ügyek állami irányításának megszervezője, az Országos Halászati Felügyelőség vezetője. Nevéhez fűződik az 1888:XIX. tc., az ún. „halászati törvény" előkészítése, valamint a Halászat c. szaklap megindítása. (* Sárvár, 1857. január 1.) 1931. Üzembe helyezték a Fővárosi Vízművek első vas- és mangántalanító berendezését. Erre azért volt szükség, mert az eliszapolódás hatására a kutak vas- és mangán tartalma jelentősen megnövekedett. 78