Hidrológiai tájékoztató, 2005

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Makfalvi Zoltán: Erdély ásvány- és gyógyvizei

b) minőségi védelem: — az emberi tevékenység okozta szennyeződés ellen (csatornázatlanság, megfelelő forrásfoglalások hiánya). - ne induljon meg vízminőség károsodást okozó beáramlás (meghibásodott kutak, eltérő genetikájú vizek keveredése) - Málnás, Bodok, Kovászna, Csíki-medence - egyéb káros hatások (terület hasznosítás, erdőírtás) - véges tárolt vízkészlet igénybevétele (telepvizek - Marosszentgyörgy, Bázna) A vízbázisok lokális védelme védőterületek kijelölésével valósul meg (vízminöőség védelem a felszíni szennyezés ellen az elérési idő figyelembevételével). Regionális védelem: érzékeny területek kijelölése és biztonságba helyezése az ásványvíz felszínalatti tartózkodási idejének figyelembevételével, racionális vízkészlet gazdálkodás. Romániában az ásvány- és gyógyvizek racionális kitermelésének és védelmének metodológiáját az 1967-69-es években dolgozták ki. Jelenleg a védőterületek kijelölését és az azon belül engedélyezett tevékenységeket Kormányrendelet szabályozza. A tárgyalt területen 2 speciális ásványvízvédelmi kérdés merül fel: 1) a gyógytavak - gyógyiszapok védelme A védőterület meghatározása: a vizek keletkezéséhez szükséges terület a vizek összetétele és a biológiai egyensúly megőrzése céljából. (Szováta - Medve tó), az Erdélyi-medence sós tavai - a bemosott üledék lerakódása megszünteti a víz és a sósvíz képződését biztosító sótömzs kapcsolatát. Feladatok: a feltöltődés megakadályozása, iszapképződés biztosítása, a környező növénytakaró védelme. 2) a források védelme A forrásokban egy permanens állapot alakult ki a vízutánpótlódás, áramlás és oldás szempontjából. A felszínalatti viszonyokba történő beavatkozásra a kialakult rendszer igen érzékenyen reagálhat és ezért elsősorban a védettséget biztosító beavatkozások indokoltak. A Kelet-Erdélyi (székelyföldi) források igen nagy számára való tekintettel Bányai János külön tanulmányban foglalkozik a forrásfoglalások kérdésével és fontosságával. Néhány sikeres forrásfoglalás megemlítésével szeretném zárni ezt a fejezetet: Borszék: Fő kút és Erzsébet kút foglalása 1926-27 Josef Knnett, 1961 M. Vernescu; Málnásfürdő: Siculía szonda foglalása a század elején 144 m-ig, az 1940-es földrengés után csak CCVt szolgáltat; Élőpatak: az 1 számú szonda foglalása 1907-ből. Megjegyzés: a források legnagyobb része a helyi tanácsok tulajdonában van, érezhető a szakemberhiány, a pénzhiány és a megfelelő forrásfoglalás fontosságának fel nem ismerése. 7. Következtetések (megoldásra váró problémák) 7.1. Az ásvány- és gyógyvizek minősítési feltételeinek változásai, a balneológia és főképpen a palackozással történő hasznosítás terén bekövetkezett fejlődés szükségessé teszi az ásvány- és gyógyvizeknek az új szempontok szerinti egységes szemléletű áttekintését és nyilvántartását a több jellemzőkkel (az ásványvíz kataszter létrehozása). 7.2. A mikrobiológiai vizsgálatok kiterjesztése és fontosságuknak megfelelő figyelembe vétele, főleg az elismert tartalékokkal nem rendelkező de értékes és a lakosság által használt ásvány- és gyógyvíz előfordulások esetében. 7.3. A vízbázis védelem terén: - a sérülékeny vízadók kijelölése és biztonságba helyezése - a hidrogeológiai védőterületek újraértékelése a felszínalatti szivárgási tér mennyiségi és minőségi viszonyainak alakulására vonatkozó komplex vizsgálatok alapján (izotópos vizsgálatok, egymásrahatás vizsgálata - Csíki-medence, Kovászna) valamint szivárgás hidraulikai modellek alapján, különösen a tektonikai okokból inhomogén vízvezető képességű területeken (Tusnédfürdő) - a gyógytavak és források védelme 7.4. A kitermelés terén: - a kitermelt vízmennyiség és vízminőség állandó követése - vízminőség állapotértékelés és előrejelzés a fúrólyukban észlelt transzport folyamatok ismeretében hígulás, keveredés (multiparaméter szonda - mérési adatokat szolgáltat a víz kémiai egyensúlyának megállapításához a vízadó szintjén, szénsavas ásványvíz kutak esetében a mélység megállapításához, ahol megkezdődik a széndioxid kiválása az oldatból, valamint a különböző vízadó szintek részarányának megismeréséhez a kitermelt ásványvízben) 7.5. A kutatás terén: az izotópos, geofizikai és korszerű hidrogeokémiai vizsgálatok folytatása a hővíz feltárás szempontjából ígéretes területeken: Tusnádfürdő, Bálványos, Csíki-medence, Hargita fennsík, Maroshévíz, Parajd. 7.6. Az elismert ásvány- és gyógyvíz alapadatainak nyilvánosságra hozatala. 7.7. Bányai János Kelet Erdély ásványvíz és gyógyvíz térképének felújítása az újabb kutatási eredmények az ásvány- valamint a gyógyvizekre vonatkozó egységes szempontok alapján. 7.8. A gyógyvízpalackozás fellendítése. 7.9. A gyógyvizek alkalmazása a balneológiában prevenciós céllal. 7.10. Az erdélyi ásványvizek megismertetése. 7.11. A helyi fürdők újraélesztése. 7.12. Balneoparkok létesítése. 7.13. Kutatók, felhasználók, szakintézmények, közigazgatási szervek együttműködésének elősegítése konferenciák (Csíkszereda). „A minősítés változásai, az újabb lelőhelyek feltárásának igénye, mindig időszerűvé teszi az ásványvizek és gyógyvizek hasznosítása terén a kutatást lokálisan és átfogó szintézisek formájában." 63