Hidrológiai tájékoztató, 2005

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Ferenczi Zoltánné: Dombvidéki vízrendezés és vízgazdálkodás

Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a fajta szemlélet elsősorban a külterületi, vízfolyások esetében érvénye­síthető, azokon a helyeken, ahol a völgyfenéki elöntések a vízfolyások menti területeken kárt nem okoznak, ellen­kezőleg, az ökológiai állapotot javítják. A külterülettől eltérő szempontokat kell azonban ér­vényesíteni a belterületi szakaszok rendezése során. A belterületeken elsődleges szempont a vízkárok megelő­zése, mérséklése, a vízkárok elleni biztonság megterem­tése. Ebből adódóan a kiépítés mértéke legalább Q 3%, vagy ennél magasabb mértékű. Belterületen nem termé­szetbe, hanem épített környezetbe illesztésről beszélhe­tünk, ahol a biztonsági követelmények mellett a meder­szelvény kialakításánál, a műtárgyak anyagának megvá­lasztásánál az esztétikai szempontok is fontos szerepet kapnak (5. kép). A szemléletváltás egyéb területen is megmutatkozott. A csak vízfolyásokra korlátozott beavatkozást fokozato­san váltotta fel az a szemlélet, hogy a beavatkozásokat a teljes vízgyűjtőterületre ki kell terjeszteni. Előtérbe ke­rült az a szemlélet, hogy a csapadékot a lehullás helyén vissza kell tartani, tározni kell. Közismert, hogy az állan­dó vízborítású víztározók sokoldalú hasznosításra adnak lehetőséget. Kiemelt szerepük van a helyi vízkárelhárí­tásban, árvízcsúcsok visszatartásában, továbbá ökológiai, ipari, erdő és mezőgazdasági vízutánpótlást tesznek le­hetővé és nem utolsó sorban jóléti tóként turisztikai célokat is szolgálnak. A vízügyi ágazat vezetőinek kezdeményezésére a 90­es évek második felében a dombvidéki igazgatóságok elkészítették a működési területükre vonatkozó táro­zási lehetőségeket tartalmazó anyagot. Területünkön 35 záportározó, 21 db 5 ha-nál nagyobb árvízi tározó építhető. Jelenleg a területünkön 315 tó üzemel, többségében halastó, annak következményeként, hogy az elmúlt években magánkézbe került völgyfenéki területek tulajdonosai jellemzően halastóként haszno­sították területüket. A komplex hasznosítású tározók helye tehát adott, azonban megvalósításuk a finan­szírozás oldaláról nem ismert. 3. kép. Belterületi szakasz 5. kép. Kisgáti záportározóval védett belterület 4. kép. Kaposvár, Kisgáti záportározó 6. kép. Somogydöröcske, sankoló Külön meg kell említeni a belterületek vízkárelhá­rításában fontos szerepet játszó záportározókat. Ehhez ismernünk kell a dombvidéki vízkárokat kiváltó okokat. A dombvidéki vízfolyások vízgyűjtője mikrovízgyűjtők­kel tagolt, a patakok hálózata sűrű, nagyesésűek, árterük gyakorlatilag nincs. A völgy mélypontján húzódó meder­ben az év nagy részében kicsi a vízhozam, de heves esőzések hatására gyors lefolyás indul meg, azokban a völgyekben is jelentős vizek folynak le, ahol egyébként nincs állandó vízfolyás, ilyenkor viszonylag rövid idő alatt az átlagos vízhozam többszörösét kell a medernek elvezetnie. Az ismertetett lefolyási jellemzők miatt a nagy vizek kártétel nélküli levezetésének nem igazán gazdaságos módja a vízfolyás medrének a nagyvízi, eset­legesen szélsőségesen nagy vízhozamokra történő ki­építése abban az esetben, ha a topográfiai adottságok 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom