Hidrológiai tájékoztató, 2005
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Makfalvi Zoltán: Erdély ásvány- és gyógyvizei
1941—43 között Straub János 21 erdélyi fürdő 66 forrásának a fő alkotó- és a következő nyomelemek - F, J, Br, borsav, Mn, As, kovasav — analízisét végzi el. Az ásványvízben 30-50 mikroelem létezéséről beszél. A mikroelemeket „ásványi vitaminok"-nak nevezi. A 2004-ben megjelent „Romania Balneara" - A balneológia Romániában c. munkában Erdélyben 27 gyógytényezővei rendelkező gyógyhelyet sorol fel, amelyek közül a következő helyek rendelkeznek kezelőbázissal: Bálványos, Bázna, Tusnádfurdő, Kovászna, Málnásfürdő, Aknasugatag, Parajd, Románszentgyörgy, Szováta, Torda. (Megjegyezzük, hogy Borszék már nem szerepel ezek között.) A fürdögyógyászati hasznosítás visszaesésének okai a következőkben keresendők: - erőforrások hiánya (nagy volumenű befektetés, lassú megtérülés) - befektetők hiánya (elhúzódó privatizáció) - ivókúra csökkenése (gyógyszergyárak konkurenciája) - orvosi előírás hiánya - természetes gázok gyógyhatásának kihasználatlansága (C0 2, H 2S, Rn) - termálvizek kihasználatlansága Romániában az ásvány- és gyógyvizek elismerését az Institutul National de Recuperare, Medicina fizica si Balneoclimatologie-Bucuresti végzi. 5. Ásványvíz- gyógyvíz palackozás Az erdélyi ásványvíz palackozás úttörője Borszék. 1906-1908 (Zirnmetshausen). 1971-ig 36 töltődéről vannak feljegyzések (A. Pricajan). 1971 után létesült palackozó üzemek: Újtusnád (1972), Göde (1978?), Csíkszentkirály (1978), Csíkzsögöd (1998), Kovászna (2004), kutatás és megvalósítás alatt: Bélbor, Csíkszereda. 1952-70 között a kitermelhető hozam növelésére hidrogeológiai fúrásokat végeztek Borszéken, Bodokon, Bibarcfalván, Zajzonban. Ugyanebben az időszakban történt meg új termelőkapacitások beindítása és a régiek felújítása Bodokon, Bibarcfalván, Zajzonban, Csíkszentkirályon, Vargyason, valamint új technológia bevezetése Borszéken, Bibarcfalván, Csíkszentkirályon. (A termelésre és fogyasztásra vonatkozóan elsősorban országos adatokra tudok hivatkozni.) A termelés alakulása: - 1948: 165.0001 - 1949:3.144.0001 - 1952: 10.700.0001 - 1968: 119.000.0001 - 1990:210.000.0001 - 2003: 890.000.0001 (1970 Borszék: 164.000.000 1) Gyógyvíz: C0 2 palackozás: 1953:1.517.0001 Torjai Büdös barlang, Újtusnád, Málnás, Kovászna 1968: 4.003.000 1 A 2001-ben palackozott ásványvizek 51,6%-át Erdélyben palackozták. A legnagyobb palackozó üzem Borszék, ahol az országos termelés 15,7%-a valósul meg. A palackozás helyzete ásványanyag tartalom szerint: Ország Erdély 50-500 mg/l - alacsony ásványanyag tartalom: 29%, 2,2% 500-1500 mg/l - közepes ásványanyag tartalom: 61% 76,9% 1500 fölött - ásványanyagban gazdag 10% 20,9% 2002-ben működő palackozók: - természetes szénsavas ásványvíz: Avasújfalu, Borsa, Göde, Zsögöd, Csíkszentkirály (3), Újtusnád, Bibarcfalva, Málnásfurdő, Bodok, Élőpatak, Zajzon - szénsavmentes: Borszék - gyógyvíz: Málnásfürdő Fejlesztési lehetőségek: gazdasági fejlődés, gyógyvízpalackozás, divat, tradíció és ásványanyag kinyerés. Potenciális tartalékok: Csiki-medence, Kézdivásárhely, Kászoni-medence, Baróti medence (Vargyas). 6. Ásványvíz- gyógyvíz védelem „Erdély nevezetesebb fürdői 1902-ben", már idézett dolgozatból a következő megállapításokat láttam érdemesnek megemlíteni: - források közvetlen és távolabbi környezetéről (védőterület?) - a források foglalásáról - véd az édesvíz hozzákeveredéstől, oldva tartja a széndioxidot - kőköpübe foglalt források: Málnásfürdő, Borszék. A forrásfoglalás anyagaként említi a gránitot, andezitet vagy azt a kőzetet, amiből a forrás fakad. A foglalás fontosságáról megállapítja: „A foglalás az ásványvíz jövőjére elsőrangú fontosságú, ugyanakkor nagy szakértelmet igénylő, igen költséges művelet". Megemlíti a speciálisan képzett „forrástechnikusok" hiányát - az ásványvíz kiszolgáltatásáról: mindenki hozzáférhet edényével, alkalmazott szolgáltatja, csorgóvá alakított (egyedül helyes mód) Az ásványvizekre, mivel a gyógytavak kivételével felszínalatti vizek, alkalmazhatók az EU vízkeret irányelv elvárásai a felszínalatti vizek védelméről: a) mennyiségi védelem: - a vízkivétel ne haladja meg tartósan az utánpótlódást (monitoring - a kitermelés követése). A vizsgált területen inkább a pazarlás, az ásványvizek kihasználatlansága jellemző: elzáratlan kutatófúrások: Borszék, Csíkmadaras, Csíkrákos, Zsögödfürdő, Madéfalva, Kirulyfürdő, Bálványos, Vargyas, Bélbor. Az évi elfolyó, felhasználatlan ásványvízmennyiség és széndioxid több millió köbméter. - ne okozza a felszínalatti vizekkel kapcsolatban lévő ökoszisztémák károsodását (borvizes lápok lecsapolása, tőzegpusztulás) A fogyasztás alakulása 1960: 2 l/személy lév 1968: 4 l/személy/év 1970: 8 l/személy/év 2003: 60 l/személy/év 62
