Hidrológiai tájékoztató, 2005
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Makfalvi Zoltán: Erdély ásvány- és gyógyvizei
lakott területek magassági viszonyait tükröző régebbi és újabb térképek fellelésénél és értékelésénél. 1970-ben (és még 1975-ben is) - az 1965. évi dunai árvízvédekezésre is emlékezve - joggal gondolhattuk, hogy az árvízvédekezés nemcsak műszaki tevékenység marad, hanem a tudományosan értékelhető adatok gyűjtését is sikerül a védekezéseknél megszervezni, hogy azokat később hasznosítani lehessen. Hol voltak ettől akár a 2000. évi Tisza-völgyi, akár a 2002. évi dunai árvízvédekezéseink lehetőségei? A Temes-Béga közi idei árvízkatasztrófát a magunk számára is figyelmeztetésnek vehetjük. Hasonló figyelmeztetések az 1870-es években is adódtak, akkor sem figyelt fel rá senki érdemben, míg az 1879. évi szegedi árvízkatasztrófa rá nem ébresztette a döntéshozókat, hogy az árvizek elleni szervezett védekezés országos ügy, s hazánk földrajzi helyzete az európai államokétól eltérő gondoskodást kíván ebben. Egyik árvízvédekezésben nagy gyakorlatot szerzett, s kitüntetésben részesült mérnökünk írta 2002-ben: „A gáton pedig egyre többen lettünk, s úgy tűnt, nekünk vízügyeseknek egyre kevesebb ott a hely. Pedig tettük a dolgunkat, mint műszakiak, minimális vízügyi fizikai létszámmal, végeztük az irányítást a gátakon, vagy, ha kellett, a hátországban, az önkormányzatoknál. Az már évek óta ismert, hogy II. fokú árvíznél kimerül az igazgatóságok létszám-ereje. Ez a dolgok egyik oldala. Van ennél súlyosabb, ami a közelmúlt rendkívüli árvizeinél erőteljesen megmutatkozott: a szervezet irányítóképessége. ... A védekezések számadatai is azt mutatják: a vízkár-elhárítási szervezet létszáma a kritikus érték alá csökkent". Videant consules, ne quid res publica detrimenti capiat. Erdély ásvány- és gyógyvizei* MAKFALVI ZOLTÁN 1. Bevezető A tárgyalt terület bemutatása A területet felépitő földtani képződmények 2. Az erdélyi ásványvizek és gyógyvizek kialakulásának feltételei - Kárpáti orogenezis; Erdélyi-medence besüllyedése és feltöltődése - sóformáció - Fiatal vulkáni vonulat kialakulása; jelentős utóvulkáni tevékenység; szubvulkáni képződmények jelenléte - geotermális anomáliák - Tektonika - kéregszerkezeti, regionális, helyi (aktív) törésrendszer kialakulása (mofetta övezet) 3. A területet felépítő földtani képződmények (ásvány)-víztároló tulajdonságai és a genetikailag hozzájuk tartozó ásvány- és gyógyvizek 3.1. A Keleti KáIpátok belső vonulata 3.1.1. Kristályos mezozóos öv 3.1.1.1. Karbonátos - repedezett, karsztosodott mészkő és dolomit, jó víztároló tulajdonságokkal, (szennyezésre érzékeny területek) Ásványvíz típus: Ca, Mg, HC0 3, C0 2 -alacsony vastartalom Előfordulások: Bélbori-medence, Borszéki-medence, Maroshévíz (T 25 °C), Csíkmadaras (Q - 10 l/s felett, T 34 °C) 3.1.1.2 Kristályos palák - rossz víztárolók Ásványvíz típus: Ca, Mg, HC0 3, C0 2 + Fe Előfordulások: északon - Máramarosi-havasok előterében, Borszék (P. Currie - Rn), Gyergyótölgyes, Kisbeszterce völgye. 3.1.2. Flis formáció (kréta és paleogén) 3.1.2.1. Transzkárpáti flis Ásványvíz típus: Ca, Mg, HC0 3, C0 2 enyhén sós, J, Br Előfordulás: Radnai-havasok déli előtere, Románszentgyörgy - Hebe 3.1.2.2. Belső - kréta - flis - rossz víztároló Ásványvíz típus: Ca, enyhén sós C0 2, Fe, H 2S Előfordulás: Sötétpatak. Csíki-havasok nyugati oldala (Lázárfalva), Alcsíki-medence aljzata (Csíkszentkirály), Olt szoros (Tusnádfürdő - Ilona forrás: T 21 °C, termálkút: T 61 °C - 800-900 m), Tiszás völgye, Csornád-Bálványos (Sósmező, Zsombor patak, Bálványosfürdő, Csiszárfürdő, Torjai Büdösbarlang), Uzonkafürdő, Olt völgye (Málnásfürdő - két víztároló formáció + mofetta), Bodoki-hegység (Borvízpatak - Bodok -+ Br és J, mélyebb szint NaCl, HC0 3, C0 2), Baróti-hegység pereme (Élőpatak, Sugásfürdő, Orkő, Sepsiszentgyörgy), Kászoni-medence (Na, Ca, HC0 3, S0 4, C0 2 - fekete bitumenes palák, kénes vizek - Jakabfalva, Fehérkő, Répát), Felsőháromszéki-medence peremén (Kézdipolyán, Ojtóz - C0 2 szonda, Kovászna-Vajnafalva - 3 vízadó formáció, Pokolsár, Tündérvölgy), Brassó-Háromszéki medence pereme (Zajzonfürdő - mofettaövezet legdélibb pontja) 3.2. Kárpátközi medencék 3.2.1. Északi csoport - miocén, pliocén, sóformáció Előfordulások: Avas medence (Bixad - Máriavölgy, Büdössárfurdő - C0 2, NaCl, helyenként szulfátos, Ca, Mg, Li, kénes vizek), Máramarosi-medence (Szaplonca, Rónaszék - aknatavak M=289 g/l, Aknasugatag, Szlatinka - C0 2, NaCl, Br, HC0 3, S0 4, H 2S, Li, J) 3.2.2. Déli csoport - pliocén, piroklasztitok, finomszem* Előadásként elhangzott az MHT Hidrológiai Szakosztálya 2004. október 19.-Í szakülésén. 60
